LMP: a politikai megasztár

Az LMP Bajcsy-Zsilinszky úti irodájában szegényes, ám annál vidámabb a dizájn: bárányfelhős plakátokon napsárga szmájlik. Az „elempések” is szívélyesek, svédasztallal várják a tudósítókat. A generálszendvicsek és a szikkadt pogik azt is elárulják: nem akar a „pecsenyesütögetők” pártja lenni az LMP.

Még üres a pártkassza, de tele a szív:
– Több ezer aktivistánk kampányolt ingyen, lelkesedésből, hazaszeretetből. A semmiből hoztuk fel a pártot néhány hónap alatt – büszkélkedik az egyik „mosolypárti” srác.
Mondja, náluk a poszt, a pozíció nem számít. Az LMP-nek nincs elnöke, náluk a választmány irányít. A tagság átlagéletkora harminc körüli.

Aki viszont nem biflázta be – mondjuk – az internetről az LMP-s „ki kicsodát”, az zavartan téblábol az ismeretlen ifjak között. Bár az ismeretlenségük az erényük: nem hidegháborúban edzett pártkatonák.

Különös retroérzés fogja el az embert, mintha visszaforgatnánk a történelmi vekkert húsz évvel. Akkor is porondra lépett egy politikára éhes, fiatal demokrata csapat. Azt hirdették: ne a hatalomra hallgass, hanem a szívedre. Aztán mi lett belőlük...
– Sokan a régi Fideszhez hasonlítanak minket, csak mi nem fogunk úgy korrumpálódni, mint ők – fogadkozik a honi ökopárt egyik „zöldszívűje”.

Az LMP irodájában feltűnik Bozóki András politológus is, aki nemrég úgy vélekedett: „Az elempések idealisták, de nincsenek maguktól elszállva, erős pozitív kisugárzásuk van, ami most, 2010-ben a lehető legjobb hír.” Bozóki amúgy a Fidesznél kezdte politikai karrierjét, évekkel később már az első Gyurcsány-kormány kulturális minisztereként koptatott bársonyszéket. Majd visszavonult a közélettől, most pedig az LMP-hez csapódott. Hogy mi itt a szerepe, arra sejtelmes a válasz:
– Több vagyok, mint szurkoló, kevesebb, mint párttag.

De a zöldek közt vasárnap más liberális politikus is forgolódott: Bőhm András, az SZDSZ egykori parlamenti és fővárosi képviselője.
– Én is csak drukker vagyok itt. Nincs máshová mennie egy liberálisnak – jegyzi meg, aztán inkább elsiet a többi kérdés elől.

Eljött Róna Péter közgazdász is, aki elárulja: besegített az LMP gazdasági programjába. Röviden kifejti nekünk: a neoliberális gazdaság fölött eljárt az idő. Szerinte az LMP gazdasági programja méltányosabb, igazságosabb, mint a többi párté.

Bíró András emberi jogi aktivista, az Autonómia Alapítvány létrehozója tűzpiros sálban érkezik. Nyolcvanon túli bohém ifjú. Itt a helye. Ő is felkerült az LMP országos listájára, de nem készül a parlamentbe.
– Valahol a századik vagyok a listán. Képviselői jelölésem csak szimbolikus. Ez az egyetlen párt, amely részletes koncepciót dolgozott ki a szegénység felszámolására, a romaprobléma megoldására. És nem hatalmi erővel akarnak irányítani. Ezért támogatom őket.

Kukorelly Endre író fáradtan huppan le egy székre, térdét fájlalja: baráti focimeccse volt. De sietett, hogy a választási befutót barátai között tölthesse. Ő az LMP egyik Pest megyei képviselőjelöltje. Sokáig nem akarta elvállalni a közszereplést.
– Akkor mondtam mégis igent az LMP-nek, amikor a postaládámban megtaláltam egy másik párt szórólapját. Arról szólt, kiket kell kirekeszteni ebben az országban. Ez volt számomra az utolsó csepp. Úgy éreztem, nekem is tennem kell valamit a gyűlölet ellen. Az LMP legnagyobb ellenfele a rossz közérzet és az őszintétlenség.

A pártiroda zsúfolásig tele, ám a választási eredményekre még sokáig kell várni. Az LMP országos listájának vezetője, Schiffer András percenként hallózik a mobiljába. A hívásokat egyre derűsebben hallgatja. Este tízkor már tudható: hét százaléknál is többet fognak kapni.
– Gyerekek, átírjuk a jövőt, új időszámítás kezdődik!

Mivel kivetítőre sem futotta a pártnak, a hatalmas tömegben nehéz a választási eredményeket követni. Az iroda dohányzójában működik ugyan egy rozzant tévé, de a kép olyan szemcsés, hogy alig látni. Egy lelkes elempés néha rácsap a készülékre, amely éjjel tizenegy körül elrecsegi, hogy az LMP 7,42 százalékon zárt. Üdvrivalgás. Ma este az is bebizonyosodott: high-tech és százmilliós pártkassza nélkül is lehet a politikában érvényesülni. Több százezer szavazó mondott igent arra: lehet más a politika.

Karácsony Gergely, a párt kampányfőnöke szerint sikerük annak köszönhető, hogy a bizonytalan szavazók közül sokan melléjük álltak. Olyanok, akik nem akartak szélsőséges pártra voksolni, ugyanakkor szerették volna leváltani a jelenlegi parlamenti pártokat.
– A kis pártokat rendszeresen alulmérik a közvélemény-kutatók. Nekünk az utolsó héten volt az igazi felfutásunk. Direkt így építettük fel a kampányunkat.

Kérdés, mire megy majd az LMP egy mamut-Fidesz, az MSZP és a szélsőséges Jobbik között.
– Mi radikálisan demokrata politikát fogunk képviselni – hangzik Karácsony válasza. – Nem készülünk senkivel koalícióra, de háborúskodásra sem. Nyitottak leszünk a kormány és az ellenzék felé is, ha a javaslataikkal egyetértünk. Legfontosabb célunk, hogy fellépjünk a korrupció ellen, rendbe tegyük a kampány- és a pártfinanszírozást.

A pártirodában egymás nyakában a médiamunkások: az LMP politikai megasztár lett. Riadóláncban terjed a hír, hány külföldi nagykövetségtől érkeznek ide mindjárt. Schiffer András kamerák özönében, „tüzelő” vakuk közt lép a mikrofonhoz:
– A csoda bekövetkezett. Új generáció lép a parlamentbe, amely be fogja bizonyítani, hogy a politika nem eleve romlott és tisztességtelen. A kilátástalanság évtizedei után az LMP a remény pártja lesz.