„Orbán levette eddig viselt álarcát”

A Rzeczpospolita című jobboldali lapban a magyar ügyek szakértője, Jaroslaw Gizinski elemezte Orbán programnak is beillő beszédét Bálványoson, amelyben bejelentette, hogy vége a liberális demokráciának. A kommentár szerint a legutóbb megnyert választások óta ez volt a magyar miniszterelnök legfontosabb fellépése, s ebben a beszédében egy harmadik utat választott.

A Gazeta Wyborczában Michal Kokot szerint a magyar kormányfő olyan előadást tartott, amelyet az elemzők expozénak is értékelhetnek, s ebben kijelentette: – Az új magyar államiság nem a szokásos nyugati értékekre támaszkodik, hanem olyanokra, amely az elkövetkező évtizedekben a globális kihívások közepette a magyaroknak fejlődést biztosítanak. A szerző cikkének címe szerint ezzel Budapest tekintélyelvű útra lépett.

A lap egy másik elemzésében Dr. Adam Bodnar lengyel jogász professzor, az emberi jogok védője úgy véli, „Orbán Viktor megszűnt úgy tenni, mintha az általa bevezetett reformok beleférnének a demokrácia kereteibe. Ha azt nyilatkozza, hogy előnyben részesíti az autoriter kormányzást és a polgárok jogainak megnyirbálását, ez azt jelenti, hogy az ország nem teljesíti az EU-tagság alapvető kritériumait”.

A magyar kormányfő ismét hangsúlyozta, hogy Magyarországnak „saját társadalmi modelljét kell kialakítani” és nem a Nyugatot utánozni. Véleménye szerint az olyan államok, mint Oroszország, Törökország, vagy Kína kiválóan boldogulnak, pedig nem liberálisak, és nem demokratikusak. Orbán szerint a 2008-ban kitört gazdasági válság kiválóan megmutatta, hogy a liberális politika nem vált be, és azt állította, hogy a magyarok nem akarnak liberális demokráciát.

Bodnar professzor szerint a kétszínű Orbán levette eddig viselt álarcát. – Az elmúlt években egy olyan állam irányába haladt, amely nem liberális demokrácia, és erősen nacionalista hagyományokra hivatkozik. Már nem csinál úgy, mintha a kormánya által bevezetett reformok beleférnének a demokrácia kereteibe. Új alkotmányt és korlátozó jogszabályokat bevezetve lebontotta a hatalom közös ellenőrzésének demokratikus rendszerét – jelentette ki a jogász professzor.

Bodnar hangsúlyozta, hogy a magyar miniszterelnök egész idő alatt kettős játékot játszott, az uniónak egy olyan magatartást mutatott, amely az ő jó szándékát mutatta a demokratikus reformok végrehajtása tekintetében, a saját választóinak pedig azt mondta, hogy rossz az unió, amely neki parancsol és nem veszi figyelembe a magyarok akaratát.

Az emberi jogok védelmezője a lapnak adott kommentárjában felteszi a kérdést: van-e Magyarország számára hely az EU-ban? – Nem szabad elfelejtenünk, hogy az Európai Unió olyan államok szövetsége, amelyek ragaszkodnak alapvető értékekhez, mint a demokrácia, a pluralizmus, az emberi jogok tiszteletben tartása, a tolerancia. Ha az egyik állam elkezdi azt hirdetni, hogy nem érdekelt a demokratikus kormányzásban, és előnyben részesíti az autoriter kormányzást, valamit polgárai jogainak megkurtítását, ez azt jelenti, hogy ez az állam nem teljesíti az EU-s tagság alapvető kritériumait – hangsúlyozta Bodnar professzor.

Szerinte ez a beszéd alapot ad arra, hogy az európai vezetők legalábbis követeljék, a magyar kormány feje magyarázza meg mondatait, vagy akár arra is, hogy az EU-s szerződés 7. pontja alapján folytassanak eljárást ellene – ez a pont ad lehetőséget arra, hogy az Európa Tanács felfüggessze a szavazati jogot abban az esetben, ha egy ország megkérdőjelezi a demokratikus értékeket.

– A mi jobboldali pártjainknak már problémáik vannak Orbánnal. Nemrég az volt a jelszavuk, hogy „Budapestet akarunk Varsóban”. De kiderült, hogy ez a megveszekedett antikommunista Oroszországgal üzletel – írta.