Koronavírus: újra támad a fertőzés

Enyhén emelkedik a koronavírus örökítőanyagának koncentrációja a szennyvízben – közölte a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ csütörtökön a honlapján.

2024. augusztus 22., 11:12

Szerző: 168

Azt írták, hogy az év 33. hetében a koronavírus örökítőanyagának országos átlagkoncentrációja enyhén emelkedett.

Hozzátették: tíz mintavételi helyet - Békéscsabán, Budapest Központi Szennyvíztisztító Telep ellátási területén, Debrecenben, Győrben, Pécsett, Salgótarjánban, Székesfehérváron, Szombathelyen, Tatabányán és Zalaegerszegen - emelkedő tendencia jellemzett, stagnálást figyeltek meg további tíz helyszínen, míg csökkenést Miskolcon és Szegeden észleltek.

A tájékoztatás szerint a koronavírus örökítőanyagának koncentrációja Budapest központi és déli részén, Pécsen és Debrecenben az emelkedett, Szombathelyen, Győrben, Veszprémben, Kaposváron, Szekszárdon, Székesfehérváron, Tatabányán, Salgótarjánban, Egerben, Miskolcon, Nyíregyházán, Szolnokon, Kecskeméten, Békéscsabán, Szegeden és Budapest északi telepén, továbbá az agglomerációban a mérsékelt, Zalaegerszegen pedig az alacsony tartományba esik.

Megvan a válasz: ezért lehetséges, hogy valaki sosem kapta még el a koronavírust

Négy év fél éve már annak, hogy a világon kitört a koronavírus-járvány. A számos halálos áldozatot követelő betegséget azonban vannak, akik még sosem kapták el, a kutatók pedig most arra is rájöttek, mi lehet ennek az oka.

A vizsgálat

Az Egyesült Királyság tudósai még 2021-ben toboroztak fiatal és egészséges önkénteseket, akik addig nem kapták el a betegséget, valamint oltásuk sem volt. Az alanyokat aztán mesterségesen megfertőzték a vírussal, egyfelől azért, hogy megtudják, mennyi vírusra van szükség a betegség beindításához, valamint azért, hogy kiderítség, mi az, ami megvédi őket a betegségtől – írja az Index a ScienceNews Explores cikke alapján.

Harc a fertőzéssel

A szakértők aztán sokféle immunválaszt követtek nyomon a résztvevők vérében és az orruk nyálkahártyájában, valamint az immunitás különböző aspektusait is mérték több időpontban, például a fertőződés előtt és után is. Azonban akadt egy kis probléma, ugyanis csak nagyon kevesen kapták el a vírust. Ennek ellenére azt sikerült megfigyelni, hogy azoknál, akik betegek lettek és tüneteket is produkáltak, az orrukban erős immunválasz jött létre nagyjából öt nappal azután, hogy megfertőzték őket a vírussal. Ez pedig bizonyos fehérjék magas szintjét eredményezte. A kutatók kiemelték, hogy az úgynevezett interferonok, melyek az immunrendszer aktiválásában vesznek részt, a vírusveszélyt is segítenek jelezni. Ezek az interferonok pedig olyan sejteket is aktiválni tudnak, melyek képesek felvenni a harcot a fertőzéssel. A betegségnek ellenállók esetében pedig megfigyelték, hogy változás történt a monocitáknak és a MAIT sejteknek nevezett immunsejteknél.

Áttörés?

Ezen túlmenően nagyon lényeges volt a reakcióidő is. Akik nem lettek betegek, vagy csak rövid ideg tartó és gyenge fertőzésük volt, erős és gyors immunválaszt adtak már a fertőzés után egy nappal. A súlyosabb eseteknél viszont megfigyelték, hogy az immunválasz megszületéséhez öt nap is kellett, azaz a vírus kapott időt a szaporodásra és a terjedésre. Mindezek alapján a tudósok azt mondják, a fertőzés helyén történő gyors reagálás lehet a kulcsa annak, hogy valaki elkapja-e a koronavírus vagy sem. A megfigyelések alapján arra a következtetésre jutottak, hogy bizonyos embereknél speciális immunsejtek aktivizálódnak, melyek segtenek a szervezetet figyelmeztetni arra, hogy betegség közeleg. A kutatók azt is kiemelték, hogy a coviddal való érintkezést megelőzően a gén aktívabb volt azokban az emberekben, akik végül nem betegedtek meg, mindez pedig azt is jelentheti, hogy a gén aktivitása segíthet jelezni a betegség kockázatát, valamint a fertőzésre való hajlamot.

(Fotó: Shutterstock)