Mit tudunk eddig a Pegasus-botrányról?
Összeszedtük, amit eddig tudni érdemes az év botrányaként emlegetett ügyről.
Szupertitkos kémprogrammal figyeltethetett meg az Orbán-kormány olyan magyar újságírókat és üzletembereket, akik kritikusak a kormánnyal szemben. Az ügyet a Telexen publikálta a Direkt36. A kormány is reagált az ügyre: Novák Katalin azt mondta, sajtóhírre nem reagál. A világsajtót bejárta a botrány, a kormánypárti média szűkszavúan tájékoztatót az ügyről. Összeszedtük, mit tudunk eddig az év botrányaként emlegetett Pegasus-ügyről.
„Ez a kiszivárgott sztori az év botránya” – írta hétfőn Edward Snowden, amerikai számítógépes szakember a Twitteren a vasárnap robbant Pegasus–botrányról. Edward Snowden korábban azzal vált közismertté, hogy nyilvánosságra hozott olyan dokumentumokat, amelyekből kiderült, az USA Nemzetbiztonsági Hivatala (NSA) miként figyel meg amerikai állampolgárokat.
Ahogy arról mi is beszámoltunk, a Direkt36 derítette ki egy nemzetközi kutatás során, hogy már évekkel ezelőtt bevetették magyar célszemélyek ellen az NSO Group nevű izraeli kibercég okostelefonok feltörésére alkalmas kémprogramját, a Pegasust. Számos olyan közvetett bizonyíték is napvilágra került, amelyek titkos állami szervek közreműködését sejtetik a megfigyelések hátterében. A nyomozásban 17 ország szerkesztőségei, a többi között a Die Zeit, La Monde, The Guardian és a Süddeutsche Zeitung, illetve az Amnesty International (AI) jogvédő szervezet vettek részt. Az adatbázisban több mint 50 ezer olyan telefonszámot találtak, amelyek valószínűsíthetően a NSO megfigyelési célpontjaihoz köthetőek.
Egy másik izraeli kémprogram
Pár napja írtunk arról, hogy olyan országok mellett, mint Oroszország, Üzbegisztán, Izrael, Szaúd–Arábia, Katar, Indonézia és Szingapúr, Magyarország is vásárolt egy másik izraeli kémszoftverből, a Candiru nevezetű cég termékéből, amely politikusok, civil aktivisták és újságírók megfigyelésére szolgál. Ekkor még azonban csak találgatások folytak arról, a kormány pontosan mire szeretne használni egy hasonló programot, és milyen keretek között. Az MSZP a részletekről nyilvános levélben kérte számon a kormányt, amelyre választ azonban nem kaptak. Ez szerintük „csak azt erősíti meg, hogy Orbán magasabb fokozatba kapcsolta az illiberális állama építését”.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
A Candiru körüli kétes ügyletek után most óriási port kavart az a kiszivárgott adatbázis, amelyben egy másik izraeli cég, az NSO által megfigyelt személyek telefonszámai szerepelnek. A listán több mint 300 magyar célpont is fellelhető, de egyelőre csak néhányat sikerült beazonosítani. Köztük van négy újságíró: Panyi Szabolcs és Szabó András, a Direkt36 munkatársai, Dercsényi Dávid, a HVG korábbi újságírója, illetve egy negyedik neve elhallgatását kérő személy. Az adatbázisban fellelhető ezen kívül egy magyar fotós, a CEU egyik külföldi diákja, Varga Zoltán, a Centrál Médiacsoport tulajdonosa, Simicska Lajos egykori oligarcha fia, illetve több más magyar közszereplő és üzletember telefonszáma. Mindegyikük keveredett már közvetlenül, vagy közvetetten konfliktusba a magyar kormánnyal.
Fontos megjegyezni, nem biztos, hogy az adatbázisban szereplő telefonszámok gazdáinak mindegyike ellen bevetették a kémprogramot, de a telefonok utólagos vizsgálatából ezt meg lehet állapítani, és a legtöbb esetben bizonyítható volt a betörés. A Pegasus segítségével hozzá lehet férni egy mobil legbizalmasabb információihoz, az üzenetekhez, e-mailekhez, fotókhoz, videókhoz, híváslistához. Ez a program hivatalosan is kiberfegyverként van számon tartva, és legálisan csak terroristák és bűnözök ellen lehetne használni. Azonban hatalmas port kavart a nemzetközi sajtóban a tényfeltáró projekt eredménye, amely alapján az NSO ügyfelei között 10 ország újságírói, ellenzéki politikusai, üzletemberei is szerepelnek, akik a legnagyobb jóindulattal sem esnek bele az imént említett két kategóriába.
Egyelőre még nincsenek egyértelmű bizonyítékok arra vonatkozóan, a magyar célszemélyek ellen pontosan ki és milyen szándékkal vetetette be a kémszoftvert, de több jel is arra utal, az ügy hátterében a magyar hatóságok állnak. Egyrészt feltűnően sok magyar személy szerepel a napvilágra került adatbázisban, ez pedig már önmagában is gyanúra adhat okot. Másrészt úgy tűnik, az izraeli szoftver pontosan azután jelent meg Magyarországon, hogy 2018-ban a magyar kormány szorosabbra fűzte a viszonyt Izraellel. Ráadásul az NSO egy korábbi alkalmazottja is azt állítja, Magyarország valóban a cég ügyfelei között szerepel. További gyanús körülményeket tárt fel a Citizen Lab nevű kanadai kutatócsoport is, akik a magyarországi használat jeleit észlelték.
A tényfeltáró projekt a kémszoftver árával is foglalkozott. Korábban nyilvánosságra került szerződésekből az derült ki, hogy a Pegasus bevetése egyetlen célszemély ellen akár 89 ezer dollárra, azaz 27 millió forint körüli összegre is rúghat. Belső források úgy tudják, ma már olcsóbban is hozzá lehet jutni a programhoz, de az ár függ a megfigyelt személy régiójától és a vállalt kockázat fokától.
Az ellenzék háborog, a kormány érdemben nem reagál
A Pegasus–botrány magyar vonatkozása azért is nagyon bonyolult helyzet, mert hazánkban nem létezik ehhez kapcsolódó külön szabályozás, a törvények általánosságában foglalkoznak a megfigyelésekkel, meglepően tág mozgásteret biztosítva ezzel a magyar állami szerveknek. Ennek tükrében sajnos nehezen tetten érhető és számon kérhető a kémszoftver alkalmazása.
A hatalmas sajtófigyelmet kapott botrányra a magyar ellenzék is reagált, a Nemzetbiztonsági Bizottság rendkívüli ülésének összehívását kezdeményezik. A Jobbikos Stummer János közölte, amennyiben a kormány nem ad tételes választ a Direkt36 tényfeltró cikkének minden felvetésére, az ellenzék tényként fogja azokat kezelni. „Amennyiben mindez bebizonyosodik, az még az elmúlt tíz év után is olyan szintlépésnek tekinthető, ami nem maradhat következmények nélkül” – jelentette ki Ungár Péter Facebook-oldalán közzétett posztjában.
A helyzet egyre feszültebbé és abszurdabbá válik, ugyanis míg a cikk bejárta a világsajtót, és szinte minden nagyobb hírbázis foglalkozik a témával, a magyar kormány egyelőre semmit sem reagált az ügyre. A közmédia, a kormánypárti lapok, de a Magyar Távirati iroda (MTI) sem számolt be még említés szintjén sem az eseményekről. Az sem kizárt, hogy a kormány a bizottsági ülésen sem fog megjelenni, ahogy azt az elmúlt időszakban többször is tették a számukra kínos ügyekben.
A magyar kormány vasárnap este az üggyel kapcsolatban a Washington Postban közleményt adott ki. Azt írták: „Nincs tudomásunk semmilyen állítólagos adatszerzésről.” A közleményben a kormány világossá teszi, a magyar állam egy demokratikus jogállam, ahol mindig minden a törvényeknek megfelelően történik. A közlemény kitér arra is, hogy a titkos eszközök használatára csak az arra jogosult kormányzati szerveknek van engedélye és azt ellenőrzik kormányzati és nem kormányzati szervek egyaránt. Novák Katalin hétfőn egy sajtótájékoztatón azt mondta, nem kíván reagálni az ügyre, mert az csak sajtóhír, és ő azzal nem foglalkozik.
Egy magas beosztású fideszes politikus a 168-nak azt mondta, hogy annál többet, amit a közleményben leírtak ahhoz képest nem tudnak újat mondani, és szerinte túl van lihegve az egész ügy.
(Kiemelt kép: Andrew Brookes / Cultura Creative/AFP)
