Melóban a Fidesz: "Ez az alkotmány rongálása, semmi szükség nem volt rá"

"Az elfogadott alkotmánymódosítás vélhetően a készülő törvénynek szeretne megágyazni. Alkotmányjoggal foglalkozóként ezt önmagában is nagyon súlyos dolognak tartom, ez az alkotmány rongálása, s meggyőződésem szerint semmi szükség nem volt rá" - így reagált a médiával összefüggő alkotmánymódosítás tegnap elfogadott koncepciójára Majtényi László, az Eötvös Károly Intézet vezetője.

Helytállók-e az ellenzéki kritikák?

Megáll-e az ellenzéki pártok érvelése, miszerint a kormánypártok túlzott befolyásra tehetnek szert a közmédiumokban a már beterjesztett, de a parlament hétfői napirendjéről levett médiacsomag alapján, ha azt majd elfogadja az Országgyűlés? - hangzott a Duna Televízió kérdése.

Koltay András médiajogász úgy látja: pontosítani kell az elhangzó kritikákat. Az ő értelmezése szerint a törvényjavaslat alapján a miniszterelnök nem jelöli ki a médiahatóság elnökét, hanem azt, és a médiahatóság tagjait is a parlament választja kétharmados többséggel.

"Ez a jelen politikai helyzetben nem feltétlenül kényszeríti ki valamennyi parlamenti párt konszenzusát, ám a formális alkotmányosság szempontjának ez a jelölési módszer akár megfelelő is lehet" - érvelt a szakember.

A közmédiumokat felügyelni hivatott egyetlen (közös) közalapítványi kuratóriumban pedig nem kétharmad-egyharmad arányban lesz jelen a kormánypárt és az ellenzék, hanem ennél kedvezőbb arányban.

Úgy látja: az Alkotmánybíróság az elmúlt húsz évben elsősorban a formális garanciákat vizsgálta a ma hatályos médiatörvény kapcsán. Ezért egyáltalán nem lehetetlen, hogy ezeknek a formális szempontoknak ez a javaslat is megfelel majd. "Hogy ez milyen tartalommal lesz majd megtöltve, ha ebből elfogadott majd kihirdetett törvény lesz, az egy másik kérdés" - hangzott az érvelés.

Teljes ellenőrzés

Majtényi László kijelentette: a médiahatóság elnökét nem jelölné, hanem kinevezné a miniszterelnök kilenc évre. Az egyesített médiatanács elnökévé ugyan külön is meg kell választani, de ha ez nem történne meg, akkor is a miniszterelnök által kinevezett személy elnökölne a médiatanács ülésein, csak szavazati jog nélkül.

A szakember alkotmányossági szempontból kifogásolta azt is, hogy a Médiatanács (ORTT utódja - a szerk.) elnökét hosszú távra neveznék ki és emellett korlátlanul újraválasztható is lenne. "Van egy alkotmányossági elv, miszerint ha valakit hosszú távra neveznek ki választanak meg, azt nem lehet korlátlanul újra választani és kinevezni" - érvelt Majtényi.

A működés olcsóbbá tétele avagy az önállóság csorbítása?

Megszűnik-e az egy közös kuratórium felügyelete alá helyezendő négy közmédia-részvénytársaság - az MTV, a Duna TV, a Magyar Rádió és az MTI - gazdasági függetlensége és ezzel együtt önállósága? Avagy csak annyi történik, hogy csökkentik a túl drágának minősített mai kuratóriumok létszámát? - hangzott a Duna Televízió felvetése.

Abban minden kritika egyetértett, hogy a kuratóriumi rendszerek racionalizálására, egyszerűsítésére, hatékonyabbá tételére elengedhetetlenül szükség van. Ha az új parlamenti erőviszonyoknak megfelelően kiegészülnének a média-kuratóriumok, hetven felé járna a kurátorok létszáma - érvelt Koltay András.

Azt azonban nem gondolná a szakember, hogy ez egyfajta gazdasági önállótlanságot is jelentene az egyes intézmények esetében.

Nem lehet megúszni a reformot

"A közszolgálati média finanszírozását természetesen új alapokra kell helyezni, mert az elmúlt húsz évben ez nem működött megnyugtatóan. Az alapvető reformot nem lehet majd megúszni, ez vélhetően az ősszel elkészítendő új törvényjavaslat feladta lenne" - tette hozzá.

A médiajogász úgy gondolja: az egyes közmédiumok feladatainak, a köztük lévő feladatmegosztásnak a tételes szabályozását sem lehet majd megspórolni. Mindezt a szintén bevezetni tervezett Közszolgálati Kódexben kellene szerinte rögzíteni.

Majtényi László a vagyon felől közelítette meg a kérdést. Úgy látja: a most önálló vagyonnal rendelkező közmédiumok vagyoni önállósága megszűnik, ha érvénybe lép az új szabályozás, hiszen a vagyon egyetlen kézben, az új közös közalapítványnál összpontosul majd.

"Ez azt a veszélyt is magában hordozza, hogy még kevésbé lesz átlátható a gazdálkodás. Azt is figyelembe kell venni, hogy bizonyos ellenőrző intézmények is megszűnnek. Ez a médiában jelen lévő sok százmilliárdos vagyon átlátható működtetése szempontjából nem kedvező" - szögezte le Majtényi László a Duna Tévében.

Hozzátette: másfelől a mostani kuratóriumi rendszer tarthatatlan, ebben a szakértők mindegyike egyetért.