Nekiment az Orbán-kormánynak a The New York Times

Németországban a konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) egy Kelet-Közép-Európáról szóló írásában foglalkozott Magyarországgal a szerdai számában.

Oligarchák hajtják uralmuk alá az államot

A FAZ Lopakodó oligarchizálódás címmel közölte Karl-Peter Schwarz írását, aki a kelet-közép-európai térségben 1989 óta kibontakozott gazdasági változásokat összefoglalva kiemelte, hogy a növekedési rátára és a külkereskedelmi mérlegre összpontosító „csőlátás” fókuszából kimarad a 2008–2009-es válságévek óta jelentősen megmutatkozó „negatív trend”, amelyet Orbán Viktor után „az »illiberális demokráciába« vezető útnak” lehet nevezni.

A FAZ szerzője szerint „Orbán rendszere politikailag egy plebiszcitárius diktatúra vonásait mutatja”, a gazdasági modellje viszont a „kínai, orosz és török példát követő államkapitalizmus”, és „enyhébb formában” hasonló fejlemények tapasztalhatók máshol is Közép-Európában.

Hozzátette: a térségben már hosszabb ideje zajlik a „lopakodó oligarchizálódás”, ami a kormányok, pártok és olyan vállalkozók szoros kapcsolatának következménye, akik a „politikailag irányított privatizáció során hatalmas vagyont halmoztak fel”.

Megjegyezte: az utóbbi tíz évben számos korrupciós botrány mutatott rá arra, hogy az ideológia és politikai program alapján meghatározott pártok „gyorsan erodálódnak” és egyre inkább alárendelődnek befolyásos konszernek érdekeinek.

Oroszországgal ellentétben – ahol az oligarchák alávetik magukat Putyin „titkosrendőri rezsimjének” – a kelet-közép-európai posztkommunista államokban az oligarchák hajtják uralmuk alá az államot – írta Karl-Peter Schwarz, hozzátéve, hogy az oligarchák érdekeinek „a külpolitika és külgazdaság-politika beszűkülése” felel meg, és ennek tulajdonítható, hogy a kormányok „kelletlenül” bírálták a Krím annektálását és a kelet-ukrajnai orosz »inváziót«, és főleg arra törekedtek, hogy hátráltassák az Oroszország elleni szankciókat.

Orbán Moszkva közelségét keresi

A liberális Süddeutsche Zeitung a Déli Áramlat földgázvezeték ügyéről közölt cikket. Orbán Viktor Moszkva közelségét keresi című írásában Cathrin Kahlweit kiemelte, hogy a kormányfő fel akarja gyorsítani a Déli Áramlat megépítését, és ezzel „szembehelyezkedik Brüsszellel”. A szerző megítélése szerint a földgázszállító vezeték építési engedélyének megszerzésére vonatkozó keddi jogszabály-változtatás „csak egy a több barátságos gesztus közül, amelyekkel az EU-val szemben kritikus Orbán Moszkva közelségét keresi”. Ez „nemcsak Brüsszelt, hanem Washingtont is zavarja” – tette hozzá, felidézve egyebek között a paksi bővítés ügyét és Orbán Viktor nyári tusnádfürdői beszédét. Az amerikai beutazási tilalom ügyére kitérve hangsúlyozta, hogy Washington lépését „nem csak Budapesten” értelmezik üzenetként, amely arról szól, hogy „Orbán Oroszország-barát politikájának véget kell érnie”.

Junckernek lemondásra kellene kényszerítenie Navracsicsot

Orbán Viktor kormánya a tekintélyelvűség felé csúszik, kihívást intéz az Európai Unió (EU) alapértékei ellen, és megússza ezt – olvasható a The International New York Times című lap szerkesztőségi cikkében.

Az újság szerint október 22-én az Európai Parlament megtámogatta az Orbán-kormány tekintélyét, amikor egy sor biztosjelölt között jóváhagyta Navracsics Tibor bevételét is az Európai Bizottságba. A lap utal arra, hogy Orbán a nyáron azt mondta, „illiberális” állammá akarja tenni Magyarországot, példaként Oroszországot, Törökországot és Kínát említve, s hogy kormánya támogatja a magyar etnikai nacionalizmust, táplálva az antiszemitizmust és a romaellenes előítéleteket.

Szó van a cikkben a 2010-ben hozott médiatörvényről, annak hatásairól, az internetadó nemrég meglebegtetett ötletéről és az orosz Déli Áramlat földgázvezetékkel kapcsolatos törvényről is.

A szerkesztőségi cikk azzal zárul, hogy az antidemokratikus politika miatti aggodalom langyos kifejezései helyett az Európai Uniónak át kellene térnie Magyarország szankcionálására, Jean-Claude Junckernek, az Európai Bizottság elnökének pedig hatalmát érvényesítve lemondásra kellene kényszerítenie Navracsicsot. Ha e lépések nem történnek meg az Orbán-kormánnyal szemben, az lemondás az EU alapjait jelentő értékekről – olvasható a szerkesztőségi cikkben.

Már nem példakép Orbán

A Gazeta Wyborcza című lengyel baloldali liberális napilap szerint Jarosław Kaczyński, a fő ellenzéki párt, a nemzeti konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) vezetője már nem tekinti Orbán Viktor magyar miniszterelnököt példaképének.

Michał Kokot publicisztikájában felidézi, hogy Kaczyński a számára vereséggel végződő 2011-es parlamenti választások után fogadkozott, hogy „lesz még Budapest Varsóban”, és számos alkalommal fejezte ki csodálatát a magyar miniszterelnök iránt, akinek egyes intézkedéseit pártja választási győzelme esetén maga is be akarta vezetni – írja az MTI.

Amióta az ukrajnai válság kapcsán Magyarország oroszbarát húrokat pengetett, Kaczyński már nem tekint Budapestre példaként – írta. Orbán bírálta az Oroszország elleni szankciókat, sőt – a lengyel szerző állítása szerint – még azt is sejttette, hogy a nagyszámú magyar kisebbség által lakott Kárpátalját visszacsatolhatják Magyarországhoz.

Bár a PiS vezetőjének imponálnak a tekintélyelvű hajlamokkal rendelkező vezetők, a szerző szerint a lengyel társadalom eltér a magyartól, ez egy erős civil társadalom, amely képes megvédeni magát a hatalomnak való alárendeltségtől. Ezért szerinte Kaczyńskinak és körének új példakép után kell néznie.