Átlátszó plexifalak, üres asztalok és 15 perces értekezletek – ezt írják elő a járványhelyzet után a cégeknek

Rohamtempóban térnek vissza itthon is a cégek a veszélyhelyzet előtti munkarendhez, egyre többen járnak be dolgozni. Egyrészt a járványügyi adatok is kedvezőbbnek tűnnek, másrészt a gazdaság erősen megkívánja, hogy a hónapokig üresen kongó irodákba újra bejárjanak az emberek.

Persze akadnak most is óvatosabb cégek.

Az egyik legnagyobb biztosító például egészen augusztus 31-ig tartja a home office-t. Nem csak nem kötelező bejárni, lényegében nem is szabad. Egy másik, kórházakat is ügyfelei között tudó fővárosi társaság a kollégák védelme jegyében egy irodahelyiségbe egyszerre csak egy dolgozót enged jelen lenni. Sok helyen a váltott műszakot, a részleges otthoni munkát tartják erre az időszakra is, például két naponta váltják egymást a kollégák, így sosincs teljes létszám jelen, a fertőzés esélye is jóval alacsonyabb.

Egy alkalmazott fertőtleníti kezeit az egyik iroda előterében a Wing irodaházban 2020. május 19-én. Az irodaházban a járványügyi előírásoknak megfelelő irodai környezet alakítanak ki

Fotó: MTI/Kovács Tamás

Hogy pontosan milyen egészségügyi előírásoknak kell megfelelnie a korlátozások feloldása után is a munkaadóknak – jegyezzük meg, technikailag a veszélyhelyzet még mindig fennáll –, vagy vannak-e speciálisan a koronavírus miatt bevezetett szabályok, annak próbáltunk utána járni és 

kiderült, hogy az operatív törzsnél hiába,

bár kérdéseinket kétszer is elküldtük nekik. Az oroszlányi eset azonban rávilágított, mennyire fontos a szigor: a Wescast autóipari gyárnál dolgozó, koronavírussal megfertőzött 37 éves férfi alapbetegség nélkül halt meg, halála után pedig nem csak a Wescast, hanem a partnercégük (!) is elrendelte valamennyi dolgozó tesztelését a vírusra, és a folyamatos maszkviselés visszaállítását – egyetlen tragédia is ráébreszthet arra, hogy a járvány továbbra is bárhol felbukkanhat és nagyon könnyen kezelhetetlenné válhat egy olyan üzemben, ahol több száz ember dolgozik.

Mint a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) a 168 Óra érdeklődésére elárulta, új, kifejezetten a koronavírusra létrehozott munkavédelmi szabályok bevezetéséről nincs tudomásuk, ugyanakkor – hívták fel a figyelmünket – az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) Munkavédelmi Főosztályának május vége óta létezik egy friss munkavédelmi útmutatója, ami a koronavírus kapcsán „a munkahelyekre történő visszatéréshez" fogalmaz meg ajánlásokat az Európai Munkavédelmi Ügynökség iránymutatásainak alapján a munkaadók számára.

Ebben például kiemelik, hogy

• mielőtt mindenki visszatérne dolgozni, el kell végezni minden olyan változtatást a munkahely kialakításában és a munka megszervezésében, amelyek csökkentik a Covid-19 terjedését;
• a veszélyhelyzet alatt és annak megszűnését követő 30 napig kötelezhetik a dolgozókat az otthoni munkavégzésre;
• kizárólag azok a dolgozók jelenjenek meg a munkahelyen, akik a munka szempontjából alapvető fontosságúak;
• át nem eresztő paravánt célszerű elhelyezni a munkavállalók között, különösen, ha nem tudnak 1,5 méter távolságot tartani egymástól – ez készíthető átlátszó plexiből, válaszfalakból, tárolóegységekből, amik nem lehetnek üregesek és rendszeresen fertőtleníteni kell;
• ha nem lehetséges paravánt építeni, nagyobb távolságot célszerű hagyni a dolgozók között, például úgy, hogy legalább két üres asztalt állítanak be mindkét oldalon;
• ha a közeli érintkezés elkerülhetetlen, az ne tartson tovább 15 percnél;
• a pihenőkben, öltözőkben, tisztálkodóhelyiségekben egyszerre csak annyi ember lehet, hogy biztosítható legyen köztük a 1,5 méteres távolság.

És természetesen kitérnek a köhögési etikett betartására (zsebkendőbe történő köhögés és tüsszentés, kidobás majd kézmosás), a kézfogás, puszi, kerülésére, a gyakori, legalább 30 másodpercig tartó szappanos/fertőtlenítős kézmosásra, a fertőtlenítő biztosítására a munkaterületeken, a gyakori takarításra, fertőtlenítésre. Ha lehet, légkondicionáló helyett a „természetes szellőztetést” alkalmazzák – „a friss levegő pótlás minimum 10 liter/másodperc/fő legyen” –, a dolgozóknak pedig rendszeres oktatást kell tartaniuk a vírusvédelem aktuális kérdéseiről.

Fertőtlenítés a Wing irodaházban

Mint Kordás László, a MASZSZ elnöke hangsúlyozza, mindezek nyilvánvalóan csak ajánlások, de hasznos gyakorlati segítséget nyújthatnak a munkahelyre való visszatéréshez, hasonló ajánlásokat tett a Magyar Szakszervezeti Szövetség több ágazati, munkahelyi tagszervezete is (VDSZ, VSZ).

Azt, hogy mindezt valaki munkáltatóként betartja-e, ellenőrizheti maga a munkáltató, a munkavédelmi hatóság és a Nemzeti Népegészségügyi Központ is,

de – emeli ki a szakszervezeti vezető – a munkavállalók egészségének védelméről mindig a munkáltató köteles gondoskodni. „A munkáltató fontos kötelezettségei közé tartozik a kockázatok meghatározása, becslése, ezek megelőzése és a munkavállalók tájékoztatása. Ezt a biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének védelméről szóló, 1999-es egészségügyi minisztériumi rendelet határozza meg. A kockázat becslését évente el kell végezni, továbbá minden olyan esetben meg kell ismételni, amikor a körülmények megváltozása a munkavállaló biológiai tényezőkkel történő expozícióját befolyásolhatja. A kockázatelemzések eredményeként kell majd meghatározni, milyen szükséges egyéni védőeszközökre és megelőző intézkedésekre van szükség.

Innovációs minisztérium: Nem biztos, hogy védi a szájmaszk az egészségeseket

Az ITM útmutatója meghatározza azt is, hogy munkakörükből adódóan kik vannak kitéve leginkább a fertőzés kockázatának: az egészségügyi ellátás, valamint a bentlakásos és otthoni gondozás területén dolgozókon kívül a leginkább veszélyeztetett munkavállalók közé tartoznak az élelmiszer-ellátás és -kiskereskedelem, szállodai szolgáltatás, postai tevékenység, vendéglátás, szárazföldi személyszállítás, közúti áruszállítás, valamint a hulladékgyűjtés területén dolgozók, illetve a közművek, a rendőrség, a tömegközlekedés munkavállalói.  Az ő esetükben a légzésvédő és kesztyű különösen javasolt, és mint az ITM a szájmaszkokról megállapítja, „ezek hatékonyan akadályozzák meg, hogy egy fertőzött személy cseppfertőzéssel másoknak átadja a kórt, arra viszont csak korlátozott bizonyítékok vannak, hogy a fertőzöttek környezetében élő egészségeseket megvédheti”.

A járványhelyzetben megváltozó munkavédelmet illetően egyébként kerestük a Nemzeti Népegészségügyi Központot is, szerettük volna tudni,

hogy a különféle szabályok betartását, ha már ők ellenőrzik, hogyan és mivel szankcionálják, de választ nem kaptunk kérdésünkre.

Lényegében tehát a munkáltatóra van bízva, milyen szigorú előírásokkal várja a visszatérő kollégákat, a már említett oroszlányi autós cég a folyamatos maszkviselés mellett visszaállítja az étkezőben is a járványhelyzet idején kialakított elrendezést, felfüggeszti a zuhanyzó és az öltöző használatát, és újra engedik otthon dolgozni azokat, akik nem közvetlenül a termelői munkában vesznek részt.

 

Gazdaságilag mindenesetre komoly problémát jelenthet a temérdek irodának, ha hosszútávon is hagyja otthonról dolgozni munkatársait. A Bloomberg amerikai hírügynökségnek nyilatkozott nemrég Futó Gábor, Közép-Európa egyik legnagyobb ingatlanfejlesztő cégének, a Futureal Csoportnak a társalapító társtulajdonosa, aki szerint a munkaadók már most mintegy 30 százalékkal visszafogják irodafenntartásra szánt kiadásaikat. Az üzletember szerint a „home office” megkérdőjelezte az irodaszektor eddigi méreteit, és az új egyensúlyi helyzet egyelőre nem állt be.

Szerinte azt még elbírná a piac, ha az alkalmazottak heti átlagban egy napot teljesítenének otthoni munkavégzés formájában, de ha kettőt-hármat, az már nagy hatással lenne az irodaszektorra.

Heti két home office-szal egyharmadával is visszaesne az irodák iránti igény. Sok helyen azonban így igyekeznek visszaszoktatni a benti munkára az embereket, heti egy-két nap bejárással. Jó kérdés, hogyan fognak reagálni a munkáltatók, ha ősszel tényleg jön a koronavírus-járvány második hulláma.