Orbán személyes titkosrendőrsége? - Válaszolt a TEK

Az új magyar titkosrendőrség című írás a The New York Times internetes oldalán, Paul Krugman blogjában jelent meg csütörtökön. A szerző szerint a központ most olyan titkosrendőrség, amilyet minden tekintélyelvű uralkodó szeretne. Hozzátette: a szervezet hatalma lassan, de biztosan növekedett a rendőrségi törvénynek a parlament általi sorozatos módosításaival, és mára igen nagyra nőtt – írja az MTI.

A TEK közleményében úgy reagált: hatásköre a terrorcselekmény és ahhoz kapcsolódó más bűncselekmények felderítésére, megelőzésére, megszakítására terjed ki, más rendvédelmi, vagy nemzetbiztonsági szerv hatáskörét "nem meghaladja, hanem azoktól eltérő".

A TEK kendertermesztő párra csap le a makói Soproni utca egyik házában. (2011 július)

Kontroll nélkül működő komplett titkosszolgálat

Kim Lane Scheppele cikikében megjegyzi, hogy nem Orbáné az egyetlen magyar magánhadsereg, hiszen a napokban szavazta meg a Parlament Kövér László házelnök magánmilíciájának, a Házőrségnek a felállítását. Kim Lane Scheppele kiemeli, hogy egész Európában nincs még egy olyan Parlament, amelyik őrségének joga lenne magánszemélyek lakásába behatolni és azt kikutatni – idézi a cikket az

Index. A cikk végigköveti, hogy Orbán az EU soros elnökségével járó biztonsági feladatokra hivatkozva hogyan alapította meg a szervezetet 2010 szeptemberében, hogyan nevezte ki az élére személyi testőrét, majd nagy törvénymódosító csomagokba rejtett, szinte észrevétlen módosításokkal hogyan szabták át az eredetileg tisztán terrorelhárítás jelszavával létrehozott szervezetet kontroll nélkül működő komplett titkosszolgálattá. A TEK-et Orbán a neki alárendelt belügyminiszteren keresztül személyesen irányíthatja.

Scheppele felidézi, hogy lényegében a rendőrségi törvény két módosításával hozták létre a kontroll nélkül működő, félelmetes jogosítványokkal bíró magán kémhadsereget. Az első kör 2010 decemberében volt, ekkor a rendőrségi törvény módosításával a TEK jogot kapott titkos megfigyelések és adatgyűjtések folytatására. Titokban behatolhatnak a lakásunkba és kikutathatják azt, lehallgathatják az ingatlant és a telefonokat, hang- és képfelvételt készíthetnek rólunk, kinyithatják a postánkat és behatolhatnak a számítógépünkbe. Erről utólag sem kötelesek tájékoztatni, a megszerzett adatokat pedig bármeddig szabadon kezelhetik. Scheppele kiemeli, hogy a rendőrség Magyarországon ugyenezeket megteheti, de csakis bírói engedéllyel. A TEK-nek viszont nincs szüksége ilyesmire, nekik csak az igazságügyminiszter engedélye kell az adatgyűjtéshez. Mivel a TEK vezetője az igazságügyminiszterrel egy kormányban ülő belügyminiszter, nincs semmiféle független kontroll az Orbán-titkosszolgálat akciói fölött.

Gyakorlatilag bármilyen adatot megszerezhetnek

Második körben a 2011 december 30-ai extrém törvénygyártási dömpingben szavaztatott meg a kormány néhány újabb módosítást a rendőrségi törvényhez. Az egyik értelmében a TEK a látókörébe került állampolgár bármilyen személyes adatát kikérheti pénzügyi cégektől, biztosítóktól, mobilcégektől és internetszolgáltatóktól, illetve állami szervektől. Igaz ugyan, írja Scheppele, hogy a TEK ezeket az adatokat 2011 december 30-a előtt is elkérhette, de csakis akkor, ha az ügyben nyomozás folyt és az adatkérést a nyomozást felügyelő ügyész engedélyezte. De december 30-a óta akkor is megszerezhetik az adatokat, ha nem folyik semmiféle eljárás és ügyészi bólintás sem kell már. Gyakorlatilag bármilyen adatot megszerezhetnek rólunk, mindenfajta engedély nélkül, ráadásul úgy, hogy az adatszolgáltatásra kényszerített magáncég vagy állami szerv el sem árulhatja nekünk, hogy kiadta a titkainkat.

A cikk emlékeztet arra, hogy a rendszerváltás után az Alkotmánybíróság a személyi szám megszüntetésekor kimondta, hogy a kommunista diktatúra egyik alapja volt, hogy az állampolgárokról a tudtuk nélkül gyűjthették össze egy helyre a rájuk vonatkozó személyes adataikat. A Fidesz-kormány pontosan ugyanazt a rendszert teremtette újra, amit az Alkotmánybíróság annak idején szétzúzott: létrehoztak egy olyan ügynökséget, ami egy helyre gyűjtheti össze az állampolgárokra vonatkozó összes titkos információt.

A szerző szerint a zavart csak fokozza, hogy a törvény szerint a TEK egyszerre rendőrség és titkosszolgálat. Rendőri szerepében azokkal szemben léphet fel, akik terrorfenyegetést jelentenek, de joga van a közrend megzavarására alkalmas bűncselekmények, illetve veszélyt jelentő személyek ügyében is nyomozni. Scheppele emlékeztet arra, hogy a TEK emberei kapták el a kulcsi macsetés gyilkost, de április 13-én ők csaptak le 23 drogterjesztőre is. Utóbbi eset arra utalhat, hogy teljesen általános rendőri feladatokat is el akarnak látni. Scheppele arra is rámutat, hogy a kormány azért szüntette meg az adatvédelmi ombudsman posztját, hogy ne legyen, aki tiltakozik a TEK adathalmozása ellen. A helyette létrehozott hatóság feje politikai kormánykinevezett. Pont ezért indított kötelességszegési eljárást az EU Magyarország ellen az adatvédelem területén is - véli Scheppele.

TEK: Fogalmi zavarok és pontatlanság a cikkben

A Terrorelhárítási Központ (TEK) azért jött létre, hogy a magyar emberek biztonságát garantálja, ennek minden - jogkörébe tartozó - eszközzel maradéktalanul eleget tesz és a jövőben is ennek mentén végzi tevékenységét - közölte a TEK pénteken az MTI-vel, reagálva a The New York Timesban megjelent írásra. A TEK a közleményében, az írás "fogalmi zavarainak és pontatlanságainak tisztázása érdekében" kiemelte: a TEK hatásköre más rendvédelmi, vagy nemzetbiztonsági szerv hatáskörét "nem meghaladja, hanem azoktól eltérő". Míg a rendőrség feladata a szabályok betartatása és a rend fenntartása, addig a TEK az állampolgárokat védve megelőzi "a bizonytalanság, esetleges fenyegetettség kialakulását". A Rendőrségről szóló törvény alapján a rendvédelmi szervek részére, felkérésre, kizárólagos hatáskörrel a TEK végzi a bűncselekmények elkövetésével gyanúsítható veszélyes bűnözők elfogását. "A két szervezet tevékenysége egymást kiegészítve pozícionálható" - fogalmaztak.

A TEK hatásköre a terrorcselekmény és ahhoz kapcsolódó más bűncselekmények felderítésére, megelőzésére, megszakítására terjed ki. Munkájuk hatékonysága jelentős mértékben fedett, titkos, sokszor a médianyilvánosság kizárását követeli, és nagyon korlátozott módon nyújt lehetőséget az elhárítási képesség, a felkészültség, azaz a kompetencia bemutatására. A szervezet a birtokába jutó információkat szigorúan az adatvédelmi törvényben meghatározott módon és ideig köteles megőrizni és tárolni, "amely egyébként - az európai és a magyar hagyományoknak megfelelően - lényegesen szigorúbb normákat tartalmaz, mint például az amerikai sztenderdek" - emelték ki.

Megjegyezték továbbá, hogy a TEK - más rendvédelmi szervhez hasonlóan - tevékenységét lehetőség szerint dokumentálja, a felvételeket az eljárást folytató szervnek változatlan formában, vágatlanul átadja, azok tárgyi bizonyítási eszközt képeznek. A nyilvánosságot az adatvédelmi törvény előírásainak megfelelően átalakított videóanyaggal tájékoztatja, a személyes adatok védelmét és a közérdekű adatok nyilvánosságát szem előtt tartva.

Első helyen a terrorizmus szerepel

Mint a TEK a közleményében kiemelte: a 2001-es New York-i terrortámadás a világot alapjaiban megváltoztatta, az új biztonsági kihívások között első helyen már a terrorizmus szerepel, a világ különböző pontjain együttműködő terrorszervezetekkel kell számolni. Az utóbbi idők terrorelhárítási cselekményei azt mutatták, hogy az állam terrorelhárítási feladatainak csak jól szervezett és megfelelően képzett önálló, speciális egység, intézmény kialakításával képes megfelelni. Ennek szellemében jött létre a Terrorelhárítási Központ is - írta a TEK.

A TEK megalapításával központosították és egységesítették a - korábban a polgári titkosszolgálatoknál és rendvédelmi szerveknél végzett - terrorelhárítási feladatokat, továbbá új feladatokat is meghatároztak. Mindezek alapján "a TEK nemzeti szinten kizárólagos jogkörrel látja el a terrorizmus elleni küzdelem koordinációját, elemzését, értékelését, azonban ezt nem elszigetelten, hanem más nemzeti rendfenntartó és elhárító szervezetekkel összhangban, együttműködve teszi". Továbbá együttműködik nemzetközi és más nemzetek hasonló feladatokat ellátó terrorelhárító szervezeteivel, így többek között az Egyesült Államok, Oroszország vagy az Európai Unió tagállamainak terrorelhárító szervezeteivel is - írta a TEK.