Magyar pengék a határon

Szelestey Lajos sajtószemléje

Szinte minden fontos sajtóorgánum bő terjedelemben írt a múlt heti magyarországi eseményekről. Ezekből az újságcikkekből válogattunk.

The Washington Post
Egy Amerikában tanító professzor ismét arra hívja fel a figyelmet, hogy hivatalosan nem a szélsőjobb irányítja Magyarországot, de hogy pontosan meg lehessen ítélni a helyzetet, ahhoz tanulmányozni kell, mit csinál a Fidesz. Cas Mudde, a georgiai egyetem nemzetközi politikát oktató és ismert szélsőségkutatója fenntartja: Orbán Viktor a múlt hónapban Tusványoson az utóbbi évtizedek legfontosabb radikális beszédét tartotta Európában, jóllehet korábbi megszólalásaiban már többször is túllépett a konzervativizmus hagyományos értelmezésén (a halálbüntetés visszaállítása, munkatáborokat a menekülteknek stb). És szavait gyakran követték vitatott lépések, lásd a kerítés építését. Mindezt csak tetézte tavalyi tusványosi felszólalása. Ez az az eset, amikor a farok csóválja a kutyát, mert Orbán és pártja 2010 óta aláássa a liberális demokráciát. Most pedig meghirdette, hogy Európa az európaiaké, Magyarország a magyaroké! Ennek ellenére a legtöbb szakértő és újságíró konzervatívnak tartja az egykori fiatal demokratákat. Nem kérdés, hogy a Jobbik sokkal inkább felforgatná Magyarországot, mint ahogy azt a Fidesz csinálta. Csaknem bizonyosan kiléptetné az országot az EU-ból, és nyíltabban összeállna Putyinnal. Komolyan korlátozná a zsidók és a romák jogait. Ezzel együtt a mostani kormánypárt nagyobb fenyegetést jelent a radikális jobboldal felől, éspedig három okból:
1. Radikális jobboldali politikát nem csak a radikális jobboldali pártok folytatnak, konzervatív tömörülések is vihetnek olyan irányvonalat, amely az adott nemzet tagjainak jogaira, a tekintélyelvűségre és a populizmusra épül.
2. A Jobbik ideológiája radikálisabb, a Fidesz azonban kizárólagos hatalmat gyakorol.
3. Az olyan erők, mint a Fidesz, többet tudnak ártani a demokráciának, mint a szélsőjobb, mert megvan a tapasztalatuk, befolyásuk és képességük, hogy illiberális politikát vezessenek be. Orbán azért tud ellenni a maga illiberális politikájával, mert a belső ellentétek kihúzták a hazai ellenzék méregfogát, a nemzetközi nyomástól pedig megvédik befolyásos barátai, leginkább az európai konzervatívok pártcsaládja.
A Fidesz helyzete Magyarországon rendkívüli és különleges, legalábbis jelenleg, de a példájából szélesebb tanulságok is levonhatók. A legfőbb, hogy a liberális demokráciát nemcsak az illiberális pártok veszélyeztetik, hanem a fősodor erői is, ha illiberális politikát képviselnek, és ezt hazai és külföldi szereplők lehetővé teszik számukra. A magyar kormánypárt sokkal kevesebb kárt okozna, ha az Európai Néppárt nem oltalmazná Orbánékat az uniós szankcióktól. És lehet, hogy az illiberális politika az olyan szélsőjobbos vetélytársak kiiktatására szolgál, mint a Jobbik, ám a választási kihívásokra liberális eszközökkel kellene reagálni.

Der Standard
A lap tudósítója Orbán pengeéles harca a bevándorlók ellen címmel számol be arról, hogy egyre inkább alakot ölt a szerb határ mentén a vitatott kerítés, közben azonban özönlenek a fáradt, kimerült, szomjazó menekültek. Az akadály a jobboldali-populista miniszterelnök utasítására létesül. Orbán az év eleje óta gyűlöletkampányt folytat a migránsok ellen. A NATO-szögesdrót mély sebet ejt, ha valaki puszta kézzel megfogja. Egy rendőr szerint egy napja öten szenvedtek emiatt sérülést: négy migráns és egy újságíró, aki ki akarta próbálni.

Kurier
A lap munkatársa a helyszíni tapasztalatok alapján úgy véli, hogy Budapest megadta magát a menekültroham láttán. A hatóságok tehetetlenek, a város a Nyugatra tartó migránsok csomópontja lett. A Keleti pályaudvar előtti területen kívüli övezetet alakítottak ki, ahol az embercsempészek zavartalanul kínálhatják szolgáltatásaikat. Több száz kétségbeesett illegális határátlépő a puszta földön hever és a gyors továbbjutásban reménykedik. Rendőröket sehol sem látni, a tranzitövezet azt jelenti az ott lévőknek, hogy ott nem kell tartaniuk ellenőrzéstől. Köztük portyáznak a bűnbandák megbízottai, akik fuvart ajánlanak Németországba. Taxival az út fejenként 450 euróba kerül. Húsz embert préselnek be egy kisbuszba, sőt időnként kétszer annyit.

Financial Times
Magyarország számára az idővel vívott versennyé vált a szándék, hogy a hónap végére elkészüljön a kerítés, mert közben naponta legalább ezren lépik át Szerbia felől a határt. Ám meglepő helyről, a közmunkásoktól kapott fricskát a próbálkozás, hogy időben elkészüljön a migránsok feltartóztatására szolgáló határzár. A cikk megjegyzi, hogy a közmunka egyre több állami pénzt emészt fel. A bírálók ugyanakkor politikai eszköznek tekintik, amelynek révén egy olyan, képzetlen osztály jön létre, amely folyamatosan, a létminimum alatt él, mert beleesett a közmunka csapdájába, így csökkennek az esélyei, hogy állást találjon magának a versenyszektorban. A kaliforniai Berkeley Egyetem egyik szakértője azt mondja, hogy az ilyen programok többnyire már megszűntek a fejlett államokban. A nagy világgazdasági válság idején jöttek divatba, de 1970-re már sok kétely merült fel a hatékonyságukkal kapcsolatban. Magyarországon tavaly az első félévben a közmunkások nem egészen 14 százaléka tudott elhelyezkedni a magángazdaságban. A közmunka emblematikussá vált az Orbán-féle unortodox gazdaságpolitika számára, egyben azonban különleges a térségben, mind a méreteit, mind pedig azt tekintve, hogy mekkora hatalmat ad a polgármesterek kezébe. Az érintettek főleg karbantartást végeznek, mindenekelőtt az ország szegény, északkeleti régióiban. A megbízás általában néhány hónapra szól, a dolgozók többsége roma.

The New York Times
A kereskedelem paradicsomaként mutatja be a szlovák–ukrán határ ukrajnai oldalán lévő Kisszelmencet az amerikai lap. Az egykor a világ végének számító, kétszázfős településen ma világmárkákat lehet kapni potom áron, miután a vasfüggöny leomlásával jó hatvan év után megnyíltak a kapuk a szomszédos, vele összenőtt, kétszer akkora lélekszámú Nagyszelmenc felé. Szlovákiából napjainkban tömegek járnak át ide vásárolni, kihasználva, hogy ehhez csupán az útlevelüket kell felmutatni, az ukránoknak viszont vízumot kell kérniük, ha utazni akarnak. Ennek megfelelően Kisszelmencen harminc üzlet van, Nagyszelmencen három. A nagy sláger az elején a cigaretta volt, de a szlovák beviteli szabályok megszigorítása miatt visszaesett iránta a kereslet. De például egy Versace parfüm az ukránoknál öt és fél euróba kerül, Szlovákiában viszont sokkal többet kérnek érte, de a magánimportban is harminc eurót kóstál a viszonteladói ár.