Megmondjuk, mik a szavazás szabályai

Éjféltől kampánycsend - A módosított választási törvény értelmében a szavazás napján, 0 órától, a 19 órai urnazárásig tilos a választói akaratot befolyásolni.

2010. október 3., 07:07

A választási eljárási törvény értelmében a kampánycsend idején a választói akaratot befolyásoló tevékenységet folytatni tilos. A kampánycsend megsértésének minősül például a választók szervezett szállítása a szavazásra, vagy számukra étel-ital adása. A szavazás előtti utolsó időszakban tilos pártjelvények, zászlók, pártszimbólumok, a jelölt fényképét vagy nevét tartalmazó tárgyak osztogatása, választási plakát elhelyezése, vagy a választói akarat befolyásolására alkalmas információk terjesztése elektronikus vagy más módon - írta a

Magyar Rádió honlapja.

A kampánycsend megsértésének számít az is, ha a tevékenységet nem jelölt vagy párt végzi, sőt akkor is, ha a törvénysértőt nem találják meg. A választási bizottságok akkor is megállapíthatják a kampánycsendsértést, ha az "elkövető" ismeretlen marad.

A kampánycsend intézményét már többször megtámadták az Alkotmánybíróságnál. A testület 2002-ben hozott határozatában úgy fogalmazott: a kampánycsend a választói akarat kinyilvánításának zavartalanságát biztosítja. A határozat szerint a kampánycsendre vonatkozó korlátozás csak a választási kampány időtartamának elenyésző töredékére vonatkozik, ami a célhoz képest arányosnak tekinthető.

Az Országgyűlés a nyáron módosította a választási eljárásról szóló törvényt, amely rendelkezik a kampánycsendről. A korábbi szabályozás szerint kampányt folytatni a szavazást megelőző nap (szombat) 0 órától a szavazás végéig volt tilos, vagyis a kampánycsend 43 órás volt. Az új szabályozás szerint a kampánycsend kizárólag a szavazás napján, 0 órától, a szavazás befejezéséig van érvényben.

Választási tudnivalók:

A vasárnapi, egyfordulós önkormányzati választáson nincs érvényességi küszöb, ez azt jelenti, hogy a részvételi aránytól függetlenül a szavazás várhatóan érvényes lesz.

Azokból a jelöltekből lesznek képviselők, vagy polgármesterek (Budapesten főpolgármester) , akik a legtöbb szavazatot kapják; így tehát ha valakire egy szavazattal több érkezik, mint ellenfeleire, megnyerte a választást. A tízezernél kevesebb lakosú településeken egyéni listán választják a képviselőket, minden választónak annyi szavazata van, ahány tagú lesz a képviselő-testület. Így itt a képviselő-testület létszámának megfelelő számú "legtöbb" érvényes szavazat alapján alakul ki, ki nyer mandátumot. A megyei közgyűlésekbe listáról, a szavazatarányoknak megfelelően kapnak mandátumot a jelölőszervezetek.

Az érvényességi küszöb hiánya egyben azt is jelenti, hogy - elvileg - akár egyetlen leadott szavazattal is mandátumot lehet szerezni. A választás csak akkor lehet eredménytelen, ha azon senki nem szavazott (érvényesen), vagy ha a két legtöbb voksot kapott jelölt között szavazategyenlőség alakult ki, a többszöri átszámolás után is. Az önkormányzati választáson mintegy 8,2 millióan szavazhatnak a megméretésen induló jelölőszervezetekre és a 68 ezer jelöltre, valamint - közvetve - a területi és kompenzációs listákon szereplő jelöltekre.