Orbán Viktor megmondta, hogy kell halottat vizsgálni

Az Orbán Viktor miniszterelnök által jegyzett változtatások érintik a temetőkről, a temetkezésről, a boncolásról, a halottak vizsgálatáról szóló korábbi szabályokat – szúrta ki a 24.hu. A Magyar Közlönyben jelent meg a halottvizsgálattal összefüggő rendeletek módosítása, amely pontosítja a halottakkal kapcsolatos eljárásról szóló korábbit, kiegészíti a korábban az ingatlanon elhelyezett urna temetői elhelyezésének, illetve a halottvizsgálat különféle szabályait is.

A fő szabály a jövőben az, hogy az elhunyt azonosítására szolgáló űrlapnak a holttest két végtagjára történő felhelyezéséről a helyszíni halottvizsgálatot végző orvos vagy halottvizsgálat lefolytatására jogszabályban feljogosított mentőtiszt gondoskodik. A szállító figyelmét külön erre a célra rendszeresített piros színű űrlap használatával kell felhívni arra, ha az elhunyt fertőző betegségben halt meg.

Az űrlapon az elhunytról az alábbi adatokat kell rögzíteni:

• családi és utónév, személyazonosság igazolására alkalmas okirat (típus/szám), születési hely és idő,
• az elhalálozás (ha az nem ismert), a holttest helye (címe), tényleges/becsült ideje,
• fertőző betegség gyanúja esetén a betegség neve,
• az elszállítás célintézményének (egészségügyi intézmény, temető, halotthűtő) megnevezése, címe,
• az elszállítást végző szervezet/személy neve, az elszállítás el- és megrendelt időpontja/határideje,
• az elszállítást elrendelő (orvos/mentőtiszt) neve, munkahelye, beosztása, elérhetősége.

A módosítás kitér az ismeretlen személyazonosságú („NN”-nel jelzett) elhunytakra vonatkozó szabályozásra, a halottszállítás feltételeire, a temetkezési szolgáltatók feladataira, a helyszíni halottvizsgálat szabályaira. Az elhunytat – ide nem értve a halva született magzatot, az élve született, de a szülést követő 168 órán belül elhalálozott gyermeket – ismeretlennek kell tekinteni, míg azonosítása nem történik meg.

Mentőtiszt helyszíni halottvizsgálatot csak külön képzés után végezhet, koraszülött halálozás esetén nem. Nem természetes módon bekövetkezett halál valószínűsítésekor helyszíni halottvizsgálatot csak a jogszabályban erre feljogosított orvos folytathat. Ilyenkor az eltemettetéshez és elhamvasztáshoz szükséges engedélyt – ha jogszabály másként nem rendelkezik – az ügyben eljáró hatóság állítja ki.

Az engedélyezésről szóló döntés alapján a halottvizsgálati bizonyítvány vonatkozó adatait az igazságügyi szakértő vagy eseti szakértői megbízással rendelkező orvos kitölti, és lezárja a halottvizsgálati bizonyítványt. Helyszíni halottvizsgálatot mentőtiszt akkor sem folytathat, ha az elhunyt egészségügyi adatai nem érhetőek el, ilyenkor köteles az orvosnak átadni a holttest további vizsgálatát.

Ha nem tudni, ki volt az elhunyt kezelőorvosa, a holttestet a haláleset helyszínéhez legközelebbi patológiai osztállyal rendelkező kórházba kell szállítani, ahol döntenek a kórboncolás szükségességéről/mellőzéséről. Ha elhunyt eltemettetésére kötelezett nem jelentkezik, a halál okát megállapító orvos a köztemetésre illetékes település jegyzőjének küldi meg a halottvizsgálati bizonyítványt, amit rögziteni kell az Elektronikus Halottvizsgálati Bizonyítványt Kiállító Rendszerben (eHVB) is. Ismeretlen elhunytnál a hatósági/igazságügyi boncolást végző intézmény a halottvizsgálati bizonyítvány egy példányát egy munkanapon belül megküldi a KSH-nak.

(Kiemelt képünk illusztráció: Mécses ég egy síron a debreceni köztemetőben a közelgő mindenszentek ünnepe és halottak napja előtt 2014. október 29-én. Fotó: MTI | Czeglédi Zsolt)