Polt Péter az Alkotmánybíróság új elnöke

Polt Pétert pár nappal alkotmánybíróvá választása után máris az Alkotmánybíróság elnökévé tette az Országgyűlés – ezzel újabb kulcspozíció került a kormány bizalmi emberéhez.

2025. június 11., 12:45

Szerző:

Szerdán az Országgyűlés 134 igen és 13 nem szavazattal megválasztotta az Alkotmánybíróság új elnökévé Polt Pétert, aki néhány nappal korábban lett alkotmánybíró. A döntés titkos szavazáson született, a parlamenti ülésen Sulyok Tamás köztársasági elnök is megjelent – írja a Telex.

Polt neve évtizedek óta összeforrt a Legfőbb Ügyészséggel: először 2000-ben, majd 2010-ben nevezték ki, és utoljára 2019-ben erősítették meg hivatalában, 2028-ig szóló mandátummal. Mostani távozása miatt le kellett mondania posztjáról, utódja Nagy Gábor Bálint lett, akit szintén szerdán neveztek ki, 2035-ig szóló mandátummal.

Polt bizottsági meghallgatásán azt mondta, mindig is érdekelte az alkotmányjog és az „alkotmányos identitás”, noha pályafutását 1994-ben még fideszes képviselőjelöltként kezdte. Ügyészi munkáját gyakran érte kritika: nevéhez fűződik többek között az, hogy az Elios-ügy és a Nemzeti Dohányboltok körül kialakult korrupciós botrányok sem jutottak bíróság elé.

Három új alkotmánybíró egy héten belül – köztük Polt Péter

A gyors eljárás részeként a kormányzó többség a korábbi fideszes politikusokat is beültette az Alkotmánybíróságba: Polt mellett Hende Csaba volt honvédelmi minisztert, valamint Kozma Ákost, az alapvető jogok biztosát is kinevezték alkotmánybíróvá.

Kozma megválasztása különösen vitatott: 2022-ben az ENSZ-hez köthető nemzetközi emberi jogi szervezet lefokozta a magyar ombudsmani hivatalt, és elvették szavazati jogát. A hazai jogvédő szervezetek szerint Kozma gyakorlatilag kiüresítette a pozícióját, és nem emelt szót például a homoszexuálisokat érintő kormánypárti törvény ellen sem.

Politikai biztosíték?

A parlamenti döntés nem csupán Polt gyors előléptetése miatt keltett vihart, hanem mert mindhárom új alkotmánybíró kinevezése titkos szavazáson történt, 134 kormánypárti igen szavazattal. A folyamat látványosan kizárta az ellenzéket, miközben hosszú időre bebetonozza a testület összetételét. A kormány tagadja, hogy ezzel a 2026-os választás esetleges elvesztésére készülne – az ellenzék szerint viszont a lépések célja egyértelmű: bármilyen kormányváltás esetén is kontrollt tartani az igazságszolgáltatás csúcsán.

Az Alkotmánybíróság szerepe kulcsfontosságú, hiszen a testület dönthet arról, alkotmányos-e egy új törvény vagy kormányzati intézkedés.

 (Fotó: KISBENEDEK Attila / AFP)
 
 
 
 
 
 
 

 

 
 

Nem várt megoldással rukkoltak elő az utasok Balatongyöröknél, amikor a MÁV vonata nem érkezett meg időben, úgy döntöttek, maguk alkotnak egy szerelvényt. A különös „embervonatról” készült fotók bejárták a közösségi médiát.

Májusban 83 %-ra nőtt a vonatok pontossága, ami arra utal, hogy a MÁV túl lehetett az év eleji csúcskudarcokon. A vasúttársaság menetrendszerűsége hónapok óta először mutatott javulást, de a pünkösdi káosz már most beárnyékolja az eredményt.

Varga Judit volt igazságügyi miniszter 15 hónap kemény tanulás után sikerrel szerzett államilag elismert asztalos bizonyítványt.