Ne féljetek!

A Délmagyarnak Majoros Kadosa, a Tanítanék.com létrehozója elmondta: naponta két-három kérést kapnak a csatlakozóktól, hogy töröljenek az oldalról ezt vagy azt. „Van, aki csak a kommentjét vagy csak az iskoláját szeretné töröltetni. A kéréseknek minden esetben eleget teszünk. Általánosságban igaz, hogy a félelem szó több esetben is szerepelt az elmúlt napokban a nekünk címzett, valamilyen törlést kérő levelekben” – magyarázta a lapnak.

Az újság számolt be arról is, hogy Horváthné Oláh Mária makói gyógypedagógus a főnökétől értesült arról, hogy a Klik utána is nyomoz. Sajtóhírek szerint az iskolafenntartó már több tantestületnek is megtiltotta, hogy nyilvánosan álljon ki a miskolci kezdeményezés mellett.

Az ajtóban diákok lógnak. „Büszkék vagyunk arra, hogy mi nemcsak történelemórán tanulunk arról, hogy mi a demokrácia és a szólásszabadság, hanem a tanáraink példáján át is” – üzentek az iskolarádióban nemrég. Odabent, a díszteremben sajtótájékoztatót tart Pilz Olivér. Sűrűek mostanában a matematika–fizika–biológia szakos tanár napjai. Rádiók, tévék keresik, előbb egy finn újságírónak nyilatkozott, utánunk meg az Index jön.

A nyílt levél története tavaly ősszel kezdődött. Akkor tartottak egy értekezletet a tanároknak arról, hogyan kellene a Klik szerint elvégezni az önértékelést. Kiverte a biztosítékot. De be akarták tartani a szolgálati utat, ezért először a tankerületi igazgatót keresték meg. Ő közölte, hogy a problémák többsége túl van a hatáskörén. És tényleg. A levél így a Klik vezetőjénél, Hanesz Józsefnél, majd a köznevelési államtitkárságon landolt. Aztán egy hónapig nem történt semmi. Ezért január elején a tantestület úgy döntött, jöhet a nyilvánosság. Persze mindenre gondoltak. A munkamegosztás szerint csak Pilz Olivér nyilatkozik, hiszen a helyi közalkalmazotti tanács elnökeként őt védi a törvény, még ha jártatja is a száját.

A gimnáziumban nem gondolták, hogy ekkorát szól a történet. Talán segített, hogy a Herman Ottónak országosan jó a híre, a HVG százas középiskolai rangsorában a 34-ek. Előny lehetett az is, hogy levelükben a bérek visszásságaitól az adminisztrációs és az óraterheken át a diákokat érintő kísérletezésig jól összefoglalták: az oktatás minden területét elérte a káosz. Amit jól szemléltet a banálisnak tűnő, „ki fizesse a vécépapírt?” probléma. Merthogy a fenntartó Klik szerint ez az üzemeltető feladata. Ám az önkormányzat csak az üzemeltetést végzőknek (takarítóknak, karbantartóknak, portaszolgálatnak) biztosítja a gurigákat. Így a diákoknak maguknak kell megoldaniuk a kérdést, a tanáriban pedig két táblán is ott a felirat: „Vécépapírt/wc-papírt hozzatok!” Egyébként a Herman Ottóban kiszámolták: ha naponta egy fülkében egy gurigával kalkulálnak a 799 diáknak és 73 tanárnak, akkor évente egymillió-háromszázezer kellene erre a célra.

Persze ha azt kérdezem, min kellene azonnal változtatni, más a fontossági sorrend.

– Az érettségireformnak nevezett változtatások miatt a szakközépiskolásokat érintő követelmények is módosultak. Csakhogy a szakmai vizsgákra készült el a követelményrendszer, a diákok még egy hivatalos mintafeladatsort sem láttak arról, mit kellene tudniuk jövőre az érettségin. Azt sem mondják meg, hogy aki két tannyelvű osztályba jár, de a magyar történelmet magyarul tanulja, ő milyen nyelven fog érettségizni belőle – sorolja az alapvető, de megválaszolatlan kérdéseket Pilz Olivér.
Az adminisztráció pedig tényleg elviselhetetlen.

– A minőségbiztosítással semmi gond nincs, eddig is volt, de a belső ellenőrzés legyen az iskola felelőssége. Ehelyett minden megmozdulásunkat 77 indikátor alapján ellenőrzik, még a szülőket is elektronikusan kitöltendő kérdőívekkel kell zaklatni. S minden, a tanárokról szóló kényes információ egy központi adatbázisban landol, ahonnan ki tudja, ki szemezget. Miközben előfordul, hogy a tanfelügyelőknek úgy kell beülniük egy angolórára módszertant ellenőrizni, hogy bevallják: nem tudnak angolul.

Emellett a tanárok többsége a maximális, heti huszonhat órát tanít.

– Sokan vagyunk így, és ha egy-egy tanórára átlagosan fél órát készülünk, az máris heti 39 óra. És még nem adminisztráltam, nem javítottam dolgozatot, nem beszéltem a szülővel. Bőven heti 50 óra felett van egy tanár heti munkaideje. Korábban biológiából power pointos prezentációkat készítettem egy egész tanéves anyaghoz. Egy lecke megírása négy-öt óra volt, de ezt is állandóan frissíteni kell, mert hol a tanterv változik, hol a tankönyvek.

A portás munkaideje

A suliban eközben jó a hangulat. A földszinten egy perc alatt kéttucatnyi diák veszi körbe a tanár urat. Kérésünkre készül a fotó, de látszik, benne vannak a pózolásban.

– A tanár urat tényleg mindenki szereti. Tök jó beszólásai vannak, figyel ránk – mosolyog a jeleneten a tizenöt éves Lili. Kilencedikes, most kezdte a gimnáziumot.
– Egy éve kajakozom, szeretnék két év alatt a legjobb tíz közé kerülni. Reggel hétig edzésen vagyok, utána iskola fél háromig. Aztán megint edzés, negyed hétre érek haza. Körülbelül fél tizenegyig tanulok.

Lili azt mondja, örült, hogy a diákok beolvasták a köszönőlevelet a rádióban, mert egyetért vele.

– De közben féltem is a tanárainkat. Már gondolkodtam rajta, nem rúghatják-e ki őket vagy nem zárják-e be a sulit.
Rem Viktor, a gimnázium szülői választmányának elnöke azt mondja, a szülők is a médiában hallottak először a nyílt levélről, de szinte mindenki azonnal a tanárok mellé állt. A férfinak két gyermeke jár az iskolába.

– Megértem, hogy a tanárok nem akarnak ilyen körülmények között tanítani, hiszen éppen a lényegre, a gyerekekre nem tudnak koncentrálni – teszi hozzá Lippai Kornélia, az elnök felesége.

Szerintük a gyerekek is látják a tanárokon, hogy túlterheltek. Ráadásul az idei év első két tanítási napján kabátban ülték végig az órákat.

– Kihűltek a termek, a fűtési rendszer régóta akadozik. De hiába szólunk – magyarázza Rem Viktor.
Tovább is van.

– Pár éve megesett, hogy június elején, a bizonyítványosztás előtt öt nappal közölte velünk a Klik, hogy négy napja megváltozott az intézmény neve, mi már Miskolci Herman Ottó Gimnázium vagyunk, mert így könnyebb azonosítani az iskolát. Nem jutott eszükbe, mekkora adminisztrációs teher minden pecséten, nyomtatványon átvezetni a névváltoztatást, öt nappal a bizonyítványosztás előtt!

Lippai Kornélia azt mondja, napi problémákat okoz a fenntartó és az üzemeltető kettéválasztása.

– Ha a szülői értekezlet elhúzódik hat utánra, a portás ránk szól, legyünk szívesek távozni, mert lejárt a munkaideje. Az igazgató nem mondhat semmit, hiszen nem ő a munkáltatója. Szülőként elvárom: a tanárnak minden adott legyen, hogy a gyerekemet nyugodt körülmények között tanítsa. És ebbe beletartozik a normális fizetés, az elviselhető munkaterhelés, a meleg tanterem meg a vécépapír is.

Kivel tárgyaljon a Klik?

– Megint új könyvünk van, amiben egy lecke sokkal hosszabb, mint a korábbiban. De nincs idő megbeszélni, a tanárok folyamatosan mantrázzák, hogy haladnunk kell – mondja Viktória, aki emelt szinten tanul biológiát. – Negyed négyig van órám, utána hazamegyek, és még négy órát tanulok. Naponta legalább egy dolgozatot írunk, de néha hármat is. Akkor nem elég a négy óra tanulás.
A lánnyal a díszterem előtt beszélgetünk. Bent tart a sajtótájékoztató.

– Ne féljetek! Legyen minden iskolában egy ember, aki megtöri a hallgatást! – mondja Pilz Olivér. Szűcs Tamás, a miskolci Földes Ferenc Gimnázium Közalkalmazotti Tanácsának vezetője pedig elmondja: létrehozzák a miskolci gimnáziumok közalkalmazotti tanácsának szövetségét. Terveik szerint megszervezik a miskolci tankerületi tanácsokat is, majd a megyei szövetséget, végül központi közalkalmazotti tanácsot hoznak létre. Merthogy a jogszabályok szerint a közalkalmazotti tanácsnak széles jogkörei vannak a munkáltatóval, a Klikkel szemben. Ám mivel a tanácsoknak nincsen országos szervezetük, a Klik nem tud kivel tárgyalni. A szervezők szerint a létrehozandó országos közalkalmazotti tanács valódi ellensúlya lehet a mamutintézménynek.

– Azt reméljük, hogy a nyomás miatt kénytelenek lesznek meghallani a kritikákat – mondja immár a 168 Órának Pilz Olivér.

– Nem az a lényeg, hogy személy szerint velünk konzultáljanak, hanem az, hogy ne három egyetemi tanár mondja meg, mi legyen a kerettantervben, és ne közgazdászok, jogászok meg elméleti szakemberek döntsék el, mitől lenne jó az oktatás. Ha már iskolaigazgatónak is csak tíz év szakmai gyakorlattal mehet valaki, olyanok irányítsanak, akik láttak már belülről tanárit.

Lehetőleg mostanában.

Bár az államtitkárság egyelőre igyekszik leszerelni a tiltakozókat „a nagy béremelést kaptak, de persze meghallgatjuk őket” fordulattal, a tanár úr optimista.

– Egyik este Baló György műsorában voltam. Másnap reggel egy komplett osztály felállva tapsolt, amikor beléptem. Néha én is azt érzem, nem tudjuk, mibe vágtunk bele. De aztán érkeznek a támogató e-mailek, SMS-ek, amik erőt adnak. Egy volt tanítványom például azt írta: „Tanár úr, gondoljon arra, ha engem sikerült elvinni a matekérettségiig, akkor semmi sem lehetetlen.”