Mi lettünk a Fekete Péter

- Az alaptörvény úgynevezett átmeneti rendelkezései tartalmazzák a bírák nyugdíjazásáról és az Országos Bírói Hivatal megalakításáról szóló határozatokat. Valamint azt is, hogy az egykori kommunista bűnökért a mai MSZP – mint az MSZMP jogutódja – „osztozik mindazon felelősségben, amellyel az állampárt terhelhető”. Ön viszont azt állítja: ezek a jogszabályok alkotmánysértőek.

– Az átmeneti rendelkezések konkrét, behatárolt időszakra vonatkozhatnak, azaz paragrafusai csupán ideiglenesen érvényesek. De ebben az esetben nem erről van szó. Ezek a rendelkezések nem átmenetiek, hiszen társadalmi következményeik nagyon is hosszú távúak, maradandóan befolyásolhatják sokak életét. Voltaképp ez salátatörvény: beledobáltak mindent, ami valamiért kimaradt az alaptörvényből. Ám alkotmányos szintre emelni rendkívül aggályos.

- A rendelkezések tartalmát nem kifogásolja? Hogyan lehet például az MSZP tagjait kollektív bűnösnek minősíteni az ötvenhatos forradalom vérbe fojtásáért? A szocialisták többsége akkor még nem is élt, vagy gyerek volt.

– Ezzel külön nem foglalkoztunk, nem vizsgáltuk a jelentőségét. De azon valóban érdemes elgondolkodni, hogy a Kádár-rendszer végére az MSZMP-nek csaknem egymillió tagja volt. A lakosság tíz százaléka. A felelősség utólagos mérlegelése tehát legfeljebb erkölcsi, etikai kérdés lehet. Ráadásul a kollektív bűnösséget a hazai jog és politika – éppen a magyar társadalom védelmében – mindig elutasította.

- Az átmeneti rendelkezésekben szerepel a kommunista bűnöket kivizsgáló Nemzeti Emlékezet Bizottságának felállítása is. Ha az Alkotmánybíróság önnek ad igazat, akkor az emlékbizottság működése is alkotmánysértő?

– Ha a kerettörvény egésze jogellenes, akkor nyilván az elemei is azok. De az Alkotmánybíróság ítéletéig évek telhetnek el. Egyébként a kormány természetesen olyan történelmi vizsgálóbizottságot hozhat létre, amilyet akar. Nem tudjuk egyelőre, hogy ez a testület pontosan mivel foglalkozik. Ha valaki úgy érzi majd, hogy a Nemzeti Emlékezet Bizottsága kollektív bűnösséggel vádolja, vagy más jogsérelmet követ el ellene, panaszával hozzánk fordulhat. Sőt, az ombudsman maga is kezdeményezhet vizsgálatot.

- Más ügyekben is kér majd normakontrollt az Alkotmánybíróságtól?

– Több állampolgári bejelentés nyomán vizsgálatokat folytatunk például a visszamenőleges törvényi szabályozással, a magánnyugdíjpénztárakkal, a felsőoktatási törvénnyel vagy az új munkatörvénykönyvvel kapcsolatban is. Ha a panaszokat kellően megalapozottnak találjuk, az Alkotmánybírósághoz fordulunk.

- Ön nemrég azzal állt a nyilvánosság elé, hogy társadalmi katasztrófa fenyeget. Drámai hangú figyelmeztetés. Mi a célja vele?

– Ombudsmanként a törvényalkotást nem befolyásolhatom, jelentéseimben csupán felhívhatom a parlament és az ország figyelmét a problémákra. Már 2009-ben, A válságkezelés válsága címmel tartottam éves beszámolót az Országgyűlésben. Azóta a gazdasági, társadalmi helyzet jelentősen romlott. Érzékeljük ezt abból is, hogy jóval több panasz érkezik hozzánk, egyre szélesebb rétegekből. A szegénység tovább mélyült, és tapasztaljuk a középosztályhoz tartozók lecsúszását is. Tőlük kapjuk a legtöbb beadványt. Sérelmezik például az államilag finanszírozott egyetemi helyek számának csökkentését, a devizahitelesek eladósodása is leginkább őket sújtja. Aggasztó jelenség az is, hogy az alkotó értelmiségiek – orvosok, jogászok, művészek, kutatók – nagy számban külföldre távoznak. Ha a legképzettebbek emigrálnak Magyarországról, az önmagában is katasztrófához vezethet.

- Az értelmiségiek elvándorlásának nemcsak anyagi okai vannak. Erkölcsileg sem becsülik meg őket, netán politikai tisztogatások áldozatai lesznek. Ilyen ügyekkel is foglalkoznak?

– A szellemi függetlenség sérelmét jogi eszközökkel nehéz bizonyítani. Annál több bejelentést kapunk a rasszista megkülönböztetés és a nők munkahelyi hátrányos helyzete miatt. Tömeges elbocsátásokkor pedig gyakran az ötven fölöttieket küldik el elsőként.

- Ön az MTI-nek adott nyilatkozatában a jelenlegi kormányt „katasztrófaelhárító hivatalhoz” hasonlította. Mások szerint inkább a kabinet idézi elő a katasztrófát a jogállami normák sorozatos megsértésével. Vagy a 16 százalékos egykulcsos adó és a 27 százalékos áfa bevezetésével.

– Tény, a kormány a társadalmi-gazdasági problémák megoldása helyett törvényhozási dömpingbe kezdett. Tavaly a parlament több mint háromszáz törvényt fogadott el, és egyharmaduknál súlyos kodifikálási hiba állapítható meg. Az emberek egzisztenciális lecsúszását alkotmányozással és szimbolikus politizálással nem lehet megállítani. Ennek ellenére sem értek egyet azokkal az ellenzéki politikusokkal, akik mindenért a Fidesz-kormányt hibáztatják.

Az interjú teljes szövegét a legfrissebb 168 Órában olvashatja.