Lex Ároktő
Eltörölte a parlament az előzetes letartóztatás időtartamának felső korlátját a különösen súlyos ügyeknél. Így ezentúl a minimum tizenöt évig vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel sújtható bűncselekmények elkövetői már négy évnél tovább is előzetesben maradhatnak. A büntetőeljárási törvény módosításával elsődleges célját elérte a kormány: az ároktői banda egyik tagja nem kerül ki a börtönből ezen a héten. Ám a valódi gondokat, az elhúzódó pereket és azt, hogy a bírák túl gyakran küldik előzetesbe a gyanúsítottakat, nem oldotta meg a kétharmad. Sőt. KRUG EMÍLIA írása.
A Népszabadság információi szerint jelenleg háromszázharmincnégyen vannak házi őrizetben Magyarországon, közülük hatvanheten viselik a jeladós lábpereceket. Bár ezek jeleznek, ha leveszik vagy megrongálják őket, a rendőrségnek ezeket a fogva tartottakat is meg kell látogatnia időnként. Egy ilyen ellenőrzés, ha az oda-vissza út nem több 12 kilométernél, 6642 forintba kerül. A két, jeladót nem viselő, megszökött, de végül elfogott ároktői vádlott folyamatos őrzésére megközelítőleg négyszázezer forintot kellett volna költeni. Ha az összes házi őrizetest folyamatosan ellenőriznék, az 2338 rendőrnek adna állandó munkát, és napi 124 millió forintjába kerülne az adófizetőknek.
– Persze, nem példa nélküli a magyar változtatás. Szeptemberben Egyiptomban elnöki rendelettel törölték el az előzetes letartóztatás felső határát az életfogytig tartó szabadságvesztéses vagy halállal büntethető ügyekben – mondja Bárd Károly nemzetközi emberi jogász, a CEU professzora. – De ha úgy tetszik, az övék jogállamibb megoldás: esetenként csak 45 napra lehet meghosszabbítani az előzetest.
Nálunk viszont a nyomozás során három hónapra, illetve egy év után kettőre.
Való igaz, Egyiptomon kívül több európai országban sem maximálták az előzetesben eltölthető hónapok számát. Hivatkozott is ezekre nagy elánnal a kormányoldal Norvégiával, Svédországgal, Írországgal példálózva. Azt elfelejtették hozzátenni, hogy ezekben az országokban nem fordulhat elő, hogy valaki négy évet üljön ítélet nélkül, sőt a 77 életet kioltó norvég tömeggyilkos, Anders Breivik ügyében tizenegy hónapon belül született ítélet.
Tény, hogy a korlátos előzetest alkalmazók listája sem rövid: Csehországban 16 hónap a limit, Angliában 182 nap (utána az ügyészségnek minden alkalommal kérvényeznie kell a meghosszabbítást), Németországban 6 hónap, Lengyelországban 3, amely újabb 9 hónappal meghosszabbítható.
Innen iratkozott ki Magyarország egy újabb lexszel, vagyis egyénre szabott jogalkotással. A célszemély ezúttal K. András volt, az ároktői banda egyik tagja. A csoport 2008-ban és 2009-ben különös kegyetlenséggel rabolt ki tucatnyi idős embert, közülük kettőt meg is öltek. K. András, akit nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel, több emberen elkövetett emberöléssel, valamint többrendbeli súlyos testi sértéssel vádolnak, a mostani módosítás nélkül november 22-én házi őrizetbe került volna. A házszabálytól eltérve villámsebesen döntött a parlament a Fidesz-KDNP- és a Jobbik-frakció támogatásával. Az alkotmányügyi bizottság indoklása szerint a közelmúlt eseményei rávilágítottak: nem minden esetben elegendő négy év az elsőfokú határozat meghozatalára.
Lelki nyomás alatt
„Mi majd megóvjuk a társadalmat attól, hogy gyilkosok szaladgáljanak köztünk” – szólt a populista érvelés a kormánytól. Egyetlen jelenség alapján, hatástanulmány, alapos megfontolás nélkül hoztak aktuálpolitika döntést – mondja dr. Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke.
Másokkal ellentétben azonban ő nem attól tart, hogy ezután gyanúsítottak tömegei maradnak majd öt-hat évig előzetesben.
– A döntés azért rossz üzenet, mert azt mutatja: az állam nem ismeri el a felelősségét az igazságszolgáltatás színvonaláért, azért, hogy rendszerbeli hibák miatt nem képes négy éven belül ítéletet produkálni. Ehelyett egyetlen emberre, most épp K. Andrásra terheli a következményeket.
Bánáti szerint a módosítás leértékeli a házi őrizet és a nyomkövetés gyakorlatát éppen akkor, amikor végre a teljes országban kiépült a nyomkövető rendszer. Persze a múlt héten is akadt hír arról, hogy egy házi őrizetét töltő férfi levágta a lábáról az elektronikus nyomkövetőt, és megszökött. Másnap elkapták. Bánáti mégis amellett érvel, hogy a nyomkövetős házi őrizet jobb megoldás, mint az előzetes letartóztatás. Olcsóbb és tehermentesíti a 180 százalékos telítettségű hazai börtönöket.
A bírák az ügyek nagy százalékában (Békés megyében például száz százalékban) mégis rábólintanak az előzetesre, ha az ügyész azt indítványozza. Bár az eljárási törvény világosan kimondja, hogy az előzetes–házi őrizet–lakhelyelhagyási tilalom-hármasságból kiindulásképp mindig a legenyhébbet kell alkalmazni, a bírák épp fordítva járnak el. Miért? Mert biztosra mennek. Arról, hogy a gyanúsított előzetesben maradjon, 72 órán belül kell dönteni, ám a bírónak praktikusan csak 1-2 órája van arra, hogy stósznyi iratot átböngésszen. A védő ezeket nem ismerheti meg, így nem tud hatékonyan érvelni az ügyész ellen, a bíró ezért a kisebbik rosszat, az előzetest választja. Neki se kell, hogy azt olvassa a sajtóban, miatta szökött meg valaki.
– Az előzetes nyomozástaktikai eszköz lett – állítja Bánáti. – Gazdasági ügyeknél is alkalmazzák, amikor nyilvánvaló, hogy a várható tényleges büntetés nem lesz nyolc-tíz év, azaz nincs reális veszélye a szökésnek. Aki egyik pillanatról a másikra elszakad a családjától, megszokott közegétől, irányítható lesz. Elkezdi a kihallgatótól várni a megoldást, kedvező választ ad, beismeri az el sem követett cselekményt. Az előzetes gyakori célja, hogy másokra is terhelő vallomást tegyenek a gyanúsítottak, mindezt pszichikai kényszer alatt.
Ám a kormányt az előzetest érintő gondok kevéssé érdeklik. Kínosabb az ügyek elhúzódása. Ennek orvoslása érdekében most is született pár módosítás.
