„Ha valaki 2021-ben nem tudja kigazdálkodni a 200 ezres minimálbért, ne legyen vállalkozó” – interjú Pogátsa Zoltánnal

Varga Mihály csütörtökön jelentette be, hogy a Pénzügyminisztérium korábbi, 7-7,5 százalékos gazdasági növekedési várakozásait csökkentve, 6,8 százalékos gazdasági növekedésre számít idén. A Pénzügyminiszter ezt az energiaárak emelkedésével, a magasabb inflációval és a koronavírus hatásaival magyarázta, azonban mint emlékezetes, a kormány a kiemelkedő gazdasági teljesítményhez kötötte mind az szja-visszatérítést, mind pedig a november közepén esedékes nyugdíjprémiumot. Annak kapcsán, hogy Varga Mihály bejelentése hoz-e valami változást, Pogátsa Zoltán közgazdászt kérdeztük.

A szakember szerint mivel az erről szóló döntés nincs törvényben rögzítve, így csakis a kormányon múlik, hogy fenntartják-e a kifizetéseket. Hozzátette: mivel a visszafizetések mértékét korábban 5-5,5 százalékos növekedéshez kötötték, így a közgazdász szerint ebben nem várható változás. „A 6,8 százalékos növekedéssel egyébként még mindig a felső-középosztályba tartozunk európai viszonylatban” – tette hozzá. Kérdésünkre, hogy annak is köze lehetett-e a döntéshez, hogy a munkáltatók kezébe adták a kötelező oltás elrendelését, Pogátsa úgy nyilatkozott, hogy amennyiben drasztikusabb járványellenes intézkedések lesznek, akkor jelentősen csökkenhet a gazdasági növekedés mértéke. 

Pogátsa Zoltán középen, 2012. május 31-én. Fotó: Soós Lajos / MTI

A minimálbér emelése kárpótlás nélkül is kigazdálkodható

A szakember Orbán Viktor reggeli rádióinterjújára is reflektált. A kormányfő ebben arról beszélt, hogy nem a kormány határozza meg a minimálbér mértékét, hanem a munkáltatók. Érdemes kiemelni azonban, hogy a kormányfő kijelentése ellenére mégis 200 ezer forintra növelik majd a minimálbér mértékét, azonban ezzel párhuzamosan csökkentik a vállalkozások terheit. Pogátsa Zoltán kijelentette: a minimálbér emeléséről a munkáltatóknak és a munkavállalóknak kell majd megegyeznie, a kormány részéről tehát szükség sem lenne a vállalkozások terheinek csökkentésére. Hozzátette: a magyar gazdaságnak bőven ki kellene termelnie ezt az összeget, anélkül is, hogy ellensúlyoznák a költségeket. Kiemelte továbbá, hogy a másik oldalról, a munkáltatói oldalról ez a kárpótlás azzal is jár, hogy sok mindent nem fognak tudni finanszírozni.

„Érdekes, hogy a munkaadók esetében alkalmazzák ezeket a járulékcsökkentéseket, a benzin esetében viszont nem. Ráadásul nem is indokolt. Ha valaki 2021-ben nem tudja kigazdálkodni ezt az összeget, akkor annak el kéne gondolkodnia, hogy nem érdemes üzleti tevékenységet folytatnia” – jelentette ki Pogátsa Zoltán.

Benzináremelkedés, rezsiharc

Az elképesztő mértékű benzináremelkedés kapcsán is számos lehetőséget vázolt fel Pogátsa, amivel élhetne a kormányzat. Kiemelte: csökkenthetnék például az üzemanyagot terhelő 27 százalékos áfát, valamint ideiglenesen elengedhetnék a jövedéki adót is. Emellett az üzemanyagár befagyasztása is indokolt döntés lehetne. A közgazdász szerint azonban valójában az lenne az előremutató döntés a kormány részéről az lenne, ha szelektíven csökkentenék az árakat. Ez azt jelentené, hogy például a közösségi célú közlekedés számára csökkentenék az üzemanyagot terhelő járulékokat. Pogátsa Zoltán szerint a hosszútávú megoldást valójában az jelentené, ha a benzinárrendszerbe beépítenének egy automatizmust – vagyis nagyon alacsony benzinár esetén magasabb adó lépne életbe, míg fordítva csökkentenék a terheket. 

A miniszterelnök a Kossuth Rádiónak adott pénteki interjújában Brüsszelt tette felelőssé az elszálló árak miatt, azonban Pogátsa Zoltán közgazdász szerint világszerte megfigyelhető folyamat napjainkban az árnövekedés. Hozzátette: ezek sok esetben a "kínálati oldali sokkal" (például.: a fahiány, chiphiány, energiahordozók árának növekedése) indokolhatóak, ami egy járvány után abszolút indokolt. Magyarországon még erre jön rá a forint-euró árfolyam ingadozása, mondta, hozzátéve, hogy az MNB szerint nem drasztikus ennek az árakba történő begyűrűzési mértéke. A rezsicsökkentés nevű politikai termékről szólva Pogátsa elmondta, teljes mértékben a kormány döntésén múlik, meddig lehet fenntartani az árplafont. A közgazdász szerint azonban az áremelkedés mögött meghúzódó hosszútávú folyamatokat kellene megfigyelni, ami nem más, mint a klímaválság miatt egyre inkább elkerülhetetlenné váló energiapiaci átállás.

„Elemezők szerint a nagy energiacégek évek óta nem fektetnek kitermelésbe, ugyanis arra számítanak, hogy a zöld átállás lesz. Az energiaárak valójában azért mennek fel, mert már zajlik ez az átállás. Ez nem egy rossz dolog”

– jelentette ki a közgazdász. Elmondása szerint az igazi megoldás Magyarország számára is az lenne, ha átállna a fenntartható energiára, majd hozzátette, amennyiben ezt 10-15 éve elkezdtük volna, akkor nem lennénk kitéve a nemzetközi energiaáraknak. Pogátsa Zoltán szerint a kitettségünk amiatt van, mert Magyarország még mindig a hagyományos energiaforrásokban gondolkodik, miközben a valódi, hosszútávú megoldást a megújuló energiára történő átállás jelentené.

(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Shutterstock)