Magyarország rejtett frontvonaláról ír a The Daily Telegraph

A brit konzervatív The Daily Telegraph helyszíni riportja az európai migrációs válság rejtett frontvonalának nevezi a magyar–szerb határtérséget, ahová az Orbán-kormány most kerítést akar telepíteni.

2015. július 2., 07:02

A beszámoló azzal kezdődik, hogy egy 17 éves szír menekült, aki az esőben is csupán egy átázott pólót visel, az utóbbi három napban már csak füvet evett, mert elfogyott az élelme és az innivalója egy hatvantagú csoporttal együtt napi hét órát menetelt hét hónapon át, hogy eljusson Magyarországra.

A határzár terve azonban feldühítette az Európai Uniót. Hogy miért özönlenek a bevándorlók, abban közrejátszik a szegénység, a koszovói állami korrupció, az afgán, szír és iraki fegyveres viszály, illetve polgárháború, és az a sok ezer ember, aki menekülés közben belefulladt a Földközi-tengerbe. Orbán Viktor, a populista miniszterelnök viszont Cameron mellett az egyik legélesebb bírálója az unió elképzelésének, mármint hogy elosszák a migránsokat a huszonnyolcak között.

A tudósító megemlíti, hogy az egyik határ menti magyar falu lakói mostanában vizet és élelmiszert tesznek ki az érkezőknek, akik között sok a kicsi gyerek. A szíreket egyébként Macedóniában megverték, Szerbiában kirabolták, Magyarországon pedig őrizetbe vették.

Az újságíró Budapestre menet több bevándorlásellenes plakátot is látott, de úgy érzékelte, hogy azok nem a menekülteknek, hanem a magyaroknak szólnak. És idézi az egyik menekültet, aki azt írta irodalmi fárszi nyelven a riporter jegyzetfüzetébe, hogy az ember szabadnak születik és aszerint is kell élnie.

Egyre mélyebbre kell nyúlni a pénztárcába, ha valaki a Balaton partján strandolna. Az idei szezonra a fizetős strandok többsége emelte a belépőjegyek árát: a felnőtteknek átlagosan 13, a gyerekeknek pedig 16%-kal kell többet fizetniük tavalyhoz képest.

Parajd térségében továbbra is törékeny az egyensúly a sóbányát elárasztó víz miatt. A nemzetközi szakértők szerint a kiszivattyúzás csak a Korond-patak elterelése után kezdődhet el, a jelenlegi helyzet pedig továbbra is komoly bizonytalanságot jelent.

A magyar nyugdíjas társadalom egyre élesebben érzi, hogy leszakad a dolgozóktól. A nyugdíj vásárlóereje évről évre csökken, miközben a bérek gyorsabban nőnek, mint az infláció. A jelenlegi rendszer nem kompenzálja megfelelően az egykori munkát és a megélhetési költségek változását sem.