Nem sok jóra számíthatnak a bajba jutott devizahitelesek

Bő két hónap van hátra április közepéig, amikor is lejár a nem fizető jelzáloghitelesek kilakoltatásának moratóriuma. A kormányszóvivő nem tudta megmondani, mikor állhat föl az egyébként már tavaly őszre megígért nemzeti eszközkezelő alap, amely a bedőlt hiteleket kezelné – írja a

Világgazdaság. A Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) viszont a jelek szerint több részletet is elárult a tervekről a kormány. Az IMF múlt hét végén közzétett országjelentéséből például kiderül, hogy a nem fizető jelzálogadósok megmentését célzó program három pillérre épül. Az elsőben a bankokat ösztönöznék arra, hogy a hitelek átstrukturálására vonatkozó opciók széles palettáját kínálják fel a bajba jutott adósoknak. Ezzel egyébként nyitott kapukat dönget a kormány, hiszen a hazai hitelintézetek már 2008 utolsó hónapjaitól folyamatosan törekszenek erre.

Ha a banki megoldás nem vezet eredményre, és ismét nem teljesítővé válik a kölcsön, akkor lép be a nemzeti eszközkezelő, amely a második és a harmadik pillért felügyeli majd. A második körben a bank állami garanciát kérhet az átstrukturálás költségeinek fedezésére. Ennek a pillérnek a finanszírozásához a szükséges garanciadíjat egyébként a bankok fizetik majd. Ha a hitel újbóli átütemezése sem hoz megoldást, a tervek szerint a helyi önkormányzat szerezhetné meg az ingatlant, hogy bérbe adhassa a bajba jutott adósnak. A lakáshiteleseket mentő állami segélyprogramban a tervek szerint csak az alacsony jövedelmű családok vehetnek majd részt, ők is csak akkor, ha legalább 12 hónapig rendben törlesztették a kölcsönüket. Az előzetes becslések szerint a bajban lévő adósok mintegy harmadán segíthet az eszközkezelő.

Jelenleg egyébként a pénzügyi felügyelet (PSZÁF) adatai szerint 105 ezer olyan lakáshiteles lehet, aki már több mint 90 napos késedelembe esett a hitele törlesztésével, az általuk felhalmozott tartozás 580 milliárd forint körül van. További problémát jelent, hogy egyre nagyobb hányadot tesznek ki közöttük az olyan adósok, akik már legalább egyszer átütemeztették a hitelüket (például futamidőt hosszabbítottak, törlesztőrészlet-csökkentést kértek). A tapasztalatok szerint ugyanis az átstrukturált hitelek harmada-negyede is később nem fizetővé válik. Az ilyen helyzetbe került adósokon várhatóan már csak a harmadik pillér segíthet.

Annak ellenére, hogy a kormány is úgy számol, sok adós már eleve a harmadik pillérben kezdi, egyelőre túl sok pénzt nem fordít a nemzeti eszközkezelő finanszírozására. Az idén és jövőre mindössze 10-10 milliárd forintot szánna a kabinet erre, míg 2013–14-ben várhatóan évente 120-130 milliárdot kell erre fordítani – írja a Világgazdaság.