Lesújtó jelentés a magyar oktatásról
A magyar oktatás helyzetéről lehangoló képet fest az Európai Bizottságnak a magyar gazdaságról szóló jelentése.
A jelentés "az Európai Bizottság szolgálati munkadokumentuma, [amely] nem az Európai Bizottság hivatalos álláspontját képviseli, és arra nézve nem irányadó.”
Az szerepel benne: a gyermekek nagy aránya nem sajátítja el megfelelően az alapkészségeket, feltűnő az oktatási rendszer szegregációja, és nem vesznek részt elegen gyakorlati képzésben – idézi a jelentést az
Index.Az OECD 2012. évi nemzetközi tanulói teljesítménymérése (PISA-felmérés) alapján a magyar diákok eredményei az uniós átlag alatt voltak, és a gyengén teljesítők aránya nőtt 2009 és 2012 között. A társadalmi- gazdasági háttérnek, valamint az iskola elhelyezkedésének (városi kontra vidéki iskolák) az iskolai teljesítményre gyakorolt hatása az egyik legjelentősebb az EU-ban. A már 6. osztályban érzékelhető nagy teljesítménybeli különbségek a 10. osztályra még szembetűnőbbé válnak. A legtöbb gyengén teljesítő tanuló a szegénység által leginkább sújtott északkeleti országrészen él, ahol a legmagasabb a korai iskolaelhagyás aránya.
Az oktatási rendszer szelektivitása elmélyíti a különböző iskolatípusukban tanuló diákok teljesítménye közötti különbségeket. A különböző iskolatípusok között szembeszökőek az alapvető készségek terén jelentkező teljesítménybeli különbségek, amelyek idővel emelkednek. A szakiskolai tanulók teljesítménye az alapkészségek terén meglehetősen gyenge, a matematikai készségek terén pedig még ennél is rosszabb. A korai iskolaelhagyók aránya 30 százalék. A hátrányos helyzetű és ezen belül különösen a roma származású gyerekek egyre jelentősebb része jár gyengén teljesítő iskolába. A tanárok nem rendelkeznek kellő mértékben a sokszínű osztályokban végzendő munkához szükséges készségekkel.
A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya javul, de kevesen tanulnak a gazdasági kulcsszektoroknak fontos képzéseken: Magyarország 2014-ben elérte a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányára vonatkozó nemzeti célszámát (34,1 százalék, míg az uniós átlag 37,7 százalék). Ugyanakkor meg kell szilárdítani a felsőoktatási intézményekbe felvételt nyert hallgatók arányát. A matematika, számítástechnika, műszaki tudományok, gépipar és építőipar szakokon végzettek aránya, különösen a mester- és doktori képzésben, az egyik legalacsonyabb az EU-ban.
Magyarország számos intézkedést hozott a gyengén teljesítés jobb kezelésére. Mindazonáltal a végrehajtást illető fontos részletek, amelyek alapján értékelhető lenne az intézkedések hatása, nem állnak rendelkezésre. 2015 óta az iskolák – válaszul a nemzeti kompetenciatesztekben elért gyenge eredményekre – kötelesek cselekvési terveket kidolgozni. Emellett bevezettek számos új intézkedést, például a tanárok minősítését, a pedagógiai-szakmai ellenőrzést, valamint létrehozták a pedagógiai oktatási központok hálózatát. A központosított rendszer azonban megnehezítheti a rugalmas fellépést és a források iskolák számára való biztosítását. A korai iskolaelhagyásra vonatkozó stratégia végrehajtási tervét még nem tették közzé.
A 2013/2014-es tanévben a speciális szakképzést nyújtó iskolák tanulóinak csupán 22 százaléka, és a középfokúnál magasabb szintű szakképzést nyújtó iskolák tanulóinak csupán 9 százaléka vett részt tanulószerződéses gyakorlati képzésben. A szakmai gyakorlat biztosítására irányuló vállalati hajlandóság a pénzügyi és szervezeti ösztönzők ellenére is csak nagyon lassan nő. Hiányoznak a tanulók képzésére késznek mutatkozó jól képzett munkaadók.
A felvételre vonatkozó jelenlegi intézkedések szűkíthetik a felsőoktatáshoz való hozzáférést és korlátozhatják azt a kört, amelyből kikerülhetnek a jövő innovátorai és kutatói. Ez csökkentheti Magyarország vonzerejét a tudásintenzív ágazatokat érintő beruházások számára. A felsőoktatási stratégiát elfogadták, de a végrehajtási terv közzététele továbbra is várat magára.