Orbánék visszahoznák a Horthy-rendszer palástolt diktatúráját - véli a közgazdász
Hogyan dolgozott a válságstáb? Riportot olvashatnak a 168 Órában a „Nemzeti-csúcs-kísérletről.” Erről szól az eseményt értékelő vezércikk is, amelyben Mészáros Tamás: megállapítja: a találkozó főszereplői a legellentétesebb szándékkal érkeztek, de a legfontosabb „csúcsszövegek” azt mutatták; „a valódi frontvonalak máshol húzódnak, mint ahol a Fidesz korifeusai láttatni szeretnék.”
„A kiegyezés ára”. Ez egy oxfordi professzorral készült interjú címe. Az európai gazdaságpolitikai kiegyezések történetével is foglalkozó közgazdászprofesszor egyáltalán nem tartja kizártnak, hogy a Moncloa-paktum mintájára Magyarországon is megszületik egy történelmi jelentőségű gazdasági kiegyezés.
Hazánk és Szlovákia viszonyáról nyilatkozik Göncz Kinga. A külügyminiszter nyíltan beszél a magyarellenes mozzanatokról, de nem reagál személyes sértegetésekre. Óvatosak vagyunk – mondja. Nem szeretnénk, ha a vita nacionalista-ellennacionalista összecsapásnak tűnne.
„Októberi préda.” Ez a címe annak az írásnak, amely nem akarja elfelejteni, hogy milyen gyalázatok történtek az elmúlt években az ’56-os forradalom évfordulóján, amelyet most zavar, szégyenkezés és bűntudat vesz körül.
A magyar történelem sorsfordulóiról írt könyvet nemrég Csernok Attila közgazdász, aki a 70-es években a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese is volt, majd egy magyar vegyesvállalatot irányított Braziliában. Régmúlt időkről beszélgetünk vele, de az interjúban szó esik a jelenlegi politikai helyzetről is. Csernok Attila szerint „Orbánék visszahoznák a Horthy-rendszer palástolt diktatúráját.”
Interjú készült Bethlenfalvy Géza indológus professzorral. Ő úgy látja: Nehru Nagy Imrét ugyan nem tudta megmenteni, de az ő közreműködésének köszönhetően nem végezték ki Bibó Istvánt és Göncz Árpádot.
Az elkötelezett érsek. Ezzel a címmel írt jegyzetet Gábor György, mégpedig annak apropóján, hogy a Lakiteleki Népfőiskola kertjében szobrot kapott Prohászka Ottokár, egykori székesfehérvári püspök. Gábor György emlékeztet arra, hogy Prohászka 1920-ban meghatározó ideológusa volt az úgynevezett faji önvédelemnek, a numerus claususnak, és a keresztény-nemzeti eszmerendszerben központi szerepet szánt az antiszemitizmusnak.
Egyébként egyre gyakoribbak a gyalázkodó, fenyegetőző, zsidózó megnyilvánulások, és egyre gyakrabban kerül szóba a kérdés: nincs-e szükség a gyűlöletbeszéd korlátozására? Erre az ismert alkotmányjogász, egyetemi tanár Halmai Gábor ad választ, nyíltan beszélve a szabadság határairól és kereken kimondva: „Az amerikai szólásszabadság-gondolat a mai Magyarországon nem alkalmazható.”
Ripp Zoltán a populizmus térnyeréséről fejti ki nézeteit a 168 Órában. „Gyurcsány populista? – kérdezi tőle az újságíró és a történész-politológus beszél a kormányfői döntések populista elemeiről, de kimondja azt is: Orbán sokat tanult, sokat vett át a nyilvánvalóan populista Berlusconitól.
Riportot olvashatnak az óriás beruházásnak számító bátaapáti atomtemetőről. Arról a kiállításról, ahol pszichiátriai kezelés alatt álló betegek műveit láthatják. Belapozunk a nemrég megjelent szlengszótárba, bemutatunk egy szabad várost Dániából, beszélgetünk Németország új budapesti nagykövetével, elemezzük Izland gazdasági csődjét és közelképet adunk egy Zágrábi gyilkosságról.
Egyszóval, megint elmondhatjuk: 168 Óra – nem fog unatkozni.
