Mi újság?

Die Zeit
A kelet-európai orvosok tömeges elvándorlását elemzi a lap, megmutatva, hogy a szakembereket a magasabb bérek, jobb berendezések és a továbbképzés lehetőségei vonzzák Nyugatra, főleg Németországba. A német munkaerőpiac felszabadítása óta még könnyebb áttelepülni: csupán a szakmai ismereteket kell vizsgával igazolni, illetve szükséges a jó nyelvtudás is. A Szövetségi Orvoskamara szerint ma már minden negyedik orvos a földrész keleti feléből származik, és az arány növekszik, miközben megháromszorozódott a német orvosok elvándorlása. Az érkező szakemberek hazájában ugyanakkor egyre nagyobb gondot okoz az egészségügyi ellátás. A legjobbakat különféle kedvezményekkel, ösztöndíjakkal, nyelvtanfolyamokkal, szakmai továbbképzéssel csábítják Nyugatra, sok helyen fejvadászok keresik az utánpótlást. Magyarországon ma már olyan súlyos az orvoshiány, hogy a WHO az ellátás biztonságáért aggódik.

The Economist
A román kormányfő tanulhat magyar kollégájától és névrokonától, amikor keresztülgázol az alkotmányon: Orbán nem szétzúzta az alaptörvényt, hanem lecserélte. A kétharmados többség alaposan közrejátszott abban, hogy Magyarország a tekintélyuralom felé csússzon. A miniszterelnök és lakájai azt mondják: a kialakult parlamenti erőviszonyok hatalmazzák fel őket a radikális átalakításra. Utóbbi a bírálók szerint kiterjed arra, hogy párthíveket állítsanak minden fontos intézmény élére, az államfői poszttal kezdve, néhol kilenc évre szóló mandátummal. Továbbá új, sokszor a Fideszhez szorosan kapcsolódó oligarchaosztály építi üzleti birodalmát, nagyvonalú kormánymegrendelések segítségével. A Transparency International arra figyelmeztet, hogy az állam magánérdekek fogságába került.

A kormány elutasítja az ilyen kritikát. Áder János például azt hangoztatja, hogy minden hivatalos személy függetlenül látja el megbízatását. Az elnök egyébként – elődjével ellentétben – több törvényjavaslatot visszaküldött az Országgyűlésnek, de a Médiatanács továbbra is azon van, hogy lassan megfojtsa a Klubrádiót.

Orbán szenvedélyeket kelt az egész politikai spektrumban. Könyörtelen, „a győztes mindent visz”-mentalitása még jobban polarizálta az amúgy is megosztott társadalmat. Mesteri játszmát mutat be, amikor a nemzeti ünnepeken uszítja a hazafias tömegeket az ország új, brüszszeli urai ellen, miközben ha szükséges, békülékeny húrokat penget. A kormányfő hamar rájött, hogy az uniónak nem sok eszköze van, ha engedelmességre akarja bírni a magyarokat, leszámítva, hogy felfüggeszti az ország szavazati jogát a közösségben. Ám ehhez az EU-nak nem igazán fűlik a foga, főleg az euróválság idején. A támogatások befagyasztását Brüsszel ugyan kilátásba helyezte, de az ügy kompromisszummal zárult. Megoldották a jegybank körüli vitát is. A magyar fél a Velencei Bizottság kifogásai nyomán engedményt tett az igazságszolgáltatás területén. Orbán időnként tesz azért, hogy enyhítsen a nyomáson, de hazai bázisát gondosan őrzi, különösen a jobboldalon, ahol a Jobbik továbbra is fenyegetést jelent.

Pontának van egy előnye magyar kollégájával szemben: az IMF-megállapodás. A magyarok még nem kötötték meg a szerződést, a forint ingatag. A parlament éppen most szavazta meg, hogy a tranzakciós adót kiterjesztik az MNB-re is, hogy csökkentsék a munkaadók tb-terheit. Simor András képtelenségnek és törvénytelennek minősítette a tervet. Az EU, az EKB és az IMF valószínűleg egyetért vele. Rögös lesz az út az egyezményig.

The Wall Street Journal

Megint csak egyetlen tag, Bártfai-Máger Andrea véleménye dönt a Monetáris Tanácsban, hogy miként határoznak a kamatemelésről, ezúttal a hónap végén. A testületben Simor András és két helyettese a magas infláció, a gazdaság kitettsége és a hitelezés gyors visszaesése miatt alighanem arra voksol, hogy maradjon 7 százalékon az alapkamat. A másik három, külső tag a növekedést szorgalmazza, és szeretné csökkenteni a kamatok visszafizetésének költségeit, ezért a vágás mellett van. Januárban ők hárman, valamint Bártfai-Máger Andrea is a szint megtartására szavaztak, a belső tagok viszont emelni akartak. Akkor a kormány száznyolcvan fokos fordulatot hajtott végre korábbi álláspontjához képest: megerősítette, hogy határozottan igényli az IMF-kölcsönt, és nemrégiben módosította a vitatott jegybanktörvényt. A piac most lélegzet-visszafojtva figyeli, hogy miként értékeli az ország jelenlegi helyzetét a megközelíthetetlen Bártfai-Máger, aki kinevezése, vagyis 2011 márciusa óta nem adott interjút senkinek sem.