Magyar György szerint még nincs lezárva a Magyar Péter-féle hangfelvétel ügye

Bár Polt Péterék szerint a Magyar Péter által nyilvánosságra hozott hangfelvételt csak egy „konyhai pletykának” értékelték, Magyar György szerint ez még nem a végállomás az ügyben.

2024. június 23., 13:02

Szerző:

Noha a Polt Péter vezette főügyészség gyakorlatilag lezártnak tekinti a Magyar-Varga hangfelvétel ügyét, Magyar György ügyvéd szerint az még nem lefutott. 

„Hiába szüntette meg formálisan a Fővárosi Nyomozó Ügyészség a Magyar Péter Varga Judittal folytatott konyhai beszélgetése során készült hangfelvétel ügyében indított eljárást, az még nem tekinthető lezártnak. Tudnunk kell ugyanis (…), hogy a jogállamisági eljárás lezárása érdekében született egy új szabályozás: a közhatalom gyakorlásával, illetve a közpénzek elköltésével kapcsolatos bűncselekmények esetén folytatott eljárás megszüntetése ellen bizonyos esetekben bárki felülbírálati indítványt nyújthat be, amelyről a bíróság dönt”

– írja vasárnapi blogbejegyzésében Magyar György. A szakember felidézte, hogy az ügyben három erős állítása volt a Tisza Párt alelnökének:

  1. Rogán Antal és/vagy az emberei manipulálták az ügyészségi iratokat a Schadl–Völner-ügyben,
  2. A kormány már jóval a korrupcióval vádolt Schadl György őrizetbe vétele előtt tudott arról, hogy megfigyelik Völner Pál igazságügyiminiszter-helyettest – akit erre Rogán állítólag figyelmeztetett is,
  3. Valamint Schadl György Rogán Antal embere volt.

Az ügyészség Magyar György szerint ezek közül egyetlen állítást sem talált megalapozottnak, hiszen „a volt igazságügy-miniszter otthon csak pletykálkodott, ahol nem volt igazmondási kötelezettsége.” Szerinte az eljárás mindezek ellenére még nem tekinthető befejezettnek, aminek az az oka, hogy a parlament 2022 novemberében az Európai Bizottság nyomására módosította a büntetőeljárási törvényt. Korábban ugyanis az ügyészség nyomozást megszüntető határozatai ellen kizárólag a vádhatósághoz lehetett kifogást benyújtani.

Az eljárásban azonban most kulcsszerepet kaphat az a kívülálló, de a köz érdekében fellépni kívánó magánszemély, akinek a szabályozás jogot ad arra, hogy egyes kiemelt bűncselekményekben folytatott eljárásban a nyomozás megszüntetése ellen felülbírálati indítványt nyújtson be, amelyről nem az ügyészség, hanem végső soron a bíróság dönt.

Az úgynevezett felülbírálati indítványt az ügyészséghez lehet benyújtani, ami – miután a saját döntését vizsgálja felül – nem igazán tekinthető érdemi jogorvoslati fórumnak. Csakhogy amennyiben az ügyészség a beadványt elutasítja, azt meg kell küldenie az illetékes felettes ügyészségnek. Ennek sikertelensége esetén, ha a jogosult nem élt indítvánnyal, anonimizálva öt napon belül közzé kell tenni a határozatot. Innen számított további egy hónapon belül bárki előterjesztheti a felülbírálati indítványt. Ennek elutasítása esetén nyílik meg a bírói út.

Magyar György szerint azonban gondot jelenthet, hogy ilyen esetekben országos hatáskörrel kizárólag a Budai Központi Kerületi Bíróság nyomozási bírája járhat el, márpedig nem biztos, hogy egy ilyen területen tevékenykedő szakbíró rendelkezik olyan felkészültséggel és tapasztalattal, hogy érdemben dönthessen a közhatalom gyakorlásával vagy a közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekményekről.

Magyar György a bejegyzésében elismeri, hogy az új szabályozás annyira bonyolult, hogy azon egy laikusnak szinte esélye sincs eligazodni.

„Kész szerencse, hogy a felülvizsgálati indítvány benyújtását jogi képviselethez kötik. Ismét eszünkbe jut a mesebeli molnárleányka esete, aki hozott is meg nem is ajándékot: a parlament a kormány kezdeményezésére jól »megetette« az Európai Bizottságot, amikor biztosított jogorvoslatot, miközben mégsem”

– írja az ügyvéd.

(Kiemelt képünkön Varga Judit volt igazságügyi miniszter és Magyar Péter a Tisza Párt alelnöke. Forrás: Varga Judit hivatalos Facebook oldala)