Magunknak ártottunk, és nem is kicsit
Gyermekkori barátnőmet hosszú évekig nem láttam, más városban élünk. Véletlen találkozás után meglátogattam, majd később együtt mentünk el abba a faluba, ahol gyermekkorunkat töltöttük.
Ismerős körben szóba jött, ki milyen szimpatizáns. Amikor kiderült, hogy én a liberális pártra szavaztam, a következő hangzott el a szájából megvetően: hogy kerültél te azok közé? És akkor jött a szidalomáradat.
Én sokszor bénultan, nem megfelelően reagálok a hasonló megnyilvánulásokra, és inkább kerülöm a konfliktusokat. Gondolataim megfogalmazásában, ismereteim bővítésében sokat segítenek Mészáros Tamás írásai. (Gyakran érzem magam nagyon egyedül, a látásmódom sokszor ellentétes a környezetemével. Nem találom azokat az embereket, akikkel összefogva változtathatnánk, amin szükséges, és segíthetnénk ott és úgy, ahol és ahogyan kell.)
Mészáros Tamás találóan öntötte szavakba az érzéseimet. Azzal, hogy így szavaztunk, magunknak ártottunk, és nem is kicsit. Csak remélni merem, hogy liberális társaim a jövőben átgondolják, milyen következményekkel jár, ha figyelmen kívül hagyják hosszú távú érdekeinket.
Nagy Helena
E-mail