Orbán taktikai húzásra készül

Martonyi János magyar külügyminiszter tegnap még azt mondta: egyelőre korai lenne megmondani, hogy változtatnak-e a magyar hatóságok a vitatott médiatörvényen. "Várjuk meg az Európai Bizottság megállapításait, és meglátjuk, miként orvosolhatjuk a helyzetet", ha szükség van rá - mondta az AFP beszámolója szerint. (Az új médiatörvényt a külföldi sajtón kívül az Európai Bizottság is bírálta, tehát nincs mire várni. A Bizottság kételyének adott hangot a jogszabály egyes pontjainak és a médiahatóság politikai függetlenségének kapcsán.)

A kormányzati tank ágyúcsöve azonban mára megfordult. – Ha az Európai Unió szükségesnek ítéli a médiatörvény megváltoztatását, akkor azt elfogadjuk - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök külföldi újságíróknak. Mindez azért meglepő, mert szóvivője tegnap még azt mondta, semmilyen módon nem vetődött fel a kormány hét eleji ülésén a médiatörvény megváltoztatásának szükségessége.

Szijjártó Péter mai közleménye szerint Orbán Viktor a közelmúltban elfogadott új médiatörvényről azt mondta, az csak olyan jogi megoldásokat tartalmaz, amelyek tételesen szerepelnek más uniós tagállamok médiatörvényeiben; a törvényben egyetlen speciális magyar szabály sincs.

"Éppen ezért az EU egyik legfontosabb értéke, a diszkrimináció-mentesség alapján elképzelhetetlen lenne a magyar médiatörvény bizonyos passzusainak megváltoztatása anélkül, hogy más tagországokat is ugyanezen passzusok megváltoztatására köteleznének" - tudatta a kormányfői szóvivő.

A miniszterelnök az EU-elnökség átvételével kapcsolatban tartott nemzetközi sajtótájékoztatóján közölte, büszke arra, hogy orosz kollégájához, Vlagyimir Putyinhoz hasonlították a külföldi lapok.

Origo: Meglepte a kormányt a tiltakozás

Meglepte a kormányt a médiatörvény elleni heves külföldi tiltakozás, és az

[origo] információi szerintcsak ezen a héten kezdtek el foglalkozni azzal, hogy valamit tenni kellene ellene. Magán a törvényen ugyanakkor továbbra sem akarnak változtatni, annak ellenére sem, hogy vannak olyan fideszes képviselők is, akik "gyalázatosnak", illetve "übercikinek" tartják a jogszabály egyes részeit és annak elfogadtatását.

– Adjunk egy kis időt. Ha ez botrányos lesz, akkor úgyis akkora lesz a nyomás, hogy módosítani kell a dolgokat - jelentette ki a médiatörvénnyel kapcsolatos aggodalmakra reagálva néhány nappal a jogszabály elfogadása előtt adott interjújában Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes. Bár azóta - és különösen a szabályozás január 1-jei hatályba lépése óta - gyakorlatilag nincs nap, hogy valamely uniós tagállam politikusai vagy nagy tekintélyű külföldi lapok ne bírálnák a kormányt a lépés miatt, a kormány hivatalos nyilatkozatai és a kormányzati forrásokból kiszivárgott információk szerint eddig valószínűtlennek tűnt, hogy a kormány változtasson a törvényen.

Korrekció: csak a kedélyek megnyugtatására

Navracsics Tibor fenti mondataihoz hasonlóan fogalmazott ugyan év végi nyilatkozatában Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője, valamint az uniós soros elnökség átvételének másnapján Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár és Martonyi János külügyminiszter is, a korrekció lehetőségéről az [origo]-nak magas rangú kormányzati tisztviselők azt mondták, hogy a politikusok csak a kedélyek megnyugtatására, a "vihar leülepítésére" dobták be.

– Senki nem számított ilyen heves támadásokra, de az is biztos, hogy nem fogunk meghátrálni, és nem változtatunk a törvényen ezek miatt - jelentette ki például az Origónak egy közigazgatási minisztériumi vezető, aki szerint a kormány csakis akkor fog módosítani a szabályozáson, ha arra jogilag kötelezi majd valami - például egy európai bizottsági vizsgálat nyomán indult eljárás. – Ez azonban rendkívül hosszadalmas, maga a procedúra is eltart több évig, de még itt sem tartunk, hiszen még a vizsgálat sem indult el - tette hozzá a forrás, aki biztos abban, hogy az Európai Bizottság nem is talál majd fogást a törvényen. – A jogszabály eddigi bírálói sem konkrét pontokat kifogásoltak, hanem magát a rendszert, a médiahatóság és a közszolgálati média átalakítását is érintő 'politikai terméket' - érvelt a politikus. Személyes véleménye szerint a törvény egyébként két ponton "lehetne necces": a sajtótermékekre kiszabható bírság mértéke és a bírságkiszabás objektív kritériumainak hiánya miatt, szerinte azonban ezek mindegyikére van európai példa, amelyekbe eddig semmilyen uniós szerv "nem kötött bele".