Mi Budapest telefonszáma?

Ahhoz, hogy a jövőben Budapestről mint élhető városról beszélhessünk, a fővárosnak ki kell lépnie a komfortzónájából – mondta a 168 Óra Budaspest-konferenciáján az élhető és az okosvárosról szóló előadásában Szemerey Samu építész, a Lechner Tudásközpont vezető településügyi szakértője. Élhető városnak azt szokás tekinteni – tette hozzá –, ahol jól működnek a mindennapi életet támogató-szervező intézmények, ahol biztonság van, és széles körben érhetők el minőségi szolgáltatások.

– Az okosváros nem attól lesz okos, hogy rengeteg digitális eszköz működik benne, hanem attól, hogy olyan célokat fogalmaz meg, amelyeket a különböző digitális eszközök hatékonyan képesek támogatni – mondta Szemerey Samu. A technológia csupán eszköz, aminek az életminőség javítását kell szolgálnia. Az élhető és az okosváros találkozásának emblematikus pillanata volt, amikor néhány éve a fiatalok hétvégenként birtokba vették a műszaki okokból lezárt Szabadság hidat. A városvezetés eleinte morcosan reagált a pikniksorozatra, de annak sikerével szembesülve tavaly már – a hídfelújítás lezárulta után – saját kezdeményezésre adta át a fiataloknak nyári hétvégéken a hidat. Ékes példája ez annak, miként lehet egy infrastrukturális beruházás nyomán egy új közösségi teret adni a városlakóknak. Az a probléma, hogy azok a döntések, amelyek élhetőbbé teszik Budapestet, egyelőre csak szigetszerűen vagy ellentmondásos formában születnek meg – tette hozzá a szakértő.

A másik megoldandó feladat, hogy sok esetben nem világos, kihez kell fordulnunk, ha meg akarunk oldani egy problémát. A klasszikus megfogalmazás szerint: mi Budapest telefonszáma? Kinél kell érdeklődnöm, ha kevés a parkoló, ha szeretnék egy új pingpongasztalt a parkba? Ha megtaláltam az illetékest, és a kezdeményezésemre elindul egy folyamat, hogyan követhetem az alakulását? Hova menjek egy más jellegű ötletemmel? Szemerey szerint nem véletlen, hogy az elmúlt évtizedekben Budapesten a tiltakozás vált a legfontosabb érdekkifejező formává, mert a lakosok általában olyan stádiumban értesültek a környezetüket érintő folyamatokról, amikor már csak annak megakadályozásával tudták artikulálni az álláspontjukat.

De mit is jelent az, hogy Budapestnek ki kell lépnie a komfortzónájából? Az egyik kulcskérdés a következetesség, amely ez esetben azt jelenti, hogy bárki bármilyen ötletet akar megvalósítani, azt minden esetben ugyanazon protokoll szerint vihesse végig. Szintén jelentős előrelépésnek számítana, ha Budapest meghatározó nagy beruházásait sokkal nyitottabban vinnék végig, azaz nem zárnák el menet közben a fejlesztéseket a fővárosiaktól, hanem lehetőséget biztosítanának arra, hogy az adott projekt már a kivitelezés során bekapcsolódhasson a város életébe, már jóval a hivatalos átadás előtt az emberek mindennapi életének részévé válhasson. Erre volt kiváló példa a Szabadság híd felújítása – tette hozzá Szemerey Samu. Szerinte az is fontos, hogy a városvezetés ne a jelenlegi problémákra koncentráljon, hanem a legfőbb fejlesztési irányokat már a jövőbeli igények és elvárások alapján határozza meg, és ne rettegjen a kísérletezőkedvtől.

Kis ötletek is válhatnak szemléletformáló erővé. Szemerey cseh, lengyel, szlovák és dán példákat idézett ennek illusztrálására. Prágában például kifejlesztettek egy mobilalkalmazást, amely a főváros fakataszterére épül. Ez azt jelenti, hogy az applikáció segítségével bárki azonosíthatja, éppen milyen fa előtt áll, megismerheti a növény előtörténetét. Az alkalmazás hatására megindult egy fa-örökbefogadási folyamat, amelynek eredményeként az örökbefogadók kiemelt figyelemmel gondozzák a fáikat – szolgálatot téve ezzel az egész közösségnek. Szintén cseh példa: a brnói városvezetés kedvezményekkel segíti azokat a vállalkozásokat, amelyek a termékfejlesztéseik során hajlandók együttműködni a városban élő és dolgozó kreatívokkal, dizájnerekkel.

Ígéretes kezdeményezések idehaza is akadnak, Szemerey Samu szerint például szép jövő állhat a Budapestdialog.hu vagy a Miutcánk.hu digitális platformok előtt.

Szemerey Samu: Ez nem egy szakácskönyv

– Elkészült már az okosváros-fejlesztési modell?

– Két éve fejleszti ezt a modellt a Lechner Tudásközpont, de nem azzal a céllal, hogy legyen majd egy végleges formája, hiszen ez a munka nem fejezhető be. Viszont már létezik egy béta verziója, ami elérhető a tudásközpont honlapján.

– Melyek a legfontosabb elemei?

– Ez nem egy sokadik városfejlesztési stratégia, hanem a már létező stratégiák egyfajta kibővítése, hogy azok a lehető leghatékonyabban tudjanak működni. A munkánkban elsősorban a szervezet- és a szolgáltatásfejlesztésre koncentrálunk. Ha egy városban új szolgáltatások jönnek létre, azokat egy olyan üzleti modellben kell működtetni, amely összességében fenntarthatóvá teszi azokat. Az előrelépés egyik kulcsa, hogy a nagyvárosok önkormányzataiban létrejöjjön egy olyan vezető pozíció hozzá tartozó önálló szervezeti struktúrával, amely az adott település technológiai-informatikai fejlesztéseit irányítja.

Fotó: Merész Márton

– Magyarországon van már ilyen?

– Még nincs, először feltehetőleg vidéki nagyvárosokban jöhet majd létre, ahol általában sokkal határozottabb a döntéshozatali mechanizmus. Az első lépés ehhez egy települési adatportál létrehozása.

– A tudásközpont honlapján szerepel egy példatár, amely a világ számos pontjáról gyűjtötte össze a legizgalmasabb városfejlesztési ötleteket. Akad olyan, amit esetleg egy hazai önkormányzat már átvett?

– Ilyenről nem tudok, de nem is ez a cél, ez ugyanis nem egy szakácskönyv tuti receptekkel. Több mint hatszáz projekt szerepel a példatárban, olyan is akad köztük, amelyik kudarcot vallott. A cél, hogy bármely magyar önkormányzat tanulmányozhassa, miként oldottak meg kreatív módon egy feladatot a világ másik pontján. Helyben kell eldönteni, hogy ez az eszköz Magyarországon is működőképes lehet-e. Az biztos, hogy rengeteg megkeresést kapunk önkormányzatoktól a példatárban szereplő projektekkel kapcsolatban.