Orbán Viktor Magyarországa

Magyarországon a sorsfordító 1989 az átalakulás éve volt. Megkezdődött a kommunista hatalom széthullása., Nagy Imrét, az 1956-os szovjetellenes népfelkelés kivégzett miniszterelnökét június 16-án állami tiszteletadás mellett újra temették. A budapesti Hősök terén emberek százezrei emlékeztek meg az addig tabuként kezelt 1956-ról.

Sőt: ezzel szimbolikusan a kommunizmust is eltemették Magyarországon. A történések a magyar külpolitikát sem hagyták érintetlenül. 1989 tavaszán a Német Miklós miniszterelnök vezette magyar reform kommunista kormány megkezdte a „Vasfüggöny” lebontását az osztrák-magyar határon.
A határ menti kerítés lebontásának bejelentésére több tízezer menekülésre kész NDK-s állampolgár érkezett Magyarországra. Az egyre gyérebben őrzött „zöld határon” át ezrek menekültek a kontinens szabad területére.

A magyar kommunisták hátba támadták az NDK-t

A magyar kormány szeptember 11-én hivatalosan is megnyitotta a határt a még mindig Magyarországon tartózkodó NDK-s állampolgárok előtt. A hegyeshalmi határátkelőhöz vezető országúton Wartburgok és Trabantok százai vonultak. A budapesti taxisok az első passaui befogadó állomásig szállították a hátizsákos NDK-s turistákat – ingyen, és azzal a lelkesedéssel, amelyet a szabadságvágy történelmi pillanatának átélése váltott ki. A Falból a Magyarországon át megvalósult tömeges menekülés ütötte ki az első követ. A kelet-berlini NSZEP-rezsim többé nem tudta korlátok között tartani az eseményeket.

De a mai Magyarország már nem azonos az akkori Magyarországgal. Az optimista megújulás hangulatát a szűk látókörű, nacionalista befelé fordulás légköre váltotta fel. Ma valószínűleg Magyarország a legnyugatellenesebb EU-tagállam. A fordulat óta nem jó irányban mennek a dolgok.

A fordulat évének Orbán volt a reménységhordozója

Az 1989-es fordulat évének egyik reményhordozóját, az akkori liberális diákvezért, Orbán Viktort 1998-ban első alkalommal választották meg miniszterelnöknek. Időközben már teljesen jobbra fordult. Mindenre elszánt kormánypártját, a Fideszt megnyitotta a jobboldal számára. Orbán szalonképessé tette a demokratikus szabályok és eljárások figyelmen kívül hagyását.

2002-ben a magyarok még leváltották őt. A soron következő balliberális kormányok azonban a semmittevés folytatására korlátozták magukat. Jóléti adományokkal nyugtatgatták az Orbán által feltüzelt választói csoportokat, de ennek nem volt meg a költségvetési fedezete. Ezért a 2008-ban bekövetkezett pénzügyi válság nagyon keményen sújtotta Magyarországot. 2010-ben Orbán győztesen került vissza a hatalomba – sőt alkotmánymódosításra is alkalmas kétharmados többséget szerzett a parlamentben.

Ezt Orbán alaposan fel is használta arra, hogy hosszú távra bebetonozza a hatalmát. Az új törvények kiüresítették a demokráciát, az ellenőrzésre hivatott intézményeket meggyengítették vagy megszüntették. A választási törvényt a Fidesz számára kedvező módon alakították át, a kormány nyomására eltávolították a kritikus hangot megütő internetes portál főszerkesztőjét, a polgári jogok felett őrködő, illetve korrupció ellenes független civilszervezeteket hivatali úton vegzálták, és „külföldről irányított” szervezetként pellengérre állították.

Orbán „putyini ismérvei”

Az EU-nak, amelynek 2004 óta Magyarország is tagja, láthatóan semmiféle eszköze sincs arra, hogy a közép-európai tagállamban megakadályozza a demokrácia lopakodó felszámolását. A brüsszeli vajas bödönből Orbán mindazokat a milliárdokat és támogatásokat köszönettel kiveszi, amelyek országa rendelkezésére állnak. Ezzel egyidejűleg azonban az EU-központjában levő „gyarmatosítók” ellen hergeli a híveit és a médiát.

Mindeközben Orbán maga zavartalanul flörtöl Putyin Oroszországával. Úgy tűnik, jól megértik egymást. A kormány NGO-ellenes legújabb támadásaitól sújtott polgárjogi szervezet, a TASZ, emiatt „putyini jellemvonásokra” hívja fel a figyelmet.

Fordította: dr. Gonda László