Október 2-án lesz a kvótanépszavazás

A KEH Sajtóigazgatóságának

közleményeszerint az államfő az Alaptörvény, a népszavazási kezdeményezésről, valamint a választási eljárásról szóló törvény rendelkezései alapján – figyelemmel az Alkotmánybíróság vonatkozó határozatára – döntött az országos népszavazás kitűzésének időpontjáról.

Orbán Viktor február 24-én jelentette be, hogy a kormány országos népszavazást kezdeményez a kötelező betelepítési kvótáról. A kérdés úgy szól: „Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?”

A kormányfő indoklása szerint a kötelező betelepítési kvótáról szóló döntést nem lehet elvenni az Országgyűléstől, az ügyben a magyar parlament megválasztott képviselőin kívül senki más nem dönthet.

Az Országgyűlés május 10-én rendelte el az országos népszavazást, 136 kormánypárti és jobbikos igen szavazattal, 5 független képviselő nem voksa ellenében.

A határozatot hárman

megtámadtákaz Alkotmánybíróságon (AB) – köztük Szanyi Tibor szocialista EP-képviselő – azzal az indokkal, hogy a parlament az Alaptörvénybe ütköző módon döntött, ezért kérték a határozat megsemmisítését. Az AB június 21-én nem adott helyt az indítványoknak. Indoklása szerint nem Alaptörvény-ellenes, hogy az országgyűlési határozati javaslatot csak a törvényalkotási bizottság vitatta meg, a házszabályt sem sértette a parlamenti eljárás és az – indítványozók által hivatkozott – Európai Bizottság május 4-i javaslataival összefüggésben sem állapítható meg, hogy az országgyűlési határozatot Alaptörvényt sértő módon fogadták volna el.

Az AB ugyanaznap egy másik határozatában nem adott helyt Fodor Gábornak, a Magyar Liberális Párt elnöke indítványának sem, amely a népszavazásra feltett kérdést megengedő május 3-i

kúriai döntésttámadta a népszavazási kérdés tartalma miatt, és kérte a kúriai határozat megsemmisítését. Az AB a visszautasítást főként az indítványozó személyes érintettségének hiányával indokolta.

Szanyi Tibor július 4-én, a jogorvoslati határidő utolsó napján alkotmányjogi panasszal fordult az AB-hoz, ugyancsak a kúriai döntés miatt. Szerinte a népszavazás súlyosan sérti az Európai Unió szuverenitását, mert a 2007-ben aláírt lisszaboni szerződés közös politikává teszi a menekültügyi kérdéseket, emellett a költségvetést is érinti. Az ellenzéki politikus közölte, hogy ha az államfő a panasz elbírálása előtt kiírja a referendumot, akkor a strasbourgi testületekhez fordul.