Nehéz tavasz vár Orbánra

2015. január 5., 11:02

Szelestey Lajos sajtószemléje

Szinte minden fontos sajtóorgánum bő terjedelemben írt a múlt heti magyarországi eseményekről. Ezekből az újságcikkekből válogatottunk.

Deutschlandfunk
A német közszolgálati rádió szerint a Fidesz idáig zavartalanul kormányzott, ám most lassan kialakulóban van egy értelmiségi alternatíva. Az új év úgy kezdődött, ahogyan a régi véget ért: tüntetők ezrei Budapesten azt kiabálták: „Orbán, takarodj!” Magyarországon hetek óta tartanak a megmozdulások, a felvonulásokon sok olyan ember is megjelent, aki eddig nem nyilvánult meg. A demokráciát, a jogállamot, a korrupció és az urambátyámrendszer visszaszorítását sürgették, és tiltakoztak az adópolitika, illetve a megszorítások ellen. Az utca felháborodása még a kormánypártban is feszültséget okozott. Rendszerhű orgánumok is a hatalmi szerkezetben bekövetkezett első repedésekről írnak, és emlékeztetnek arra, hogy a Fidesz uralma részben az alternatíva hiányán nyugszik. Sok politológus egyetért abban, hogy Orbán és pártja válságban van. Mint mondják, nehéz tavasz jön a fokozódó civil tiltakozások, a fiatal demokraták belső lövészárokharcai, az unión belüli elszigeteltség, valamint a Putyinhoz való közeledés miatt.
(Forrás: Galamus)

The Economist
Orbán Viktor hadba vonul – a politikus pártja egy részével, valamint Amerikával civakodik című cikkében a brit folyóirat írott változata úgy látja, hogy nem jól kezdődik az új év a kötekedő magyar miniszterelnök számára. 12 százalékot esett a Fidesz népszerűsége, az ő támogatottsága pedig 16 százalékot zuhant. Az elégedetlenség közvetlen kiváltó oka a sebtében visszavont internetadó volt, amely tízezreket vitt az utcára. Az intézkedés érvénytelenítése azonban a jelek szerint csak még inkább felvillanyozta a magyarokat. A növekvő dühnek mély okai vannak. A néhány miniszter és barátaik luxusáról, továbbá procc ingatlanaikról szóló történetek a kormánypárton belül is repedéseket okoznak, miközben az országban fokozódik a szegénység. Lásd a Pokorni–Lázár-összecsapást. A Fidesz háza táján amiatt is erősödik az aggodalom, hogy átfogó diplomáciai viszályba csap át az USA-val kialakult vita. A Goodfriend ellen tett feljelentésből azonban valószínűleg nem lesz semmi, hiszen a diplomata mentességet élvez. Hivatalos magyar tisztségviselők arról beszélnek nyugati nagyköveteknek, hogy a sokat hangoztatott keleti nyitás nem lendítette fel a várt mértékben a külkereskedelmet, valamint a külföldi beruházásokat. A Déli Áramlat tervének törlése pedig csapást jelentett a magyar energiastratégiára. Ám ahelyett, hogy rendbe hoznák a Washingtonhoz fűződő viszonyt, Orbán és társai támadásba mentek át. A kormányfő fedőtörténetként visszautasította a korrupció gyanúját, és azt állította, hogy az Egyesült Államok beleavatkozik a kelet-európai országok belpolitikájába. A State Department szóvivője ezzel szemben azt közölte, hogy Amerika csupán a demokrácia és a jogállam miatti aggályait tolmácsolta a magyar vezetésnek.

Die Welt
Putyin, Erdo?an és Orbán képével illusztrálja a német konzervatív lap a 2014 enyhén hajlott a tekintélyuralomra című cikkét. A nyugati demokrácia védelmezői számára igencsak nyugtalanító lehet, hogy modelljük még a közvetlen szomszédságba sem sugároz be világosságot: e politikai divattünet két vezető képviselője ugyanis az orosz és a török elnök, mögöttük pedig olyan főnököcskék vannak ott meg, mint a magyar kormányfő vagy a cseh köztársasági elnök. Angela Merkel hírek szerint úgy látja, hogy Putyin immár a saját világában él. Erdo?an személyiségfejlődése a jelek szerint hasonló irányba halad. A jövőre nézve nem sok jót ígér, hogy a két vezető messze nem egyedül gondolja úgy, hogy nélkülözni lehet a nyugati liberalizmust. A gyengén fejlett államok erősen nacionalisták, éppen ezért a saját országukban viszonylag népszerűek az ilyen kormányok.
(Forrás: Galamus)

Tages-Anzeiger
A tízmillió magyar egyharmada a létminimumon él, vagy már teljesen elszegényedett, ám az állam nem törődik velük. Most a biciklis futárok segítenek nekik – önkéntes alapon és nagyon okosan. A Budapest Bike Maffia elnevezésű szerveződés tagjai enyhíteni igyekszenek a nyomort, ezért ételt, ruhát és takarókat visznek a rászorulóknak. A civil kezdeményezéseket általában nem sokra becsülik Magyarországon. A rendszerváltás után is fennmaradt az a meggyőződés, hogy mindent az államnak kell intéznie. Az Orbán-féle autoriter irányvonal, valamint a jóléti kiadások drasztikus megkurtítása azonban az eddigi álláspont felülvizsgálatára készteti a fiatalabb nemzedékeket. A biciklis maffia vezetője azt mondja, hogy ők nem politizálni akarnak, hanem tetteket felmutatni. Természetesen nem vált be a kormánynak az a számítása, hogy a törvény erejével tüntesse el a városképből a hajléktalanokat. Budapesten mintegy tízezer embernek nincs saját otthona, a menedékszállásokon azonban csak hatezer hely van, de ezeknek sincs jó hírük az érintettek között – a betegségek és az ott elkövetett bűncselekmények miatt. Több százan ezért saját maguk eszkábálta kulipintyókban élnek a városi erdőkben. Mások számára kizárólag az aluljárók nyújtanak védelmet a hideg és a csapadék ellen. A rendőrség megértést tanúsít, és csak ritkán lép fel a papundekliből és takaróból épült táborok ellen. De a kerékpároscsapat is jó viszonyt ápol a rend őreivel, mert egyébként tilos lenne élelmet osztani közterületeken. Amúgy idáig ebben az évben huszonöten fagytak meg az országban. Tavaly több mint kétszázötvenen végezték így, és nem csak az utcákon. Az Eurostat szerint a magyarok 33 százalékára leselkedik a szegénység, és egy szakértő arra figyelmeztet, hogy gyorsan terjed a gyermekszegénység, hatszázezer kiskorú szenved ínséget.