Orbán Viktor nem folytathatja a Kelet felé kilengő hintapolitikát

Hétfő este éleződött ki az orosz-ukrán konfliktus, amikor Vlagyimir Putyin elismerte két szakadár terület, a donyecki és a luhanszki népköztársaság függetlenségét. A lépésre a nyugati közösség Japánnal együtt az Ukrajna elleni agresszió elítélésével és különböző Oroszország elleni szankciók bevezetésével reagált. Ezek a szankciók jelentős hatással lehetnek az Európai Unió gazdaságára, illetve az orosz előrenyomulás akár Magyarország biztonságpolitikai helyzetét is megingathatja. Ezen kívül érdekes kérdés, az orosz-ukrán feszültség vajon milyen hatással lehet a magyar belpolitikai viszonyokra az áprilisi választások előtt, hiszen az instabil helyzetet az ellenzék és a kormánypárt is tematizálja.

A témában kerestük Krekó Pétert, a Political Capital igazgatóját. Mint az ismeretes, Orbán Viktor többször is békemisszióként hivatkozott a moszkvai látogatására, amelynek keretein belül Putyin híresen hosszú asztalánál tárgyalt az orosz elnökkel. Mostanra azonban szinte egyértelművé vált, hogy minden békét sürgető diplomáciai kísérlet kudarcba fulladt. Arra a kérdésre, hogy milyen hatással lehet a magyar miniszterelnök félresikerült ígérete a magyar választásokra, Krekó Péter azt felelte: ez attól függ, a következő időszakban mit lép a kormány és mit lép az ellenzék. „Mivel egy háborús helyzet minden felülír, most a kormánynak van lehetősége arra, hogy viszonylagos arcvesztés nélkül korrigáljon – és már láthatunk pár ebbe az irányba mutató, bár még kissé bátortalan és ellentmondásos lépést”. Szerinte az ellenzék számára ezzel együtt komoly lehetőség, hogy külpolitikai programját kibontsa, hiszen

a mostani történések egy évtizedes, elhibázott Oroszország-politikáról is szólnak.

Hozzátette, eddig kevésbé tapasztalta az ellenzékben az arra irányuló hajlandóságot, hogy a külpolitikát központi témává tegye, de előfordulhat, hogy ez az eset lesz a vízválasztó. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy amennyiben hivatalosan is megindul az invázió, mit tud tenni a magyar kormány, amellyel az orosz kapcsolatait nem sérti, de az uniós érdekeket sem, magyarán nem kerülhet-e külpolitikai patthelyzetbe Orbán Viktor, amely már a belpolitikai kommunikációját is megnehezítené.

„Most olyan helyzet van, amikor nem lehet tovább folytatni az egyre inkább Kelet felé kilengő hintapolitikát”

– szögezte le a szakértő. Szerinte a Zelenszkijjel folytatott telefonbeszélgetés, az uniós szankciók támogatása melletti elköteleződés, a nyugati szövetségi rendszer fontosságának hangoztatása mind olyan lépések, amelyekből látszik, hogy ezt a kormány is tudatosította magában. Krekó Péter úgy látja, ebben a helyzetben nem lehet úgy manőverezni, hogy azt ne érezzék meg a magyar-orosz bilaterális kapcsolatok is.

Orbán Viktor látszólag egyébként valóban háttérbe szorította a hintapolitikát, az Európai Unió által közzétett közös szankciós csomagot ugyanis hosszú egyeztetés után végül Magyarország is megszavazta. A kérdés már csak az, erre miként reagál majd a miniszterelnökkel jó kapcsolatot ápoló Putyin, és Orbán Viktor milyen körítéssel kommunikálja a megváltozott külpolitikát a választók felé.

(Kiemelt kép: Budapest, 2019. október 30. A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (j) fogadja Vlagyimir Putyin orosz elnököt a Karmelita kolostor előtt 2019. október 30-án. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)