Megrepedt Almásfüzitőn a "médiaburok"

Személyeskedésig fajuló üzengetések folynak a sajtón keresztül a Tatai Környezetvédelmi Zrt. és a környezetvédők között. Mindkét fél körömszakadtáig ragaszkodik az igazához. Most két konkrét eset miatt történt egy adok-kapok: egy helyi környezetvédő szervezet, a Reflex fellebbezett az ellen, hogy egyedi talajvíz szennyezési határértékeket állapított meg a környezetvédelmi hatóság Almásfüzitőn. A fellebbezésnek helyt adtak, a jogsértő határozatot a Környezetvédelmi Főfelügyelőség megsemmisítette.

Az ügy előzménye, hogy a VII. jelű vörösiszap-lerakón jelenleg is veszélyeshulladék-kezelési tevékenységet folytató Tatai Környezetvédelmi Zrt. egyedi szennyezettségi határértékek megállapítását kérte a felügyelőségtől - közölte a Reflex. Az ügyben kétszer is fellebbeztek a környezetvédők, míg a másodfokra került, ahol a Környezetvédelmi Főfelügyelőség az elsőfokú határozatot jogszabálysértések miatt megsemmisítette és új eljárást rendelt el. A Reflex és a Greenpeace szerint ennek egyik oka az, hogy az elsőfokú határozatban megadott egyedi határértékek enyhébbek a tényleges (mért) szennyezettségi koncentrációknál. A civilek hiányolták azt is, hogy a környezetvédelmi felügyelőség eljárása nem tisztázta azt sem, hogy a vízmintákban megjelenő szennyezőanyag-ingadozást a területen korábban lerakott vörösiszap okozza-e, vagy az Zrt. lerakón folytatott hulladékkezelési tevékenysége. A tározót kezelő cég szóvivője szerint természetesen az előbbi verzióról van szó.

– Az egyedi határértékek megállapítását jogszabály szabályozza. Olyan esetekben kell a hatóságnak az „E” egyedi határérték kiadását kezdeményeznie, amikor a szennyezés a rendelet megszületése előtt történt és a szennyezőanyagok koncentrációja csökkenő tendenciát mutat - közölte lapunkkal a Tatai Környezetvédelmi Zrt. szóvivője. Cserszegi Róbert elmondta: a felügyelőség a monitoring kutak adatai alapján, több éves eredménysorból állapítja meg az egyedi határértéket.

A cég amúgy nem vitatta, hogy a fellebbezésnek helyt adott a Főfelügyelőség. A Greenpeace-nél azonban durvábban fogalmaztak. Simon Gergely, a civilek szakértője azon morfondírozott: miért a Tatai Környezetvédelmi Kft. ellenőrzi a környezetvédelmi felügyelőséget és nem fordítva? Ezt a kérdést szerettük volna feltenni a felügyelőségnek, de az írásban feltett kérdéseinkre egy hét után sem válaszoltak.

Simon Gergely szerint nyilvánvaló, hogy az a szennyezés, amit Almásfüzitő környékén mérnek, a korábbi vörösiszap-kihelyezés következménye. A szakértő elmondta: a szennyező anyagok akadály nélkül jutnak el a Dunába és ez az MTA tanulmányában is szerepel. – Amit mi felháborítónak tartunk, hogy a Tatai Környezetvédelmi Kft. 2 millió tonna veszélyes és nem veszélyes hulladék lerakására kapott engedélyt. Ebben lehetnek ugyanúgy káros és nem káros anyagok, például arzén, vagy olaj, amelyekre most is derogáció van érvényben.

Simon Gergely szerint most is ilyen anyagok jutnak ki a környezetbe a tározóból. Magyarán még több olyan mérget rakhatnak a tároló tetejére, amelyből most is a határérték 100-szorsa van a környező talajban.

A cég vitatja a Greenpeace állításait: Cserszegi Róbert a Veszprémi Bányakapitányságra hivatkozva azt állítja, hogy a tározó biztonságos. – Ami pedig konkrétan a szivárgást illeti nehéz elképzelni, hogy a szilárd iszap kifolyna, vagy szivárogna. Azok a szakemberek, akiket bevontak az ajkai X. kazetta sérülésének feltárásába, pontosan tudják, hogy az iszap nem tört ki a kazettából, a problémát a tározón lévő folyadék okozta, az ragadta el az iszap egy részét. Ilyen műszaki körülmény nincs Almásfüzitőn: a ma már szilárd halmazállapotú vörösiszapot tartalmazó tározók mellett található, hatóságilag ellenőrzött monitoring kutak a talajvíz állapotának folyamatos javulását bizonyítják. A fedőréteg biztosítja a csapadékegyensúlyt a növényzet fenntartása érdekében. Az év elején egyébként jogerős bírósági ítélet is született az ügyben, a döntés a benyújtott szakanyagok alapján megállapította, hogy a tározó nem szivárog, a területen hulladékgazdálkodás zajlik, és a cég betartja a szabályokat - közölte a cég szóvivője a 168 Óra kérdésére válaszolva.

Vizsgálódik az Európai Bizottság

A Greenpeace annyira elszánt az almásfüzitői eset miatt, hogy jogsértési eljárást kezdeményezett Magyarország ellen januárban. Simon Gergely lapunknak elmondta: nagyon sok jogsértési eljárási kezdeményezés érkezik az Európai Bizottsághoz, a legtöbb megalapozatlan és komolytalan. Viszont a GP által beadott anyag, amelyben a Tatai Környezetvédelmi Kft. számára adott engedélyek szabálytalanságaira hívták fel a figyelmet, az EB úgy találta, hogy sok szempontból megalapozott, ezért múlt hónapban szakértőket küldtek Magyarországra. A Greenpeace információi szerint adatgyűjtési szakaszba jutott az országgal szembeni eljárás, azaz vizsgálják a tározót és a magyar hatóságoktól adatokat gyűjtenek. – Nagyon örülünk, hogy az eljárást ilyen komolyan veszi az Európai Unió, a magyar hatóságok sajnos nem voltak ilyen lelkesek. Korábban kezdeményeztük, hogy a hatóságok vizsgálják felül a cég engedélyeit, de semmilyen érdemi visszajelzést nem kaptunk, hogy bármennyire is foglalkoztak volna vele. Viszont az Európai Bizottság igen hamar megértette az aggodalmainkat - kommentálta az esetet a Greenpeace szakértője.

A cég szóvivője elismerte, hogy az Európai Bizottság vizsgálja a hulladék lerakását és az engedélyeiket, de felhívta a figyelmet: a Tatai Környezetvédelmi Zrt. mindig betartotta a hazai és uniós előírásokat. – Az elmúlt másfél évben egyébként tucatnyi magyar hatóság csaknem 30 ellenőrzést tartott, legutóbb a vidékfejlesztési miniszter rendelt el átfogó vizsgálatot - mondta el lapunknak a cég szóvivője. – Az ellenőrzések minden esetben azt állapították meg, hogy a tevékenység a jogszabályoknak megfelelően történik. Az almásfüzitői vörösiszap-tározók rekultivációját két parlamenti bizottság és számos civil szervezet is vizsgálta, a vizsgálatok itt sem találtak hiányosságot.

Hozzátette: – Az ügyben hivatalos megkeresés nem érkezett hozzánk sem a bizottságtól, sem az illetékes hatóságoktól. Sajtóhírek szerint az ügy kapcsán az Európai Unió kérdéseket tett fel a Vidékfejlesztési Minisztériumnak (a minisztérium a felügyeleti szerve a környezetvédelmi felügyelőségnek, amely az engedélyek kiadásért felelős). Mindazonáltal – legalábbis a legutolsó sajtóhírek alapján – az ügyben nem indult jogsértési eljárás Magyarországgal szemben.

Cserszegi Róbert nem tette hozzá: egyelőre.