Magyarország élen jár a gazdaságfehérítésben

Fontos eleme a gazdaságfehérítésnek a kormány 2018. július 1-én debütált NAV online számla rendszere. Az online számla amellett, hogy segíti a jogkövető vállalkozásokat, több százmilliárd forintnyi pluszbevételt is hoz az államkasszának. A bevételi adatok tanúsága szerint az ennek a digitális megoldásnak tulajdonítható többletbevétel évek óta szolgál a kormány adócsökkentéseinek fedezetéül – nyilatkozta Izer Norbert.

A rendszerbe eddig 1,4 millióan regisztráltak, közülük 1,2 millióan már szolgáltattak is adatot. A csaknem kétmilliárd számla túlnyomó többségét elektronikus számlázó program segítségével küldték be az adóhatósághoz. Sőt, a NAV Online Számlázóját használók száma is meghaladta már a 228 ezret, míg a számlázó mobil alkalmazását 75 844 okoseszközre töltötték le.

Izer Norbert emlékeztetett: 2021 óta minden számlára rálát az adóhivatal, azóta ugrásszerűen megnőtt az online számla rendszerbe beérkező számlák száma.

Míg 2019-ben átlagosan havonta kétmillió számláról érkezett adat, tavaly ez a szám már 66 millióra emelkedett. A rendszer egyik legnagyobb vívmánya, hogy könnyen át lehet térni az elektronikus számlázásra, amely gyors és egyszerű. Ráadásul a papírszámláról áttérők számlánként több száz forintot is spórolhatnak.

Az online számlázás révén pedig a cégek egyre nagyobb informatikai jártasságra tesznek szert, amely nemcsak az adott vállalkozást fejleszti, hanem jelentős szerepet játszhat Magyarország versenyképességének további növekedésében is – fejtette ki.

Szerinte az online számla rendszer eredménye visszaköszön a kormány egyik legfontosabb célkitűzésében, azaz az áfacsalás elleni sikeres küzdelemben is. A feketegazdaság visszaszorítása, az úgynevezett áfarés – az állam által be nem szedett, azaz hiányzó áfa összege – kimagasló javulása ugyanis egyrészt pénzügyi mozgásteret ad az adók csökkentésére, másrészt kiemelt szerepet játszhat Magyarország versenyképességének további növekedésében.

Az államtitkár emlékeztetett arra, Magyarországon 2010-ben még 22 százalék volt az áfarés aránya, ami mára 5,1 százalékra csökkent. Az Európai Bizottság jelentése megerősítette, hogy a magyar eredmény kiugró javulásában jól követhetők voltak az olyan intézkedések hatásai, mint az online pénztárgép (2014), az EKÁER (2015), az online számla (2018) bevezetése, valamint 2020-as kiterjesztése, illetve akár az otthonfelújítási támogatás bevezetése is, hiszen alapkövetelménnyé vált a számlák kibocsátása.

(Kiemelt képünkön: Izer Norbert. Fotó: Balogh Zoltán/MTI.)