Orbánék már megállapodhattak volna az IMF-fel – csak nem akarnak

Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója az MTI-nek azt mondta: rendkívül pozitív az, hogy végre tárgyalóasztalhoz ültek a magyar kormány és az IMF/EU képviselői. Már 8 hónapja, 2011 novemberében kinyilvánította a magyar kormány azt a szándékát, hogy meg akar állapodni egy hitelkeretről az IMF-fel és az EU-val, azaz "védőhálót" akar teremteni arra az esetre, ha a nemzetközi pénzpiacokon a helyzet hektikussá válik, és megnehezül az ország, az államadósság finanszírozása, de eddig a tárgyalások megindulása az első pozitív fejlemény - húzta alá.

A befektetési igazgató kiemelte: a magyar kormány már rég meg tudott volna állapodni erről a hitelkeretről, ha valóban érdemben akarta volna, hogy megkössük a megállapodást. Úgy vélte: a tárgyalásokat most úgy is lehet értékelni, hogy a magyar kormány a korábbi taktikát folytatja, azaz 8 hónap után ismét az időhúzásra, a tárgyalások elhúzódására játszik. Azt már előre lehetett látni, ami most újabb kérdőjel a tárgyalások menetében, hogy az IMF/EU-delegáció nem fogja szó nélkül hagyni a tranzakciós illeték kivetését a Magyar Nemzeti Bankra - tette hozzá.

Duronelly Péter jelezte: a tárgyalások utáni közleményekből, miniszteri nyilatkozatból kitűnik, hogy komoly nézeteltérések voltak a magyar bankrendszer helyzetének megítélését tekintve. Látható az is, hogy a költségvetés tervezését is eltérően ítélik meg a tárgyalófelek. Míg a magyar kormány növekedési oldalról túltervezte, optimistán ítélte meg az államháztartás, benne a központi költségvetés folyamatait, addig az EU és az IMF szakértői a világgazdaságban tapasztalható bizonytalanságok miatt úgy vélték, sokkal lassúbb lesz a magyar gazdaság kilábalása, mint ahogy azt Magyarország kormánya megítéli - mondta Duronelly Péter.

A vezető elemző szerint a magyar kormánynak a mostaninál jóval szerényebb, a kockázatokat is figyelembe vevő gazdasági prognózist kellett volna összeállítania, ennek kellett volna megalapoznia a jövő évi büdzsét. Úgy tűnik, az IMF és az EU jóval óvatosabb tervezést vár a kormánytól a következő évre, és azt, hogy a költségvetési folyamatokban vegyék jobban figyelembe az európai és világgazdasági folyamatokat. Véleménye szerint költségvetési lazítást a növekedés érdekében nem lehet majd érvényesíteni, elég nagy gond, hogy 2,2 százalékosra kellett tervezni az államháztartás jövő évi GDP-arányos deficitjét.

Aláhúzta: az is látszik, hogy az IMF a költségvetés kiadási oldalának lefaragását helyezné előtérbe, és nem a bevételek növekedésére fókuszál, mint ahogy azt a kormány által összeállított jövő évi büdzsé előrevetíti. Duronelly Péter végül hangsúlyozta: a tárgyalások jelenlegi menetében úgy tűnik, hogy a magyar kormány csupán opcióként fogja fel a hitelmegállapodás megkötését arra az esetre, ha a jövőben az ország finanszírozása kérdésessé válik, nem lesz megoldott.