Nyugdíj: kellemetlen meglepetés jöhet

Ma még minden korosztályban többségben vannak azok, akik úgy vélik, hogy az állam kötelessége a megfelelő nyugdíj összegének biztosítása. Ez a hozzáállás rendszerint későn, csak akkor változik, amikor már közeledik a nyugdíjba vonulás és az emberek szembesülnek a rút valósággal.

2012. július 21., 09:04

A lakosság mind nagyobb része van ma már tisztában azzal, hogy gondoskodnia kellene hosszú távú anyagi biztonságáról, nyugdíjáról. A jelenlegi válságban azonban sokak anyagi lehetőségei erősen beszűkültek, bizonytalanabbnak érzik a jövőt, másrészt pedig csak a napi életük finanszírozására elegendő pénz áll rendelkezésükre - mondja a

Napi Gazdaságnak Kósa Zoltán, az AXA Biztosító vezérigazgatója. Juhos András, az UNIQA Biztosító személybiztosításokért felelős igazgatósági tagja egy felmérést idéz ezzel kapcsolatban: Magyarországon az emberek 80 százaléka nem tud öt évnél távolabbi időtávban gondolkodni megtakarításai terén, márpedig - hívja fel a figyelmet a szakember - a nyugdíjcélú megtakarítások létjogosultsága 20-30 év távlatban van. Paál Zoltán, a Generali vezérigazgató-helyettese szerint a hosszú távú elköteleződést az is blokkolja, hogy az elmúlt évek történései kapcsán a bizalom is megrendült valamennyire a különféle intézményrendszerekben. Ezen felül - teszi hozzá - az is igaz, hogy sokszor az sem világos az ügyfeleknek, hogy ezek között az intézmények között mi a különbség - nagyon sokszor összemosódnak például a tudatukban a biztosítók nyugdíjcélú termékei és a magánnyugdíj-pénztári megtakarítások, amelyek viszont teljességgel eltérő elvek alapján működnek.

Más, komolyabb baj is van - teszi mindehhez hozzá Garamvölgyi Zoltán, a Groupama Garancia Biztosító élet- és bankbiztosítási ügyvezető igazgatója: Szerinte ugyanis a nagy „felébredése ellenére a kutatások még mindig azt bizonyítják, hogy minden korosztályban még mindig többségben vannak azok, akik továbbra is azt gondolják, hogy az állam kötelessége gondoskodni a nyugdíjas éveikről - s ezt el is várják az államtól.

Bárdos Tamás, a Signal életbiztosítási főosztályvezetője szerint ez a hozzáállás rendszerint későn, csak akkor változik, amikor már közeledik a nyugdíjba vonulás és az emberek szembesülnek a rút valósággal. A nyugdíj előtt 5-10 évvel ugyanakkor már csak vállalhatatlanul nagy összegekkel lehet a nyugdíjrést betömni, a kísérlet rendszerint teljes kudarcra van ítélve. A biztosítók felelőssége is ekként, hogy felhívják az emberek figyelmét arra az alapvető összefüggésre, hogy minél hosszabb távú egy megtakarítás, azaz minél hamarabb kezd el valaki például a nyugdíjas évek biztonságáról gondoskodni, annál kisebb összeget kell rendszeresen félretennie.