Meghalt Mécs Imre

Az egykori ‘56-os halálraítélt, az SZDSZ alapító tagja, 89 éves volt.

2023. január 19., 11:40

Szerző:

Meghalt Mécs Imre. Az 1956-os forradalomban előbb halálra, majd életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. 

Mécs Imre 1988-ban a Szabad Kezdeményezések Hálózata, majd az ebből kialakuló Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) alapító tagja volt, 1990-ben bejutott az Országgyűlésbe, ahol 20 éven át volt képviselő: 1990–2006 között az SZDSZ, 2006–2010 között pedig az MSZP színeiben.

A halálhírt Mécs Imre Facebook-oldalán tette közzé családja. „Fájdalommal tudatjuk, hogy Mécs Imre életének 90. évében, otthonában szerető családja körében ma reggel elhunyt” – írták a közleményben. 

Mécs Imre 1933-ban született Budapesten. A budapesti Eötvös József Gimnáziumban érettségizett, majd 1952-ben felvételt nyert a Budapesti Műszaki Egyetem villamosmérnöki karára, ahol 1957-ben abszolutóriumot szerzett, a villamosmérnöki oklevelet azonban politikai szerepvállalása miatt csak 1975-ben kaphatta meg.  Az 1956-os forradalomban játszott szerepe miatt 1957 júniusában letartóztatták és 1958-ban államellenes szervezkedés vádjával halálra ítélték, kilenc hónapot töltött a siralomházban. 1959-ben a halálbüntetést életfogytiglani börtönre változtatták, 1963-ban amnesztiával szabadult. 1980-ban tiltakozott az antidemokratikus választások ellen, 1983-ban egyik bajtársa temetésén az 1956-os eseményeket forradalomnak nevezte, és reményét fejezte ki, hogy a történelem igazságot fog szolgáltatni.

Ezt követően izgatásért eljárást indítottak ellene, és eltávolították munkahelyéről. 1984-89 között a Duna Kör tagja, 1985-ban népszavazást kezdeményezett a Bős-Nagymarosi Vízlépcső ellen. 1987-ben egyik kezdeményezője, fogalmazója és aláírója a Százak levelének, amelyben öt pontba szedve sorolták fel a kormányprogram ellenzéki kritikáját.
    

(Fotó: Szigetváry Zsolt/MTI)

Balogh Péter, a Védelmi Innovációs Kutatóintézet Reziliencia Központjának vezetője volt a Jazzy rádió vendége, aki arról beszélt, hogyan kellene megvédenünk a személyes adatainkat az internetes bankolás vagy a telefonhasználat során. A kibertér is háborús hadszíntérré vált, és a kibertérben végrehajtott támadások a civil lakosság életére is nagy hatással vannak.