Lesz itt rend!

- Vona Gábor nyilatkozta egy jobbikos demonstráción: „A tavaszi ülés első napján gárdamellényben fogom Pintér Sándor arcába mondani, hogy nem számolta fel a közbiztonságot.” Megtette. Önt akarta froclizni?

– Ha a Parlamentben teszi, akkor a gárdamellény nem a belügyminiszter feladatkörébe tartozik. A Házon belül a házszabályok az irányadók. Rejtő könyvéből Vanek urat idézném: „A gúnyolódásai nem sértenek, az irigységet pedig megszoktam.”

- Vona szavai nyilván nyelvbotlásnak tekinthetők. Ön viszont kinevezése után azt nyilatkozta: két hét elég a szemmel látható változáshoz, egy év alatt pedig az ön számára is elfogadható rend lesz az országban. Ez már az a rend?

– Még nem telt le az év.

- De a két hét igen.

– Hathatós válaszokat adtunk, különösen a kisebb súlyú bűncselekmények elkövetőinek. Azoknak a kistelepüléseknek a lakói, akiknek korábban sok bosszúságot okoztak a termény- és állatlopások, látják, hogy ezek a jelenségek csökkentek. A falvakban megjelent a készenléti rendőrség, becsöngetnek a polgármesterhez, megszólítják az utcán sétálókat. Ez sokat számít a közbiztonság szempontjából. Gördülő akciókat tartunk: nem mondjuk meg előre, hova megyünk. A rendőri erők jobb vezénylésével operatívabb működést hajtunk végre.

- És mégis: kinevezése óta rendőrgyilkosságok történtek, csak az elmúlt hetekben több idős embert öltek meg brutális módon.

– Tisztázzuk: az, hogy rend lesz az országban, nem azt jelenti, hogy nem lesz bűncselekmény. Utoljára ilyen illúzióba Sztálin ringatta magát. A rend nem azt jelenti, hogy nem követnek el bűncselekményt, hanem azt, hogy a bűnelkövetőt megfelelő módon üldözik, és miután elfogták, gyorsan és szakszerűen bíróság elé állítják. A szabálysértésekre ezért nemcsak úgy adtunk választ, hogy a rendőrök ott vannak a települések utcáin, de azzal is, hogy módosítottuk a törvényt: a jegyzők helyett már a rendőr feladata a nyomozás, ezáltal javult a felderítési eredmény, és persze a szankciók is változtak.

- A statisztikák mégis rosszabbak. A KSH adatai szerint 2010 januárja és októbere között a megelőző év azonos időszakához képest 21 százalékkal nőtt a bűncselekmények száma. A minisztérium adatai azt mutatják: a 100 ezer lakosra jutó bűncselekmények száma 2009-ben országosan 3928 volt, 2010-ben azonban már 4462.

– Amikor parlamenti meghallgatásomon megkérdezték, a kezdeti időszakban tevékenységünk hatására milyen változás várható, elmondtam: az első hat-tíz hónapban nőni fog a statisztikailag érdemleges bűncselekmények száma. Hiszen ami idáig látenciában maradt – mert a lakosok nem bíztak a rendőrségben, és nem jelentették be –, ezután a látókörünkbe kerül. Ezáltal több lesz a felderítés is. Remélem, ez nem azt jelenti, hogy rosszabb a közbiztonság.

- Reméli?

– Tudom, hogy nem azt jelenti. Ha elfogom valamennyi elkövetőt, az eseteket pedig regisztrálom, akkor azt gondolom, jelentősen javul a közbiztonság. A kör persze akkor zárul be, ha a bűnöst elítélik, és megkapja büntetését.

- A minisztérium közleménye szerint az is a rendőrségbe vetett bizalom jele, hogy a Lakon megölt idős asszony gyilkosait rövid időn belül elfogták. Ám a gyanú szerint négy, 14 év alatti gyerekről van szó, akiket a településen riportot készítő újságírók is tudtak volna azonosítani a helyiek elmondása alapján.

– Utólag mindenki okos. Ha nem lett volna bizalom, nem kaptuk volna el az elkövetőket. Az erőnk éppen abban van, hogy az állampolgárok elmondják, amit egy ügyről tudnak. A rendőrség a bűnözőkkel szembeni küzdelemben csupán a veszélyt vállalja át az emberektől – az információt tőlük szerzi be.

- Mégis, miként magyarázható, hogy a bizalom növekszik, a statisztika viszont romlik? Meddig tart a kezdeti időszak?

– A kérdés azt feltételezi, hogy semmi máson nem múlik az elkövetett bűncselekmények száma, mint a rendőrség eredményes munkáján. Ám ez nem igaz, mert a bűnözés társadalmi jelenség, amit ugyanúgy befolyásol például a társadalom, a gazdaság állapota, mint a rendőrségi iránti bizalom vagy a rendőri eredményesség. A közbiztonság olyan, mint a levegő. Ha nincs, kell, ha van, nem vesszük észre. 1990-ben a biztonság kérdése a közvélemény-kutatások alapján az első három probléma között szerepelt: az állampolgárok azt érezték, nincs rend. ’94-re már csak az első öt említett téma között szerepelt. A Horn-kormány regnálásának végére megint a második legsúlyosabb probléma lett. 2002-ben nem került az első húsz közé. Most megint az első három közé sorolták.

- Vagyis a jobboldali kormányok hatékonyabban oldják meg ezt a problémát? Vagy inkább Pintér Sándor?

– A Fidesz-kormány 1998 és 2002 között eredményes volt e téren, én erre számítok most is.

- Nem lettem okosabb. Kérdés, hogy milyen áron lesznek eredményesek? Ha az emberek nem érzik magukat biztonságban, akkor megoldást várnak, akár szabadságigényük, jogaik rovására is. Az állam feladata e kényes egyensúly eltalálása. Ebben most mintha túllőttek volna a célon. Az ombudsmani kritika a fiatalok elzárhatóságáról legalábbis erre utal.

– Valóban lényeges kérdés, hogy a biztonság érdekében milyen alapjogokat korlátozunk. Nézzük meg Európát és az USA-t! Amerikában 2001. szeptember 11-e stresszt váltott ki. A támadás után hozott intézkedéseknél a biztonság került előtérbe. Európa – amelyet Nagy-Britannián és Spanyolországon kívül ilyen jellegű támadás nem ért – nehezen fogadja el az USA javaslatait, akik viszont részesei voltak az angol metrótámadásnak, azok nem hezitálnak. Meg kell találni az adott társadalmi szituációnak és veszélyhelyzetnek megfelelő személyes jogi korlátozást.

- Vagyis idehaza elzárással kell büntetni a bizsut lopó tizenévest?

– Mondjon más javaslatot!

- Önnek sem kell cikket írnia!

– Mi mással lehetne büntetni? Nincs önálló keresete.

- De szakértők szerint a pár napos elzárás is vezethet súlyos pszichikai károsodáshoz.

– Ilyet még nem tapasztaltam, és a szakirodalom sem ismer ilyen esetet.

- Meg kell várni, amíg lesz?

– Nem. De feltételezni sem kell olyat, ami nem létezik. Nincs más eszköz a kezünkben az ilyen cselekmények szankcionálására. A szigorításnak erős preventív hatása van. Tudatosítani kell a 18 év alattiaknál is, hogy lopni nem szabad, az bűn. Azokkal is tudatni kell ugyanis, akik otthon vagy az iskolában ezt nem tanulták meg. Az ombudsmannal pedig egyetértettünk az elzárás körülményeinek specialitásaiban, így figyelembe kell venni: fiatalkorút nem lehet felnőttekkel összezárni, s ha hosszabb időről van szó, biztosítani kell a tanulmányok folytatását – amire a büntetés-végrehajtási intézetek felkészültek.

- Ha már fiatalok, akkor West-Balkán. Ha nem történik tragédia, akkor marad a könnyen kijátszható szabályozás, a kerületek jelzései ellenére?

– Nagy kérdés, valószínűleg igen. Az biztos, hogy nem most, és nem ilyen rapid módon oldottuk volna meg a kérdést. A korábbi jogszabály célja az volt, hogy egyszerűsítse, gyorsítsa a vállalkozások életét. Ha valaki elhatározta, hogy vállalkozásba kezd, s megvan hozzá a helyiség, kezdhesse el.

- Eddig védhető, hiszen mindenki a bürokrácia leépítéséről beszél.

– Így van. Csakhogy emberéletek kerültek veszélybe ezzel a szabályozással. Nyugat-Európában kizárt, hogy ahol ekkora embertömeg jön össze, ott ne legyen menekülési útvonal. Rossz belegondolni, mi lett volna, ha elektromos zárlat miatt támad tűz, és valódi pánik tör ki.

- Váltsunk. Abba se jó belegondolni, a rendőr mennyit keres: átlagosan havi százezret. S miközben Orbán Viktor a választások után azt nyilatkozta, közbiztonságra lesz pénz, mert tudja, figyelemre méltó és gyors eredményeket nem várhatunk napi megélhetési gondokkal küzdő rendőröktől, most akár 5-10 ezer forinttal kevesebbet vihetnek haza az adó- és cafeteria-rendszer átalakítása miatt.

– Bontsuk két részre a problémát. A bűnüldözéshez valóban pénz kell, de két oldalról. Az egyik a technikai felszereltség.

- Arra van. Milliárdos tétel az uniós elnökségre hivatkozva – közbeszerzés nélkül.

– A technikai fejlesztések alkalmazásával könnyebb, gyorsabb és eredményesebb lesz a bűnüldözés. Ennek a befektetéseit minden magyar állampolgár érzékeli. Így most fejlesztjük a számítástechnikai rendszereket, a gépjárműparkot. A motorok fele alkalmatlan volt szolgálat ellátására: utcai motorokat láttak el házilag mindenféle bukócsövekkel, ami balesetek okozója lett. Vagy egy másik példa: amikor átvettem, a rendőrségnek nem volt egységes egyenruhája. Nagyot néztem, amikor először felsorakozott előttem az állomány. Az is segítség, ha az embereink munkakörülményeit javítjuk, ha a rendőr nem szakadt ruhában dolgozik. Ez is növeli a komfortérzetet.

- De a jó fizetés még inkább.

– Senkinek nem fog csökkenni a fizetése. Aki az adóváltozások miatt kevesebbet keresne, annál kipótoljuk. Erre megvan a döntés, a pénz. Egy kategória felett pedig – épp a változások miatt – mindenkinek a bére nőni fog. Ne felejtsük el azt sem, hogy sok családos, gyermekeket nevelő rendőr szolgál, akiknek januártól több jut a pénztárcába.

- Csak épp azoké nem vastagodik, akik kint vannak az utcán, akiktől a bizalom helyreállítását várja.

– Ha gyermektelen, akkor igaz. 2012-ben reményeim szerint fizetésemelést tudunk adni nekik. Azt, hogy milyen módon, és milyen feltételekkel, még nem döntöttem el. 1998 és 2002 között a rendőri állományban volt olyan egyszeri fizetésemelés, amely az ezt követő nyolc év összes emelését meghaladta.

- Vagyis van remény. És a Kuruc.info elleni nyomozást is ennyire a szívén viseli?

– Az oldal központi szervere az Egyesült Államokban van. Amerikai felfogás szerint belefér a sajtószabadságba a működésük. Nehéz ügy. Magyarországot épp a sajtószabadság vélelmezett korlátozása miatt támadják, ön meg a Kuruc.infóról kérdez.

- A Kuruc.info nem a sajtószabadság kérdése, hanem a büntetőjogé. A Nemzeti Nyomozó Iroda eljárást kezdeményezett, vizsgálja, hogy a személyes adatokkal történő visszaélés és a közösség elleni izgatás bűntette megvalósult-e, s ha igen, ki követte el. Miközben újságírók – és nem nyomozók – magukat hirdetésfeladóknak álcázva megtalálták azt a boltot, ahol a pénzt le kell adni, illetve a bankszámlát, amelyre utalni kell. Min somolyog?

– Maradjunk annyiban, az NNI elkezdte a nyomozást.

- Blamázs ez a történet a mindenkori rendőrségnek.

– Egyetértek azzal, hogy ami a Kuruc.infón zajlik, meghaladja az állampolgárok szólás- és sajtószabadsághoz fűződő jogait.

- És?

– Várom a bűnüldöző szervek válaszát.

- Ennyi?

– Tudják: nagyon várom.