Megszűnik a Budapesti Közgyűlés közvetlen megválasztása

Orbán Viktor kormánya minden feltételt megteremtett ahhoz, hogy végérvényesen leszámolhasson a sok bosszúságot okozó balliberális ellenzékkel, amely a fővárosban, Budapesten koncentrálódik. Az Orbán Viktor által vezetett jobboldali-nemzeti Fidesz kétharmados parlamenti többségének birtokában, gyorsított eljárásban keresztülhajtott egy alkotmányos rangú törvényt, amely egyszerűen megszünteti az eddig közvetlenül megválasztott Budapesti Közgyűlést. Ehelyett a közgyűlés a kerületi polgármesterekből, a főpolgármesterből és további kilenc politikusból áll majd, akik a töredékszavazatok alapján kerülnek be.

Ebben csak az a bökkenő, hogy a 23 budapesti kerületből 22-ben jelenleg a Fidesz kormányoz. Amennyiben az októberi önkormányzati választás után is ez lesz a helyzet, akkor az új rendszer alapján csak egy képviselője lenne az ellenzéknek – hacsak a töredékszavazatok összeszámolása után nem jönne hozzá még egy hely. A harminchárom fős jelenlegi közgyűlésben még 10 szocialista (MSZP), három zöld-liberális (LMP), valamint három szélsőjobboldali Jobbikos képviselő is helyet kapott. A 17 fős Fidesz képviselői csoportnak éppen, hogy csak meg van a többsége.

Ennek ellenére meglehetősen gyenge volt a tiltakozás. Az MSZP vezetés nélkül maradt, miután Mesterházy Attila a legutóbbi katasztrofális választási vereség miatt lemondott. Csak Molnár Csaba,az MSZP főpolgármester-jelöltje vetette Orbán szemére, hogy „nyílt harcot folytat Budapest ellen”. Ugyancsak szálka a szemében Orbán azon terve, hogy Budapestről vidékre költöztet több minisztériumot. Igaz, Bár más európai országban is élnek hasonló eszközökkel, jó indokkal, a vidék felértékelődésének érdekében. Magyarország esetében ez azonban csupán annak az orbáni ideológiának a következménye, amely ellenségnek állítja be a hagyományos budapesti liberalizmust.

Kőkemény bírálatot fogalmazott meg a civil társadalom három intézménye, amely az Európa Tanács Velencei Bizottságához akar fordulni. A TASZ nevű rendkívülien harcias polgárjogi szervezet, a Magyar Helsinki Bizottság és az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet a demokratikus elveket sértő ellen két kihágást kifogásol, amelyeknek riadóztatniuk kellene az EU-t is egyrészt nem tisztességes négy hónappal a választások előtt módosítani egy ilyen törvényt. Legalább egy év előkészület számít elfogadhatónak. Másrészt az új szabályozás következményeként nem érvényesül a szavazategyenlőség elve. A budai oldal lakosságban szegényebb, gazdagabb kerületeiben leadott szavazatok, amelyeket valószínűleg a Fidesz kerületi polgármester-jelöltjére adnak majd le, nagyobb jelentőségűek lesznek a sűrűbben lakott, de szegényebb kerületekben a baloldalra leadott szavazatoknál. Már az április 6-án megtartott parlamenti választások is igazolták, hogy a választókerületek határainak megrajzolásával befolyásolni lehet az eredményeket. Akkor a leadott szavazatok kevesebb, mint 50%-ával a Fidesz kétharmados többséget szerzett a parlamentben. Az ellenzék többek közt Budapesten szállt szembe: 18 választókerületből nyolcban a baloldali jelölt győzött.

Elfogadták a vitatott reklámadót

Nagyobb volt a felhördülés egy másik törvényjavaslat miatt: A tiltakozáshoz még az Orbán Viktor szócsövének számító „Magyar Nemzet” című napilap is csatlakozott. De ez sem segített: elfogadták a médiumok reklámbevételének megadóztatásáról szóló új törvényt. A szokásos módon: érdemi vita nélkül, gyorsított eljárásban. A törvény értelmében évi több mint 500 millió forint (1,6 millió euró) forgalom felett a médiavállalatoknak reklámbevételeik után egytől negyven százalékig terjedő adót kell fizetniük az államnak. A kezdeményező, L Simon László Fidesz politikus azzal indokolta a szabályzást, hogy a reklámok ártalmasak az ifjúságra. A törvény mindenekelőtt a kormány kontrollján kívül eső nyereséges magán TV-csatornát, az RTL Klubot sújtja, amelynek egyedüliként a legmagasabb adókulcsot kell fizetnie. Ezzel szemben a törvényből előnye származik a konkurenciának számító TV2-nek, amely egy Fideszhez közel álló üzletember tulajdonában van. A meglehetősen szűkös helyzetben levő TV-csatorna állítólag részben leírhatja majd az adójából a veszteségeit.

Fordította: dr. Gonda László