Nem lesz népszavazás az állami bérplafonról

Rubovszky György (KDNP), a népszavazásról szóló országgyűlési határozati javaslatot beterjesztő igazságügyi bizottság elnöke elmondta: testülete egy olyan javaslat mellett döntött, amelynek értelmében lehetőség van a referendum elrendelésére, de elvetésére is. A döntéshez egy módosító javaslatot kell beterjeszteni a határozati javaslathoz.

A határozati javaslat tartalmazza az esetleges költségek összegét is, 4,5 milliárd forintot, amelyet elrendelés esetén az Országgyűlés biztosít.

Fidesz: Alacsony lenne a részvétel

Vas Imre (Fidesz) szerint az, hogy a kezdeményező nem tudott kétszázezer támogató aláírást összegyűjteni kérdése mellett, azt vetíti előre, hogy a referendumon igen alacsony lenne a részvétel.

Bírálta a kezdeményezőt, aki nem támogatta a kérdés házszabálytól eltérő támogatását, mert szerinte számára nem különösebben sürgős az ügy.

Közölte azt is: a referendum lebonyolítása 4,5 milliárd forintba kerülne, ami meghaladná azt az összeget, amit az állami cégek vezetői havi kétmillió forint felett kapnak. Vagyis „ha lehet a népszavazás gazdaságosságáról beszélni”, az itt nem valósulna meg – mondta.

MSZP: Vissza kell venni a „pofátlanul magas” fizetéseket

Gőgös Zoltán (MSZP) szerint „a pofátlanul magasra emelt” állami cégvezetői fizetéseket vissza kell venni havi kétmillió forintra. Kijelentette: ezt a Fidesz kampányokban többször megígérte, ám kormányon az összeget visszaemelte, amikor saját embereit ültette pozícióba.

Utalt arra: az aláírásgyűjtés nehezebb volt, mint régebben, mert szerinte korábban senkinek sem kellett attól tartania, hogy ha aláír egy népszavazást kezdeményező ívet, „akkor repül az állásából”.

Arra is rámutatott: a kormányoldal találta ki a „politikailag érvényes népszavazás” kategóriáját, aminek szerinte ez a kezdeményezés is megfelel, a kérdés támogatottsága ugyanis szerinte 80 százalék körüli.

Jobbik: A népszavazási kezdeményezéseket támogatni kell

Szilágyi György (Jobbik) részletesen kifejtette, miért tartja demagógnak a kérdést, leszögezte ugyanakkor, hogy az országos népszavazást a demokrácia legerősebb eszközének tartja, amelynek kérdéseiről vitákat kell folytatni. Pártja ezért úgy gondolja: a népszavazás kezdeményezését támogatni kell, döntésük azonban nem arról szól, hogy mennyit kell keresnie egy állami cégvezetőnek.

Utóbbiról közölte: annak szabályozásával nem fog megszűnni a közpénz számolatlan szórása, ugyanakkor azt üzenné, hogy fűnyíróelv-szerűen rendezhető a bérkérdés.

Szerinte ezzel szemben rossz döntés volt, amikor maga a Fidesz limitálta differenciálatlanul kétmillió forintban az érintettek jövedelmét, majd amikor már láthatók voltak a hibás döntés káros hatásai, úgy emelte meg azokat, hogy nem kötötte valós teljesítményhez, hanem „a haveroknak osztogatta a zsíros állásokat”.

A megoldás a konkrét kérdésben szerinte nem a bérplafon tologatása lenne, hanem az alkalmatlan emberek eltávolítása.

A KDNP nem támogatja a javaslat kiírását

Rubovszky György (KDNP) arról számolt be, hogy pártja nem támogatja a referendum kiírását, és mint fogalmazott, reméli, hogy valaki benyújt egy ennek megfelelő módosító javaslatot.

LMP: Az emberek a kormány gazdaságpolitikájáról is bírálatot mondanának

Schmuck Erzsébet (LMP) azzal érvelt, hogy a majdnem kétszázezer aláírásnak elegendőnek kellene lennie a népszavazás kiírásához, de mint fogalmazott, nincs kétsége afelől, hogy a kormányoldal ezt nem fogja megtenni. Szerinte azért nem, mert a referendumon az emberek a kormány gazdaságpolitikájáról mondanák el a véleményüket.

A politikus felidézte az állami cégvezetők jövedelmének előbb kétmillió forint alá szorítását, majd visszaemelését több millió forintra. Kijelentette: ezzel tovább nőtt a bérszakadék a dolgozók és a vezetők között.

Kész Zoltán: A többség támogatja a népszavazást

A referendumot kezdeményező Kész Zoltán független képviselő szerint a kormányoldal Magyarország többségével helyezkedne szembe, ha nem a kiírásról döntene. Megjegyezte: jelenleg is három választókerületnyi, vagyis mintegy 250 ezer embert diszkriminálnak azzal, hogy megválasztott képviselői függetlenként nem jutnak annyi megszólalási lehetőséghez a Házban, mint a pártpolitikusok.

Közölte azt is: bízik abban, hogy a Fidesz–KDNP számára fontos a népszavazás intézménye, mert a kormányoldal az elmúlt másfél hónapban „ennek lázában égett”. Megjegyezte ugyanakkor: egy kudarcba fulladt referendumot erőltettek az emberekre, „gyűlöletkeltő propagandával hergelték fel az országot” a Fidesz népszerűségvesztésének megállítása érdekében.

Bírálta a kampányra fordított  „irgalmatlan összeget”, de szerinte még ezt a pénzt is ellopták, mert nem tudták abból biztosítani a referendum érvényességét. 4500 forintba került egy szavazat – jelentette ki, „hatékonytalannak” minősítve a kampányt.

Szimbolikusnak ítélte az állami cégvezetők bérplafonjáról szóló kérdést, mert, mint mondta, Orbán Viktor miniszterelnök 2010-ben éppen azzal kampányolt.

Szerinte az Országgyűlésnek kötelessége elrendelni a népszavazást, ezért arra kérte a kormánypártokat: ahogyan saját kormányukat támogatták abban, most támogassák a magyar lakosságot is.

(MTI)