Megelégelték az Orbán-kormány jogsértéseit, előveszik Magyarországot az ENSZ Emberi Jogi Bizottságában
Március 19-én és 20-án az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága azt vizsgálja, hogy Magyarország mennyire teljesíti a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányában foglalt kötelezettségeit – derül ki az Amnesty International közleményéből. A bizottság genfi ülésén az Amnesty Internationalt Iván Júlia, a szervezet magyarországi igazgatója képviseli. A civil jogvédő szervezet azt is tisztán közölte, milyen álláspontot képviselnek a meghallgatásuk során.
Annak ellenére, hogy több politikai és jogi eljárás is indult már Magyarország ellen, köztük az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) is jogsértéseket állapított meg, még mindig rendszeresen és súlyosan sérülnek a menekültek és menedékkérők emberi jogai.
A magyar hatóságok korlátozzák a belépésüket az ország területére, és mindenkit – ideértve a családjukkal érkező gyermekeket és 14 évesnél idősebb kísérő nélküli kiskorúakat is – önkényesen és jogellenesen fogva tartanak.
Az Amnesty International (AI) is kiemelte már az éves jelentésében, hogy a tavalyi év végén nagyjából 500 menedékkérőt tartottak fogva a szerb-magyar határon álló két tranzitzónában. Ezek körülményei lényegesen elmaradnak a minimálisan elvárható szinttől, a menedékkérők hozzáférése a lakhatáshoz, jogi és egészségügyi segítséghez szintén rendkívül korlátozott. Az EJEB megállapította, hogy ez a bánásmód önkényesen megfosztja az embereket a szabadságuktól, és azt is kiemelte, hogy Magyarország továbbra sem nyújt megfelelő védelmet az embertelen és megalázó bánásmód ellen.
Az AI aggodalmát fejezte ki azon lépések miatt is, amelyekkel megakadályozzák az emberek belépését az ország területére, illetve amiatt is, hogy gyorsan, időnként erőszakot alkalmazva tavaly – mint arról a 168 Óra már többször beszámolt – nagyjából 20 ezer embert küldtek vissza Szerbiába anélkül, hogy a menedékkérelmüket egy tisztességes és hatékony eljárás keretében elbírálták volna.
Az Országgyűlés 2017 júniusában elfogadott egy törvényt, amely a külföldi támogatást kapó civil szervezeteket vette célkeresztbe. A törvény arra kötelezi a szervezeteket, hogy magukat „külföldről támogatott szervezetként" bélyegezzék meg, a támogatóik személyes adatait pedig hozzák a kormány tudomására.
A civil szervezetek elleni lejárató kampányban az Orbán-kormány az olyan jogvédő szervezeteket, mint az Amnesty International Magyarország, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) vagy a Magyar Helsinki Bizottság azzal vádolja, hogy az „ország ellenségei és külföldi érdekeket szolgálnak". Mivel a törvény csak a szervezetek egyes formáira vonatkozik, a törvény hátrányosan megkülönbözteti őket a más egyesülési formáktól, és olyan jogkorlátozásokat vezetett be, amelyek
sértik a többek között az egyesülési szabadságukat, köztük a támogatások keresésének, elfogadásának és felhasználásának jogát.
Idén februárban egy újabb törvényjavaslat csomagot nyújtottak be az Országgyűlésnek, az úgynevezett Stop Sorost. A három törvényjavaslat még tovább korlátozná a magyar civil szervezetek működését, miközben tovább folytatódik az egyes magánszemélyek és szervezetek állami lejáratása – fogalmazott az AI. A hivatalos indoklás szerint a törvényekre az illegális migráció, a határok védelmének megerősítése és Magyarország nemzetbiztonsági érdekei miatt van szükség. Azok a szervezetek, amelyek a javaslat értelmében „támogatják a migrációt" csak belügyminiszteri engedély birtokában folytathatnák tevékenységüket, miután működésüket az adóhatóság és a nemzetbiztonsági szolgálatok is átvilágították. Az engedélyt kapó szervezeteknek a külföldi támogatásuk 25 százalékát elvonó, „bevándorlási finanszírozási illetéket" kellene fizetniük, és ha ezt nem teljesítik, akkor az illeték kétszerese lenne a büntetés.
A törvénycsomagban előirányzott szankciók szigorúak, az ügyészség felszólíthatja az adóhatóságot, hogy a törölje a szervezet adószámát, ami pénzügyi szempontból ellehetetleníti a szervezeteket, végül pedig kezdeményezheti a bíróságnál, hogy a törvénynek eleget nem tevő szervezet megszüntetését.
Ha elfogadják ezeket a tervezeteket, az kritikus helyzetet eredményez, az olyan független civil szervezetek, mint az Amnesty International relatíve rövid idő alatt akár meg is szűnhetnek. Ez a folyamat egy szűkebb, még több félelemmel teli és kizsigerelt civil szférához vezet.
Az AI szerint ez a lépés példa nélküli lenne az Európai Unióban, amely többször hitet tett már azon civil szervezetek mellett, amelyek fontos szolgáltatásokat nyújtanak és emberi jogokat védenek. „Soha nem gondoltuk, hogy ilyen komoly fenyegetés érheti a munkánkat. Minden nemzetközi szervezetnek fel kell emelnie a szavát, és fel kell szólítani a kormányt, hogy ejtse a javaslatcsomagot. Minden erőnkkel azon vagyunk, hogy folytathassuk a munkánkat Magyarországon. Ez a szégyenletes javaslat is jól mutatja, hogy soha nem volt még akkora szükség jogvédő szervezetekre az országban, mint most" – mondta Iván Júlia.
A civil jogvédők ijesztő példaként említették állásfoglalásukban az Ahmed H elleni
Az ENSZ-vizsgálat alkalmából az Amnesty International a következő ajánlásokat fogalmazta meg a magyar kormány számára:
- azonnal vessen véget a menedékkérők önkényes és jogellenes fogvatartásának és az ellenük a határon elkövetett erőszakos rendőri fellépéseknek, illetve biztosítsa, hogy ezeket az ügyeket alaposan kivizsgálják,
- azonnal vonja vissza a Stop Soros törvényjavaslat csomagot,
- vessen véget a független és kritikus civil szervezetek zaklatásának, és tartsa tiszteletben az egyesülés szabadságával kapcsolatos kötelezettségeit,
- alakítson ki biztonságos és a hátrányos megkülönböztetéstől mentes környezetet a civil szervezetek számára, hogy azok tovább folytathassák a munkájukat.