Orvosi kamara: Sajnos reális veszély, hogy a többi beteg ellátatlansága miatt emelkedő halálozás meghaladja majd a járványból fakadó veszteségeket

Bár üdvözli a kormány rendészeti intézkedéseit, amelyekkel megakadályozta a járvány robbanásszerű terjedését, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) szerint mégis több „korrekciós lépésre” lenne szükség. Így például a jelenlegi korlátozások – a nemzetközi példákat követve – később óvatosan lazíthatóak lesznek,

de csakis széles körű, intenzív tesztelés és a kontaktszemélyek alapos felderítése és izolációja mellett.

Mindez a MOK honlapján megjelent, Kincses Gyula kamarai elnök által aláírt levélben áll, amely aláhúzza, a kormány egészségügyi, szakmai intézkedéseinél

átláthatóságra, korrekt adatokra és megfontolt szakmai döntéshozatalra van szükség.

Fotó: Marton Meresz

Nagyszámú, súlyos állapotú beteg intenzív osztályos ellátásához önmagában az ellátórendszer átalakítása, valamint a lélegeztetőgépek számának emelése nem elegendő. Sok más eszközre és

több tízezer szakemberre is szükség lenne, amelyek és akik kiállítására a jelenlegi magyar egészségügyi ellátórendszer nem képes

A Magyar Orvosi Kamara konkrét javaslatokat fogalmaz meg az operatív törzsnek:

• Új betegutak kialakítása: Jelenleg sem a betegek, sem az orvosok nem tudják pontosan, milyen ellátások hol érhetőek el. A szakrendelők nagy része leállt, ez a kapacitás a 65 év feletti orvosok hiányában csak részlegesen pótolható. A MOK javasolja egy 24 órás diszpécserszolgálat létrehozását a régiós szakrendelői és kórházi ellátások koordinálására és a betegek tájékoztatására.
• A normál betegellátás újraindítása:

„A normál egészségügyi ellátások hiánya miatt bekövetkező esetleges egészségkárosodások és halálozások ismeretlen mértékűek”.

És: „A jelenlegi helyzetben sajnos reális veszély, hogy a »szokásos« betegségek elmaradó ellátásából adódó tartós egészségromlás és emelkedő halálozás meghaladja a járvány által okozott egészségveszteséget.” A MOK szakmai ajánlások kidolgozását javasolja a nem vírusfertőzött betegek járvány alatti ellátására.

• Sokkal átfogóbb tesztelés: A MOK a járvány kezelésére a „tartós elfojtás” stratégiáját látja célszerűnek. Ennek egyik legfontosabb feltétele, hogy sokkal több tesztet végezzenek el és alapvetően PCR-módszerrel a fertőzöttek azonosítására – a koronavírus-fertőzés jellemző tüneteit mutató betegek mellett egészségügyi dolgozókat, idősotthoni gondozottakat, 65 évnél idősebb, krónikus betegeket, a fontos munkahelyeken vagy a bentlakásos intézményekben dolgozókat kellene most főleg tesztelni. A tünetmentes emberek közül csak azokat, akik fertőzött személlyel érintkeztek,

de véletlen mintavétellel a lakosság fertőzöttségének rendszeres felmérését is javasolják.

• A kontaktok alapos felkutatása: A kár 100–200, több személyből álló járványügyi felderítő munkacsoportok felállítása javasolt. A kontaktkutatásnál a mobiltelefonok cellainformációit is lekérhetnék. 
• Szigorú izoláció (karantén): „A korlátozó intézkedések fokozatos és részleges feloldásának, a gazdasági aktivitás és a mindennapi élet szokásoshoz közelítő visszaállításának alapfeltétele a rizikót jelentő személyek nagyon szigorú izolációja.” A jelenleg meghatározottnál tágabb körben, minden beteget otthon különítsenek el akkor is, ha tesztet nem végeztek.
• Arcmaszk kötelező használata: A nagyobb forgalmú, illetve zárt helyeken (üzletek, tömegközlekedés) mindenki viseljen maszkot.
• Az egészségügyi kapacitások differenciált átcsoportosítása: Az ágyak átcsoportosítását előíró kötelezettségek helyett a MOK azt javasolja, hogy koronavírusos betegeknek szabaddá tett ágyaknál vegyék figyelembe az egyes kórházak szakmai profil- és ellátási igényeit.
• A járvány elleni védekezés stratégiájának átláthatóvá tétele: Ez fontos lenne ahhoz, hogy az egészségügyben dolgozók együttműködjenek a járvány kezelésében. „Az ország orvosai nem katonák, nem parancsokat teljesítenek.” Tegyék közzé a fertőzöttek számát, lakhelyét, demográfiai és klinikai adatait, hogy az alkalmas legyen tudományos elemzésre – az intézményeken belül osztályokra lebontva, legkevesebb egy óra pontossággal legyenek nyilvánosan (online) elérhetőek az ágykihasználtságra vonatkozó adatok. 
• Intenzív osztályos ágyak létrehozása: „Lélegeztetőgépeket csak akkor lehet és szabad üzemeltetni, ha azok mindegyikéhez biztosítani tudjuk a szükséges egyéb eszközöket, a speciális gyógyszeres kezeléseket és a szakembereket.”
• Gyógyszerkészletek tartalékolása: Elegendő tartalék kell a SARS-CoV-2 fertőzésben szenvedő betegek kezeléséhez szükséges gyógyszerekből mind a fertőzöttek ellátása, mind a nem COVID-os betegek gyógyítására.
• Megfelelő védelmet biztosító intézkedéseket a nyilvános szolgáltatást nyújtó helyeken: Fel kell mérni minden nyilvános szolgáltatást nyújtó helyet és munkahelyet, lássák el őket védőeszközökkel vagy alakítsák át, hogy minimalizálják a vírus terjedését.

A MOK – zárja levelét az elnök – reményét fejezi ki, hogy javaslataik „hozzá tudunk járulni a járvány elleni további védekezéshez és a kormány továbbra is eredményesen folytatja az eddig sikeres munkát.”

Pedig nem nevezhető túl felhőtlen a viszony a kormány és a szakmai szervezet között, főleg azután, hogy előbbi zsarolással vádolta meg a MOK-ot, amely szerint egyébként

épp az orvosellenes hangulatkeltés jelenthet nemzetbiztonsági kockázatot a jelenlegi helyzetben.

Nemrég a 168 Órával Svéd Tamás, a MOK titkára is megosztotta aggodalmait: