Nem kell korrigálni, ha egyes juttatásoknál a nyugdíjasok kárára téved a kormány

A 24.hu elemezte a nyugdíjjárulékokkal kapcsolatos adatokat, amiből az derül ki, hogy 2010 után kétszer is kaphattak volna nyugdíjprémiumot a nyugdíjasok, mégsem kaptak. Öt olyan év is volt, amikor kevesebb lett a nyugdíj emelésének mértéke, mint  a tényleges infláció, korrigálás pedig nem történt.

2024. szeptember 20., 17:52

Szerző:

Nem kell korrigálni, ha egyes juttatásoknál a nyugdíjasok kárára téved a kormány

A 168.hu is beszámolt arról, hogy  idén semmi esélye annak, hogy a nyugdíjasok plusz pénzt kapjanak novemberben: nem várható sem nyugdíjprémium, sem a nyugdíj korrekciója, vagyis pótlólagos nyugdíjemelés sem. A 24.hu ennek apropóján megnézte, hogyan alakultak ezek a juttatások 2010 óta.

14 éve változatlan a nyugdíjprémium összege

Nyugdíjprémiumot 2010 óta kaphatnak a nyugdíjasok, ennek előzménye, hogy a Bajnai-kormány 2009. július 1-jével megszüntette a 13. havi nyugdíjat. A nyugdíjprémiumot novemberben lehet folyósítani, amennyiben várhatóan 3,5 százalék felett növekszik a gazdaság, és az államháztartási egyenlegcél teljesül. A nyugdíjtörvény szerint a juttatás összege két szám szorzata:

  • az egyik egy szorzószám, amit a kormány határoz meg rendeletben (októberben) – alapja a várható GDP-növekedés 3,5 százalék feletti értéke (maximum 4-es szorzó vehető figyelembe, ami 7,5 százalékos várható GDP-növekedés mellett állna elő);
  • a másik a nyugellátás novemberi összegének 25 százaléka, de legfeljebb 20 000 forint (vagyis már 80 ezer forintos nyugdíjra is a maximális nyugdíjprémium kapható).


A két összetevőből következik, hogy a nyugdíjprémium legfeljebb 80 ezer forint lehet, 14 éve változtatlanul.

Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak

Nyugdíjprémiumot először 2017-ben folyósítottak, és összesen ötször volt ilyen juttatás, még 2018-ban, 2019-ben, valamint 2021-ben és 2022-ben.

Pedig volt még két olyan év, amikor 3,5 százalék felett volt a gazdasági növekedés, 2014 és 2015, de akkor mégsem volt prémium. Ennek okát a Nyugdíjguru sem tudta megválaszolni a 24.hu-nak.

2021-ben, egy évvel a választások előtt viszont kitett magáért a kormány, felülbecsülte a szorzót (7,5 százalékos GDP-növekedést jelzett előre, amiből végül csak 7,1 százalékos lett), és a maximális 4-es szorzót alkalmazta. Vagyis a nyugdíjasok javára „tévedett”. Sőt, a 80 ezer forint alatti nyugdíjakra is kifizették a maximális 80 ezer forintos prémiumot. Orbán Viktor ezt azzal indokolta, hogy nagyon jól állt a gazdaság. 

Idén azonban csak 2 százalék alatti GDP-növekedést prognosztizálnak, így nem várható kifizetés novemberben.

„A prémium egyszeri, kicsi juttatás a nyugdíjasoknak, nemigen segít nekik, nem épül be a nyugdíjba, és politikailag nagyon vezérelt juttatás”

– értékelt Farkas András nyugdíjszakértő. Ehhez képest a nyugdíjemelést jelentős horderejű tényezőnek tartja, ami beépül a nyugdíjba.

Nyugdíjemelés minden évben januárban van,

  • 2010 előtt úgynevezett svájci indexálás volt, azaz felerészben az infláció, felerészben a nettó átlagkereset-emelkedés alapján határozták meg a nyugdíjemelést.
  • 2010-től annyi változott, hogy 4 százalékos GDP-növekedés felett maradt csak a svájci indexálás, 2–4 százalék közötti GDP-növekedésnél nagyobb részben az inflációtól, kisebb részben a nettó béremelkedéstől függött a nyugdíjemelés, 2 százalék alatti GDP-dinamika mellett pedig csak inflációkövető lett.
  • 2012 óta pedig a költségvetésben meghatározott, várható inflációval egyenlő mértékben emelkednek a nyugdíjak, a keresetemelkedéstől függetlenül.


És mivel 2010-ben és 2011-ben is 2 százalék alatti növekedés volt, így már akkor is az inflációkövető emelés valósult meg.

A nyugdíjtörvény alapján novemberben nyugdíjkorrekciót (pótlólagos emelést) is kaphatnak a nyugdíjasok, amennyiben őszre úgy tűnik, hogy a januárban kapott emelés kevesebb, mint a várható éves infláció (ehhez a KSH augusztusi adatait veszik alapul). Hogy lesz-e korrekció, azt is a kormány dönti el. 2013 és 2016 között nem volt, és az idén sem várható. Voltak viszont olyan évek is, 2021-ben, és 2022-ben (a választási és a választás előtti évben), amikor beiktattak még egy rendkívüli, a nyugdíjtörvényben nem rögzített, a kormány döntése alapján elrendelt nyári emelést is.

Akkor sem korrigál a kormány, ha a nyugdíj értékét alulbecsülték

Öt olyan év is volt, amikor kicsivel alábecsülte a várható inflációt, így kevesebb volt az emelés, mint amennyi a tényleges infláció lett. Utólagos korrekció itt sincs a tényszámok alapján, állapította meg a lap.

Jövőre 3,2 százalékos inflációval kalkulál Varga Mihály pénzügyminiszter, ennyi lehet a nyugdíjemelés januártól.

(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Unsplash.com)

A rovat további cikkei