Nagy Blanka: A szüleim tartják magukat, mert azt látják rajtam, hogy nyugodt vagyok
Nagy Blanka szereti a színházat, szeret főzni, olvasni és kirándulni. Ez nem szerepelt abban a cikkben, amelyet kedden a Ripost hozott le, és amelyben egy ismeretlen szerző, egy „forrásra” hivatkozva taglalja, milyen rossz tanuló a gimnazista, sőt, lehet, hogy le sem tud majd érettségizni. Azon túl, hogy a december 21-i kecskeméti tüntetésen tartott vehemens felszólalásáról ismert diáklány csak 18 éves, az egész Ripost-cikk úgy, ahogy van, problematikus. Mert el sem kellett volna jutnunk odáig, hogy ezt cáfolnia kelljen egy tinédzsernek. Ő mégis megteszi.
– Mindenre születik egy reakció, ezzel tisztában vagyok. Olyat tudtam kiváltani felnőtt emberekből, hogy képesek voltak hadjáratot indítani ellenem. Szánalmasnak tartom, pláne felnőtt emberektől, hogy azt a megoldást találták rá, hogy álhíreket terjesztenek rólam – mondta portálunknak a gimnazista. Egyébként azon túl – meséli –, hogy sokan megbámulják az utcán és összesúgnak mögötte, szemtől szembe pozitív reakciókat kap a beszédére, kiállására. Sokan meg is állítják, hogy gratuláljanak. Iskolája, a kiskunfélegyházi Móra Ferenc Gimnázium nyilvánosan elhatárolódott a trágár kifejezésektől, de tiszteletben tartja a szabad véleménynyilvánítást. Blanka azt mondja, hogy egyetlen tanár sem beszélt vele a felszólalásáról, egyáltalán nem téma az iskolában a történet.
Nagy Blanka a január 5-i budapesti tüntetésenÉs hogy mit szólnak szülei az ellene folyó hadjárathoz? – Felháborodtak, természetesen, de amíg látják, hogy én nyugodt vagyok, ők is nyugodtak. Az egészet azért kezelem jól, mert sokan támogatnak, és akik pedig például Facebookon támadnak, gyűlölködő üzeneteket küldenek. Főként trollok kamu profilokról.
Blankát mindig is érdekelte a politika, két évig a Független Diákparlament tagja is volt, így került először színpadra, amikor két évvel ezelőtt, egy Kossuth téri tüntetésen helyettesítette egyik társát. – Érzékelem, hogy mennyire le vagyunk maradva még a szomszédos országokhoz képest is. Látom, mennyi pénz megy el magáncélra, arról már jóval kevesebbet hallok, hogy mit költenek iskolákra, kórházakra, nyilván ez érdekel, megérint – állítja a diáklány, aki a szüleivel és barátaival, akik főként nála idősebbek, rendszeresen beszélget közéletről és politikáról. – Az én korosztályomban két véglet van. Valakit vagy nagyon érdekli, és markánsan véleményt formál, vagy teljes mértékig távol tartja magát tőle, ami szerintem szomorú, hiszen a politika formálja az életünket.
