A szakértők szerint ekkor omolhat össze a magyar nyugdíjrendszer
Ahhoz, hogy a magyar nyugdíjrendszer ne omoljon össze, komoly változtatásokra van szükség.
Nincs sok időnk, ha a magyar nyugdíjrendszer megmentéséről van szó, a hagyományos felosztás szerint ugyanis az aktív dolgozók járulékfizetéséből lesz majd a magyar embereknek nyugdíja. Vagyis, ha minél többen dolgoznak, annál kisebb részt kell vállalniuk a nyugdíjcélú terhekben a munkavállalóknak. Sajnos azonban egyértelműen látszik, hogy a nyugdíjasok aránya folyamatosan emelkedik Magyarországon, amit az adózásra kötelezettek száma nem képes követni. Így a rendszer nem fenntartható és – ha nem változtat a kormány – egyszerűen összeomlik – írja az RTL alapján a promotions.hu.
„Az ország demográfiai szerkezete változáson megy át, lényegében öregszik a társadalom, amire fel kellene készülni, és a finanszírozási struktúrát ehhez igazítani”
– mondta Farkas András, a NyugdíjGuru News alapítója az RTL-nek.
A nyugdíjszakértő figyelmeztet: 2038-ban belépnek a nyugdíjasok közé az első Ratkó-unokák, vagyis az 1973-ban születettek. Utána pedig egészen 1977-ig minden évben sokan születtek, és ha ők nyugdíjba mennek, akkor a jelenlegi éves 90-100 ezer új nyugdíjas szám felemelkedik 160-170 ezer főre. Ezt a nyugdíjigényt a jelenlegi szabályozással szinte lehetetlen lenne kielégíteni.
A szakértő szerint más országok már léptek az ügyben, legutóbb Lengyelország. Lehetséges megoldás a foglalkoztatói nyugdíjpillér bevezetése, amit egyre több uniós tagállam alkalmaz. Ennek lényege, hogy mindenki a saját fizetéséből tenne félre a nyugdíjas éveire, amit adókedvezménnyel ösztönözne az állam – írja a lap.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Gazdaság
2024. augusztus 19., 09:00
Azok, akik életük során több uniós országban is dolgoztak, akár az összes érintett országban is szerezhettek nyugdíjjogosultságot. A nyugdíj kiszámítása ebben az esetben nem egyszerű: országonként eltér a nyugdíjkorhatár, és a bürokratikus utat is végig kell járni.
Gazdaság
2024. augusztus 13., 12:17
Magyarországon a nyugdíjakat az infláció mértékével kell emelni. Ennek révén a nyugdíjak vásárlóértéke elvileg nem csökkenhet, bármekkora is az infláció. A helyzet mégsem ilyen rózsás, mert a nyugdíjemelési eljárást vezérlő szabályok nem garantálják a vásárlóerő (a nyugdíj reálértéke) tényleges megőrzését – erre hívja fel a figyelmet a Nyugdíjguru.
Eközben, bár a magyar kormány már vállalta, hogy előáll a nyugdíjreformot megalapozó tanulmánnyal, ez még mindig nem történt meg.
Mi lesz veled, nyugdíjreform?
Jövő tavasszal kell(ene) hatályba lépnie a nyugdíjreform alapjául szolgál jogszabálynak: ez azonban nehézkesen halad.
Az Európai Bizottság által elfogadott magyar Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz, RRF előirányozza nyugdíjreformot – emlékeztetett hírlevelében a NyugdíjGuru, amit a Pénzcentrum. A kormány 3 szakaszt fogalmazott meg korábban a nyugdíjreform végrehajtására, ebből kettőnek le kellett volna zárulnia. A következő határidő 2025. március 31-e: ekkor lépne hatályba a nyugdíjrendszert módosító jogszabály. Azonban még nem tudni, pontosan milyen reformot is tervez a kormány.
De hogy lesz ebből így nyugdíjreform?
Az RRF nyugdíjreformot vár a magyar kormánytól, ez azonban nehézkesen halad. A kormányzat az általa megfogalmazott terv szerint a nyugdíjrendszer felülvizsgálatára irányuló intézkedéseket három szakaszban kívánja megvalósítani – írta a NyugdíjGuru. Az első szakaszban független nemzetközi szakértői jelentés készült a magyar nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatósági kihívásainak kezelését célzó szakpolitikai lehetőségekről. Ezt a szakértői jelentést nyilvánosan közzé kell tenni. A jelentés elkészítésének határideje tavaly év vége volt. Az RRF a közzétételre ugyan nem szab határidőt, csak a jelentés elkészítésére, bár ennek tényéről sincs semmilyen hivatalos tájékoztatás, pedig fél év eltelt az elkészítésre adott határidő letelte óta - áll a hírlevélben. A jelentés elkészítésével a kormány elviekben az OECD-t bízta meg.
A második szakaszban el kell készíteni a nyugdíjrendszer módosítására vonatkozó szakpolitikai javaslatot, amelyet társadalmi vitának kell megelőznie. A nemzetközi jelentésben javasolt reformlehetőségek konzultációjának a kormányzat saját vállalása szerint 2024. június 30-áig kellett volna megtörténnie. Ez határidő vasárnap letelt, társadalmi egyeztetésre viszont semmilyen formában nem került sor - hívja fel a figyelmet Farkas András, nyugdíjszakértő.
Az utolsó lépés a kormányzati terv szerint a nyugdíjrendszert módosító jogszabály hatályba léptetése lenne legkésőbb 2025. március 31-én - de ahogyan nem került sor az első két lépésre, úgy erős aggályaink lehetnek a harmadik lépés tekintetében is – írta a szakértő.
(Fotó: Thomas Warnack/dpa/AFP)
