Népszerűbb az erkölcstan a hittannál
Többen választják gyermeküknek az elvileg vallási ideológiáktól mentes erkölcstan tantárgyat, mint a hit- és erkölcstant. Az általános iskola 1–2. és 5–6. évfolyamán hit- és erkölcstanórára 146 609 gyermek, erkölcstanórára pedig 179 327 gyermek jár – közölte érdeklődésünkre az Emmi.
2013 szeptemberétől az állami fenntartású általános iskolákban kötelező hit- vagy erkölcstanórára járnia – felmenő rendszerben – az 1. és 5. osztályos tanulóknak, órarendi keretek között.
Az erkölcstan oktatása az állam feladata, amit alsó osztályban tanítók, felső tagozatban szaktanárok tartanak. A tantárgy bevezetésének elvileg az a célja, hogy a diákok szociális és kulturális helyzettől függetlenül megszerezhessék azt a tudást, aminek segítségével megtalálják helyüket a családban, a társadalomban és a munka világában.
Botrány a tankönyvek körül
Bár erkölcstanra azok járnak, akik a hittan helyett kerestek alternatívát, az erkölcstantankönyvek sem mentesek vallási (és politikai) ideológiáktól.
Bánhegyi Ferenc írta és az Apáczai Kiadó adta ki a három erkölcstankönyv egyikét, amelyikből az általános iskolákban az erkölcstant tanítják. A könyvben az olvasható: „A fiatalok érzik, hogy nincs rend és közbiztonság körülöttük a világban. Erre jó példa, amikor a gyerekek csak kísérettel közlekedhetnek a lakásuk és az iskola között. Az egyház értéket, rendet, biztonságot nyújtó közösségével viszont kevesen keresik a kapcsolatot. A szekták és drogárusok kihasználják azt a lehetőséget, hogy a fiatalok társra, szórakozásra vágynak. A tizenéveseket olyan közösségekbe csalják, olyan emberek közé csalják, akik rossz útra terelik őket.”
A könyvben többek között az áll, az ember egyik legfőbb erénye a vallásosság, és hogy a „sok befogadott nép szétbomlasztotta az országot”.
