Mindenért a Klik a hibás? – Pölöskei Gáborné változásról és abszurd felvetésekről

– A monstrum Klik sorsa sokáig bizonytalannak tűnt. Egyesek a hatáskör további bővítését sejtették, míg Rétvári Bence államtitkár azt nyilatkozta: megszűnik a szervezet.

– Lehet, hogy voltak értelmezésbeli különbségek, de aki a kormány részéről ebben a témában megszólalt, mindenki ugyanazt értette alatta: rendszerszintű változtatásra van szükség.

– Az államtitkári bejelentés, miszerint „szeptemberre nem lesz Klik”, nehezen értelmezhető így.

– A cél mindvégig az volt, hogy a működtetés konszolidációja mellett alakítsuk át a Kliket egy hatékonyabban működő szervezetté. Az irány tehát végig világos és változatlan volt.

– Nem volt világos az az irány. A tárcavezetés eleinte az óriás-Klik mellett érvelt, miközben mások, így ön is – még az Emmi köznevelési intézményrendszer fejlesztéséért felelős helyettes államtitkáraként – már 2014-ben kritizálta az elképzelést.

– Abban eddig sem volt és továbbra sincs vita, hogy az állami fenntartásra szükség van. Az idén télen alakult kerekasztal fenntartói munkacsoportjában konkrét, szakmai elvárások fogalmazódtak meg az iskolaigazgatók részéről. Kiderült, szükség van az állami intézményfenntartásra, benne egy központi szervezetre is, ugyanakkor elengedhetetlen a jelenlegi struktúra decentralizációja is. Csak ennek mértéke volt a kérdés.

Fotó: Bazánth Ivola

– Hatalmas váltás ez ahhoz képest, ahonnan indultak.

– Szeretem a kihívásokat, ugyanakkor nem beszélnék hatalmas váltásról, inkább egy koncepció továbbgondolásáról.

– Ön Áder János köztársasági elnök testvére, előny vagy hátrány volt így elvállalni a feladatot?

– Nincs összefüggés a két dolog között. Kinevezésemkor barátaim, ismerő­­seim féltettek, kevesebb volt a gratuláló, a többiek inkább aggódtak értem. De az oktatás a szívügyem, az állami intézményfenntartónál pedig gondok voltak, amit valódi kihívásnak éreztem.

– Ellendrukkerei szerint csak a rokoni szál miatt nevezték ki.

– Ez csak újságírói fogás, ami hozta a kattintásokat. Az utóbbi időben ez már egyáltalán nem téma.

– Az oktatás nem a kormány sikerágazata: alig egy éve zajlottak a nagy tanártüntetések, kockás inges sztrájk, megalakult a Tanítanék Mozgalom.

– Nem így látom. Komoly reformok valósultak meg, gondoljunk például a pedagógusok béremelésére. A tiltakozások mostanra nagyrészt lecsengtek, az oktatási kormányzat a szakmai párbeszéd keretein belül valamennyi problémára reagált.

– Szakértők szerint érdemben semmi nem változik: a fő irányok maradnak, ahogy a centrális szervezet is. Átszervezés címén pedig 198 járásból 58 tankerületet alakítanak ki, azaz ötvennyolc kis Klik lesz.

– Ez jól hangzik, de nagyon nincs így. Inkább ellenzéki politikai szereplők és nem szakértők mondják. Az intézményvezetők javaslattételi joga erősödik, a velük történő egyeztetés és egyetértés az elsődleges, és bővülnek munkáltatói jogköreik is.

– Mind az 58 tankerületi vezetőt önök jelölték. Miért nem pályáztattak?

– A kiválasztásnál a tapasztalat, a szakmai felkészültség számított.

– Épp az elvileg új, decentralizálós szemlélet indokolta volna a pályáztatást és az új habitusú vezetőket. A kinevezés viszont azt sejteti, hogy olyanokat ültetnek pozícióba, akik kritika nélkül végrehajtják az önök elvárásait.

– Valóban: az elvárások szerint kell vezetniük a tankerületeket, csakhogy ezek nem politikai, hanem szakmai elvárások.

– Akkor mi alapján választottak?

– Végignéztük, ki milyen munkát végzett, kinek van olyan végzettsége, habitusa, amely alkalmassá teszi őt a feladatra.

– Milyen habitus felel meg önöknek?

– Menedzser- és támogató alkat, aki odafigyel a másikra. Mint a tanároknál: van, aki csak frontálisan tanít, elmondja a magáét, mert csak neki lehet igaza. És akad olyan, aki mentorál, hisz a közös gondolkodásban. Mi ez utóbbi típust kerestük.

– A korábbi járási vezetők között?

– Döntő többségben igen, ötvenegyet választottunk közülük.

– Miben voltak mások az elvárások, mint korábban?

– Nem tudom, korábban mik voltak, én csak a magam elvárásait tudom elmondani.

– Miért pont ötvennyolc?

– Különböző mutatók alapján számoltunk: tanuló- és pedagóguslétszám, feladatellátási hely, közalkalmazotti létszám, távolság, infrastruktúra. Figyelembe vettük a helyi igényeket és elvárásokat is, majd mindezt rátettük a térképre.

– Korábban ugyanezek az érvek szóltak a 198 járás mellett.

– Előzmények nélkül jött létre a Klik, egy hatalmas szervezet, amellyel az esélyegyenlőség megteremtése, az egységes fenntartói működés volt a cél. Az eltelt idő tapasztalatai azt mutatták, változtatásra van szükség.

– Az átkeresztelt Klebelsberg Központnál milyen feladat marad?

– Az 58 tankerületi központ operatív mun­­kájának pénzügyi és szakmai felügyeletét látjuk el. Két terület – az informatika és az uniós projektek – maradt nálunk, hiszen a fejlesztések ezt indokolják.

– Korábban az is gondot okozott, hogy a Klik egyes iskolákban kifizesse a gázszámlát, biztosítsa a krétát vagy épp kifesse a tantermeket.

– Ezek már rég nem problémák, a kormány rendezte a forráshiányt. Nemcsak a tartozásokat fizettük ki, hanem nyáron kétmilliárd forintért karbantartásokat is végeztünk. Helyreállt a rend.

– A rend érdekében az ön két elnökelődje is folyamatosan pénzt kért a kormányzattól – hiába. Ön viszont márciusi kinevezésekor azonnal 38 milliárdot kapott pluszba. Hogy tudta elérni?

– Mivel nem voltak korábban pontos adatok arról, mennyibe is kerül valójában az iskolák fenntartása, ezért az időközben összegyűlt tapasztalatok alapján új szervezeti modellt lehetett kialakítani. Nemcsak kértünk, hanem átalakítási javaslatot is letettünk az asztalra.

– Ami azonnal 38 milliárdot ért?

– 2016-os költségvetésünk 91,5 milliárdos plusz forrást kapott, aminek az ön által említett 38 milliárd az első része volt. Az egész csak pénzügytechnikai átcsoportosítás, hogy az átalakítást és a szükséges pénzügyi konszolidációt elvégezhessük.

– Az LMP-s Ikotity István szerint önök egy elhibázott, a világon sehol máshol nem működő modellt erőltetnek a teljes államosítással, így „visszatolják a biciklit a szocializmusba”.

– Ez elég nehezen értelmezhető kijelentés. Más országban is működik állami intézményfenntartás.

– Az MSZP-s Kunhalmi Ágnes azt mondta: „A Klikről összevissza beszélnek, fogalmuk sincs, mit csináljanak. A fenntartó nemhogy átlátható, a saját embereik panaszkodnak, hogy káosz van. Emellett elképesztő adósságot halmozott fel, és mára a korrupció és a hivatali packázások melegágya lett.”

Fotó: Bazánth Ivola

– Ezt ellenzéki politikai megnyilvánulásnak tekintem, amelyben nem említenek konkrétumokat, csak szokásos vádakat, mindenféle alap nélkül. Sikerült megoldanunk a korábbi problémákat, tesszük a dolgunkat.

– Szabó Balázs miniszteri biztos a Klik átvilágítása után készült 2014. januári jelentésében hibás gazdasági döntésekről, visszaélésekről, rossz vezetési stílusról írt.

– Teljesen felesleges ilyen régi ügyeket előhozni, mondom, immár bizakodó a hangulat.

– Az 58 tankerületi központ pedig az önkormányzatoktól folyamatosan veszi át az iskolákat. Hol tartanak?

– Ütemszerűen haladunk. Nagyjából 450 szerződés kész, tizenvalahány van hátra. Az uszoda vagy a nagyobb sportcsarnok ügyét kell véglegesíteni, mert az önkormányzat ezeket nem akarja átadni. Mi pedig nem is szeretnénk átvenni.

– A tiltakozó önkormányzatokkal, mint például a budaörsi, mit tesznek?

– Miniszteri határozat születik, amivel átvesszük az intézményt.

– És ha Budaörs polgármestere nem írja alá a dokumentumot?

– A vonatkozó jogszabályok szerint fogunk eljárni, az iskolát mindenképp átvesszük vagyonkezelésbe.

– Wittinghoff Tamás úgy véli: ha az önkormányzat nem akarja átadni az iskolát, az államnak ezt hagynia kéne.

– Most mi is a kérdés? Hogy ki fizeti a villanyszámlát? Ugye érezzük a helyzet abszurditását? A tulajdon nem változik, a fejlesztéseket ugyanúgy megteheti az önkormányzat, mint korábban. Amúgy a tankerület-vezető asszony már tárgyalt Wittinghoff Tamással szakmai alapon. Igaz, a polgármester úr mára elkötelezte magát egy olyan irányba, ahonnan nehéz lesz kijönnie. Ezzel együtt meg fogjuk oldani a helyzetet.

– A Klik pedig az iskolai szegregáció régóta húzódó problémájából fog nehezen kijönni. Azt hogy oldják meg?

– Lassan eljutunk abba az állapotba, hogy mindenért a Klik a hibás. Lehetőségeink szerint közel azonos szintet próbálunk biztosítani minden iskolában. De legyünk reálisak: az állami fenntartó messze nem az egyetlen illetékes szereplő, a problémát egyedül mi nem tudjuk megoldani.

– Balog Zoltán Emmi-miniszter kény­­telen volt törvénymódosítást kez­­deményezni, miután az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított a roma gyerekek oktatási elkülönítése miatt. Erről Daróczi Gábor, a Romaversitas Alapítvány igazgatója lapunknak azt mondta: „2010 előtt az önkormányzatok céltudatosan nem tartották be azt a törvényt, amely tiltotta a szegregációt (…) A Klik létrejötte óta sokkal rosszabb a helyzet. Az önkormányzatoknak már nem kell a kormány törekvéseit ilyen vagy olyan trükkel kijátszaniuk. A kabinet ugyanis a szegregációt minimum eltűri, rosszabb esetben támogatja.”

– Szélsőséges megfogalmazás. A helyzet nem rosszabb a Klik megalakulása óta, és szó sincs arról, hogy bárki is támogatná a szegregációt. A szegregáció által fenyegetett helyeken infrastrukturális és módszertani fejlesztésekre van szükség, ugyanakkor mindez összetett szakmai és szociológiai kérdés is egyben.

– A bíróság a minap jogerősen elítélte a várost, a Kliket és az Emmit abban a nyolc éve húzódó perben, melyben kimondták a jogellenes szegregá­­ciót, és felmenő rendszerben bezárják a kaposvári Pécsi utcai iskolát. A gyöngyöspatai romák kártérítési pert indítottak, mondván, alacsonyabb színvonalú oktatást nyújtottak a cigánygyerekeknek, ráadásul külön vécét kellett használniuk.

– Intő jel volt, odafigyeltünk rá, megoldottuk, most már tovább kell lépni. Az állami intézményfenntartás pont egy lehetőség arra, hogy rendszerszinten oldjuk meg a helyzetet, de úgy, hogy a probléma kezelésébe bevonjuk az érintetteket.

– A Klik fenntartóként már figyel arra, hogy ne legyen külön roma és nem roma vécé?

– Ez a felvetés annyira abszurd. Kérem, ne vigyük el a beszélgetést ilyen irányba, mert úgy tűnik, mintha ez téma lenne. Pedig nem az.

Pölöskei Gáborné

2007 és 2010 között az Oktatási Hivatal főosztályvezetője, 2010-től általános elnökhelyettese.

2011-től 2013-ig a Főpolgármesteri Hivatal, majd 2013-tól az Emberi Erőforrások Minisztériumának főosztályvezetője. 2014 és 2016 között a köznevelési intézményrendszer fejlesztéséért felelős helyettes államtitkár.

2016 márciusa óta a Klik elnöke.