Mégsem a jövő héten szavazzák meg a NATO-bővítést – Semjén inkább lefújta az egész heti ülést

Újabb heteket csúszhat a svéd és a finn NATO-csatlakozás megszavazása, mert a kormány elhalasztaná a március 20-i hétre tervezett parlamenti ülést, amelynek keretében erről is szavaztak volna. A csúszás nem csak a két ország csatlakozását, hanem az idei költségvetés parlamenti végszavazását is március végére, illetve április elejére halasztották.

2023. március 14., 16:37

Szerző:

Vadai Ágnes, a DK politikusának Facebook posztjából derült ki, hogy a kormánypártok már a sokadik halasztást javasolják a svéd és finn NATO-csatlakozási döntés ügyében: eddig a március 20-i héten tervezték megtartani, de most inkább a március 27-i, vagy az április 3-i héten ülnének össze – írja a HVG.

Vadai Ágnes a lap kérdésére elmondta: most kapták meg Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettesnek a kormány nevében írt levelét, miszerint a Házbizottságban is véglegesített menetrenddel ellentétben a március 20-i héten még ülést sem tartana a parlament, nem hogy szavazást a svéd és finn NATO-csatlakozásról. A zárószavazás is ismét csúszik egy-két hetet.

Indoklásként Semjén Zsolt annyit írt: még nem zárultak le az Európai Bizottsággal folyamatban lévő egyeztetések. 

A kormány eddig kitartott azon álláspontja mellett, hogy a NATO-bővítés ügyét nem köti össze semmilyen, az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalással. Semjén levelében utal arra is, hogy az üléshét halasztása miatt a közben rendelettel kihirdetett idei költségvetés parlamenti végszavazása is csúszik. Az Európai Unió felé azonban a kormány korábban azt vállalta, hogy az uniós törvények folyósításához szükséges törvényeket és jogszabálymódosításokat az Országgyűlés március 31-ig elfogadja – tehát ezeket már szövegezni kéne.

A múlt héten a kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter nem említette a csúszást, amikor a NATO-csatlakozási kérelem ratifikálásáról esett szó. Megerősítette a kormány korábban is hangoztatott álláspontját, miszerint támogatják a két ország csatlakozását. A vita a kormánypárti frakción belül alakult ki, de a Gulyás nem tartotta valószínűnek, hogy ez azt eredményezné, hogy a Fidesz nem szavazza meg a svéd és finn csatlakozást. 

Svédország és Finnország NATO-csatlakozását a katonai szövetség tagállamai közül már csak Magyarország és Törökország nem ratifikálta. Ezt a magyar kormány nem indokolta, bár Orbán azzal igyekezte magyarázni a halogatást, hogy ő egyetértene a lépéssel, csak még a frakciója ellenkezik.

(Kiemelt képünk: Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes beszél a Rákóczi Szövetség Esterházy János mártírsorsú felvidéki politikus emlékére rendezett ünnepségén és díjátadóján az Országház Felsőházi termében 2023. március 12-én. Fotó: MTI/Bruzák Noémi)

Április 16-án, kedden elindult a központi szúnyoggyérítés, amelyet évek óta a katasztrófavédelem irányít. Tavasszal túlnyomórészt a lárvák elleni biológiai védekezés zajlik. A szúnyogok tenyészőhelyén egy természetes baktérium által termelt fehérjét tartalmazó készítményt juttatnak a vízbe. Ez a fehérje a kijuttatott dózisban kizárólag a csípőszúnyogok lárváit pusztítja el, minden más élőlényre, még az árvaszúnyogokra is ártalmatlan.