Mérgező anyagokat találtak itthon is kapható termékekben

Mérgező ruhák – ftalát a pólóban és a műanyagpapucsban, nonilfenol-etoxilátok (NPE-k) a nadrágban, de más veszélyes anyagok is megtalálhatóak különböző lábbelikben, textiltermékekben. Ezt az eredményt hozta a Greenpeace független természetvédelmi és környezetvédelmi szervezet nemzetközi vizsgálata – írja a

A ftalátokat elsősorban lágyítószerként alkalmazzák különböző műanyagok, főleg PVC gyártása során. Az egyik legszélesebb körben használt ftalát, a DEHP például bizonyítottan károsítja az emlősök szaporodási képességeit: az élet korai szakaszában megzavarhatja a herék kifejlődését, csökkenti a nőstények termőképességét, és gátolja a fiatal egyedek fejlődését. A hormonrendszert károsító hatás mellett egyes ftalátok rákkeltő hatásúak is. A jellemzően felületaktív anyagokként használt nonilfenol-etoxilátok bomlásuk során szintén hormonzavart okozó vegyületekké válnak. A vegyszerek részben azért kerülnek a ruhákba, hogy egyes textilipari munkafolyamatok gyorsíthatók legyenek a gyártás során.

Simon Gergely, a Greenpeace Magyarország környezetkémikusa elmondta, a ftalátok a gyerekjátékokban be vannak tiltva, de a jogszabályok sajnos nem elég átfogóak, és a gyerekruhákban már benne lehetnek. Ez főleg akkor fordul elő, ha a ruhán valamilyen matrica, úgynevezett plasztiszol nyomat van, amelyekben rendre találnak ftalátot – előfordul, hogy kifejezetten magas koncentrációban. A problémára azonban nemsokára az Európai Unió talán választ ad – tette hozzá.

A Greenpeace szúrópróbaszerűen vásárolt a világ több országában összesen nyolcvankét ruhadarabot, jellemzően olyan termékeket, amelyek nálunk is kaphatóak. Magyarországi boltban két gyerekholmit vettek, és mindkettőből több kockázatos anyagot is kimutattak, bár nem kiemelkedően magas koncentrációban.

Simon Gergely arról is beszélt, hogy ezen ruhák esetében nagyon sokat segíthet a mosás, több kockázatos vegyület akár 70-80 százaléka is eltávozik az első tisztítás után, a második alkalmat követően pedig csak minimális mennyiség marad belőlük a textilben. Épp ezért, a méregtartalom tekintetében, a használt ruhák viselete megnyugtatóbb lehet. A ruhamatricák esetében azonban nem segít a mosás, azokból csak lassan távoznak a toxikus anyagok – figyelmeztetett.

A környezetvédő szervezet már 2011-ben kampányt indított a ruhák méregtelenítésére, és tavalyra már tizennyolc cég vállalta, hogy nem használja a kifogásolt anyagokat. Ezek a vállalatok több tucat ismert márkát forgalmaznak. Ez reményt ad arra, hogy néhány év múlva méreg nélkül készülnek a ruhák. Hozzátette: voltak cégek, akik nagyon hatékony lépéseket tettek a vállalás teljesítésére, de olyanok is akadnak, amelyek médiában tett bejelentéseit nem követte cselekvés. Utóbbiakat a Greenpeace igyekszik pellengére állítani, nevüket közli a honlapján – mondta Simon Gergely környezetkémikus.

Nagy Éva bőrgyógyász azt hangsúlyozta, hogy tapasztalatuk szerint ázsiai országokból származó, Magyarországon is forgalmazott cipők, ruhák, vagy akár ülőgarnitúrák egyes embereknél súlyos allergiát okoznak. A problémát a penészedés ellen használt dimetil-fumerát okozza. Az is előfordul, hogy valaki bizonyos színű ruhákat nem bír viselni allergizáló hatásuk miatt. Például a fekete, sötétbarna vagy sötétszürke textilekben a parafenilén-diamin, a kék színűekben a kobalt válthat ki heves bőrreakciót. Annak, akinél ilyen jelentkezik, más színű ruhákat kell választania – tette hozzá a bőrgyógyász.