Nem elég hatékony a korrupció elleni küzdelem az Európai Unióban

Az Európai Unió éves költségvetése, vagyis az a pénz, ami, egyebek mellett, a tagállamoknak nyújtott támogatások forrásául is szolgál, mintegy 150-160 milliárd eurót tesz ki. Magyarország, az Európai Unióhoz történt csatlakozásnak köszönhetően, közel tízezer milliárd forinthoz jutott az elmúlt évtizedben, és ezt a számlát is az EU költségvetése állta. Az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértő csalások és korrupció, amellett, hogy megkurtítják az uniós polgárok által befizetett adókat, egyszersmind a tagállamoknak szánt fejlesztési forrásokat is apasztják. Az elcsalt pénzek összege az Európai Unió egészét illetően 2015-ben megközelítette a 640 millió eurót, míg a szabálytalanul felhasznált források uniós szinten összesen mintegy 3,2 milliárd euróra rúgtak.

Fotó: MTI / Mohai Balázs

Az EU bevételeit szinte kivétel nélkül a tagállamok szedik be és a források négyötödét, vagyis minden száz euróból nyolcvanat ők is költenek el. Ennek megfelelően a tagállamoknak kiemelt felelősséget kellene vállalniuk az EU pénzügyi érdekeinek a megvédése terén, ám az EU-országok nem felelnek meg ennek az elvárásnak. A nemzeti igazságügyi hatóságok fellépése gyakran lassú, és csak ritkán végződik a felelősök elítélésével, vagyis a tagállamok nem gondoskodnak az uniós forrásokat károsító csalások hatékony és elrettentő erejű üldözéséről.

A hiányosságokat az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) tevékenysége sem orvosolja teljes körűen. Az OLAF ugyanis kizárólag igazgatási vizsgálatokat, ún. adminisztratív nyomozásokat végezhet az EU költségvetését károsító cselekmények és az uniós tisztviselők súlyos szabályszegéseinek a feltárása érdekében, miközben nem indíthat büntetőeljárásokat és vádat sem emelhet. Az OLAF 2015-ben, csalások és más szabálytalanságok miatt, kereken 888 millió euró visszafizetésének az elrendelését javasolta a Bizottságnak és a tagállamoknak. Mivel azonban az OLAF nem intézkedhet a tagállamok hatóságai helyett, ezek közreműködésének elmaradása esetén hatástalanok az OLAF ajánlásai.

A Transparency International Magyarország (TI) által szervezett konferencia a korrupció leküzdése terén az Európai Unióban, valamint az egyes tagállamokban mutatkozó kihívásokat és az ezekre adható válaszokat vizsgálta. Súlyponti kérdésként merült fel az Európai Ügyészség, amely a TI megítélése szerint mind a tagállamokban, mind pedig európai uniós szinten hatékony megoldás lehet a korrupció visszaszorítására. Kétséges ugyanakkor, hogy a jelen állás szerint mindössze 16 tagállam ún. megerősített együttműködéseként létrejövő uniós ügyészség mekkora ténylegesen hatást lesz képes kifejteni, hiszen nem lesz jogosult a távolmaradó tagállamok területén eljárni. A 2004-ben csatlakozott Magyarországon és Lengyelországon túl az egyébként hamarosan kilépő Egyesült Királyság, valamint egyes alapító EU-tagok, így például Olaszország és Hollandia is kivonják magukat az európai ügyészség hatásköre alól. Emiatt nem valósulhat meg az a célkitűzés, hogy az EU, bármely tagállama területén, közvetlenül vádat emelhessen csalás gyanúja esetén.

A konferencia bevezető előadásában Giovanni Kessler kiemelte, hogy az „önálló EU-ügyészség egységessé tenné a közösségi költségvetés védelmét, ami felgyorsítaná az uniós pénzforrásokat károsító csalások elkövetőinek a felkutatását és megkönnyítené a bíróság elé állításukat". Az OLAF főigazgatója hozzátette: „az Európai Unió saját szerveként működő ügyészség létrehozásával a közös kassza többé nem lenne kiszolgáltatva annak, hogy a tagállamok erőfeszítései a korrupció és a visszaélések elleni fellépés terén nem mindig elégségesek".

A konferencia szintén kiemelt figyelmet szentelt a romániai Korrupció Elleni Nemzeti Igazgatóság (DNA) által a korrupció elleni küzdelem terén elért jelentős sikereknek. A DNA tevékenysége, így mindenekelőtt az, hogy az elmúlt években számos prominens politikust, továbbá bírókat és közéleti döntéshozókat állított bíróság elé, nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy Romániában a korrupció többé nem úszható meg következmények nélkül. Mindez annak köszönhető, hogy a DNA ügyészeinek jogszabályban garantált függetlensége a gyakorlatban is érvényesül, miközben a korrupció elleni vizsgálatok által magukat fenyegetettnek érzők kísérletei az igazságszolgáltatás befolyásolására hatástalannak bizonyulnak. Laura Codruța Kövesi, a DNA-t vezető főügyész hangsúlyozta, hogy a „korrupció olyan kihívás, amelyre közösen kell választ adnunk, ezzel is bizonyítva, hogy Románia megérett arra, hogy elfoglalja a helyét a demokráciák közösségében". A főügyész szerint a korrupció elleni fellépés sikeréhez az is hozzájárult, hogy a román polgárok és civil szervezetek tiltakozásának hatására a kormány kénytelen volt visszavonni a DNA hatáskörét szűkítő szabályokat.

Külön kerekasztal foglalkozott a korrupció elleni önálló magyarországi ügyészség lehetőségével. A vitában Jávor Benedek kifejtette, hogy Magyarországon a „korrupció nemcsak az adófizetők pénzét károsítja, hanem aláássa a jogbiztonságot és a demokratikus értékeket is". A Párbeszéd európai parlamenti képviselője kifejtette, hogy a rendszerszintű korrupció visszaszorításához, úgy az Európai Unió egészében, mint Magyarországon, hatékonyabb intézkedésekre van szükség. Ezért a Párbeszéd a korrupció elleni önálló ügyészségre vonatkozó törvényt terjesztett elő Magyarországon, és szorgalmazza az Európai Ügyészség hatáskörének valamennyi tagországra történő kiterjesztését. Ligeti Miklós, a TI jogi vezetője, utalva a romániai példára arra mutatott rá, hogy a „korrupció leküzdése érdekében az újabb magyarországi önálló hatóság létrehozásánál sokkal fontosabb lenne a meglévő intézmények működési feltételeit javítani". Ligeti szerint Magyarországon az ügyészek rendelkeznek a korrupció elleni harchoz szükséges tudással és tapasztalattal, ám annak érdekében, hogy ez a gyakorlatban is érvényre jusson „elengedhetetlen lenne az ügyészségen belüli fékek és ellensúlyok kiépítése, ezek hiányában ugyanis nem beszélhetünk felelős működésről és elszámoltathatóságról".

A konferenciát megnyitó beszédében Martin József Péter, a TI ügyvezető igazgatója ismertette a magyar hatóságok és az OLAF közötti együttműködés hiányosságait. „Az OLAF 2015-ig 22 esetben javasolta a magyar szerveknek eljárás indítását, ám mindössze 1 esetben történt vádemelés" – emelte ki Martin József Péter. A korrupció ellenes szervezet vezetője elmondta, hogy a TI emiatt helyezkedett arra az álláspontra, hogy az „Európai Ügyészség létrehozása számottevően növelhetné a korrupció elleni fellépés hatékonyságát".