Nem lehet a hátrányos helyzetűekre fogni a rossz PISA-eredményeket

Bentlakásos felzárkóztató intézményekbe terelné a hátrányos családi hátterű (jelentős részben roma) gyerekeket az oktatási államtitkárság. A hvg.hu információi szerint legalábbis erre utal a PISA-kudarc okairól készített jelentésük. A portál úgy tudja, az anyag megoldási lehetőségként említi a rossz életkörülmények között és a veszélyeztetettségben élő gyerekek kiemelését.

Az oktatási államtitkár azt mondta, a kormány nem készül szegregációra. Palkovics az Indexnek úgy fogalmazott: a köznevelési kerekasztalon számos javaslat született a PISA-eredmények javítására. Mint mondta, lehetett ilyen javaslat egy korábban készült anyagban. Palkovics szerint ez egy egyeztetési folyamat során előfordulhat, de a kormány elé ilyen javaslat nem kerül, mivel a minisztérium sem ért egyet ezzel.

A korábban Gyurcsány Ferenc és a Jobbik által is felvetett bentlakásos oktatás gyakorlatilag állami gondozásként is értelmezhető, ezáltal pedig éppen a tanulás egyik alapfeltételét veszi el a gyerekektől – véli Herzog Mária. A szakértő szerint az iskoláskor előtti fejlesztés reformjára kellene helyezni a hangsúlyt, azzal ugyanis valóban javítani lehetne a gyerekek teljesítményét.

Radó Péter oktatáskutató úgy látja: a bentlakásos iskola morálisan vállalhatatlan intézmény, és ha a bentlakásos iskola maga nincs is benne a jelentésben, a logikája benne van. Amikor a kormány közoktatás helyett köznevelésről kezdett beszélni, azt üzente, hogy az államnak joga van a szülőtől átvenni a gyermek nevelését. Innentől kezdve mindegy, hogy ezt milyen formában valósítja meg.

Minden elemzés azt mutatja, hogy az elmúlt hat év oktatáspolitikája, a gyökeres rendszerátalakítás drámai hatással volt az oktatás minőségére és alapvetően járult hozzá a teljesítmény romlásához. Az iskolai autonómia hiánya miatt a rendszerbe bele van kódolva a kudarc – mondta.

A felelősség áthárítása a közoktatás összes szereplőjére jellemző. Így az iskolaigazgató és a pedagógusok a szülőkre és a gyerekekre hárítják a felelősséget. Az oktatási szakértő szerint nem látszik, hogy a kormány szembenézne a hibáival.

Radó Péter szerint az igaz, hogy a családi háttér brutális hatást gyakorol a gyerek fejlődésére, de a 2015-ös PISA-eredmények azt mutatják a 2012-eshez képest, hogy a romlás nem az egyenlőtlenségek erősödése miatt következett be, hanem az oktatás minőségének hanyatlása miatt. Ha kiszűrjük az egyenlőtlenségek hatását, akkor pontosan ugyanolyan eredményromlást látunk, mint az átlagos mért eredményekben, tehát nem lehet a hátrányos helyzetűekre fogni az eredmények romlását.