Lenullázott haderő – Eszközbeszerzések civil kontroll nélkül
- Németh Szilárd így zárta decemberi cikkét a Magyar Nemzetben: „Ha a Zrínyi 2026 honvédelem- és haderőfejlesztési program olyan sikeres lesz, mint a stadion-, sportcsarnok- és tornaterem-építési programunk, akkor biztosan lesz erős honvédsége a magyaroknak.”
- Ettől mentsen meg minket a Jóisten! A program sikerét a stadionépítésekhez mérni enyhén szólva is öngól. A siker csak a Fidesz-közeli cégeké, amelyek kellően túlárazottan építették ezeket a stadionokat. Közönség nincs, a fenntartók ódzkodnak, a bevételek nem fedezik az üzemelést. Az ország szégyene volna hasonlóan diszfunkcionális honvédséget létrehozni.
- A kormány védelmi beszerzési ügynökséget alapított annak a Maróth Gáspárnak a vezetésével, aki az első Orbán-kormánynak még egészségügyi tanácsokat adott. Ön szerint miért vonták ki a védelmi beszerzéseket a katonák ellenőrzése alól?
- Az új cég korlátlan fennhatóságot kapott a HM és a BM beszerzései fölött, amelyekről közismert, hogy magas az úgynevezett korrupciós kihozatali rátájuk. Az új, központosított szervezetről az jut eszembe: amikor megalakult a nemzeti kukaholding, két évig képtelen volt beszedni a tényleges hulladékgazdálkodók elvégzett munkája után járó díjakat, és átutalni azoknak, akik a munkát elvégezték. A HM Zrt.-k einstandolása ennél várhatóan sokkal nagyobb fennakadásokat fog okozni, miközben dübörög a Zrínyi 2026 haderőfejlesztési program. A zrt. szellemét Hende Csaba engedte ki a palackból 2010-ben, amikor a kétezer embert foglalkoztató, 26 milliárdos éves forgalmú céget bízta meg a katonai objektumok őrzésével és üzemeltetésével. Mialatt a védelmi költségvetést 42 százalékkal csökkentette a HM, és ezzel a létminimum alá kergette a haderőt, a zrt. rohamos fejlődésnek indult. Az őrzés-védelemben 3600 főre, az üzemeltetésben 2500-ra növelte alkalmazottainak létszámát.
- Nyilván pénze is egyre több lett.
- Az éves árbevétele 2018-ra elérte a 64 milliárdot. Érzékelhető volt a cég korlátlan érdekérvényesítő képessége a HM-mel szemben, így joggal tehettük fel a kérdést, hogy a HM-nek van zrt.-je vagy a zrt.-nek van HM-je. A zrt. az erejét arra alapozta, hogy a még aktív, döntési helyzetben lévő tábornokoknak a nyugdíjazásukat követő időre jól fizető állásokat tudott ajánlani. Ilyen módon a mindenkori politikai hatalom kegyeltjeinek is képesek voltak kedvezni. Vélhetően ebbe a vonulatba tartozott a miniszterelnök baráti körébe tartozó Maróth Miklós orvosvégzettségű fia, Maróth Gáspár, aki annak ellenére jutott magas beosztáshoz a HM EI Zrt.-ben, hogy előtte nagy volumenű kórházi eszköz beszerzésének ügyintézése kapcsán kartellezés gyanújába került.
- A vizsgálatot évekkel a szokásos határidő után, decemberi cikkünk megjelenése után zárta le a versenyhivatal.
- Maróth a zrt.-nél sem okozott csalódást. Ő intézte az új, úgynevezett katonai gépek beszerzését, amelyekről kiderült, hogy használt utasszállítók, sőt a négy gépből kettő kimondottan luxuskategóriába tartozik. Orbán bizalmasának megjelenése a HM EI Zrt.-nél a cég számára új dimenziókat nyitott. A miniszterelnök oly elégedett volt a repülőgép-beszerzésekkel, hogy előléptette őt: a nemzeti védelmi ipari és védelmi célú fejlesztésekért felelős kormánybiztosnak nevezte ki. Új beosztásában Maróth beindította a zrt. átalakítását, azt kivonták a HM fennhatósága alól a minisztérium többi gazdasági társaságával együtt, és a nemzeti vagyonkezeléssel foglalkozó tárca nélküli miniszter alárendeltségébe integrálták. Majd létrehoztak egy új szervezetet Védelmi Beszerzési Ügynökség Zrt. néven. Túlhaladottá vált tehát a korábbi kérdés, hogy a zrt.-nek van-e HM-je, vagy fordítva, hiszen az új zrt.-nek már nemcsak HM-je, hanem BM-je is van. Ha ebben a szituációban én lennék a honvédelmi miniszter, azonnal beadnám az A/4-est. Mi annak idején így hívtuk a lemondópapírt. De ismerem Benkő Tibort, nem beadós típus.
- A HM vezetői minden lehetséges alkalommal elmondják, sőt még egy törvény indoklásába is betették, hogy Gyurcsányék, a szocialisták, kormányzásuk alatt szánt szándékkal legyengítették Magyarország védelmét, leépítették a honvédséget, elkótyavetyélték a vagyonát.
- Visszakérdezek. Talán Gyurcsányék számolták fel 2001-ben a ceglédi hadosztályt? Gyurcsányék alatt csökkent a HM költségvetése 2012-re 42 százalékkal? Gyurcsányék alatt fogyott el 2015-re az összes helikopter? Gyurcsányék alatt nőtt 2016-ra 7-8 ezerre a létszámhiány? Gyurcsányék alatt szívatták a katonákat 2015–16-ban napi 15-17 órában a határon és a Hortobágyon? Ha megnézzük a katonai költségvetések számait, valójában egyértelmű, hogy a haderőt az Orbán-kormány juttatta a létminimum alá. Annak idején a Fidesz még a szocialisták által 2010-re betervezett 308 milliárdból is elvett fejlesztésre fordítandó 29 milliárdot. A szocialisták utolsó teljesített évében, 2009-ben 356,6 milliárd volt a katonai kiadás, ez 2012-re 122,9 milliárddal csökkent. Egy olyan haderőben, ahol a katonai kiadások 95 százalékát a bérköltségek és a dologi kiadások teszik ki, nem lehet egyik évről a másikra ekkorát csökkenteni. Volt olyan év, hogy nem fizettük be a NATO-tagdíj négymilliárdját. 2012-ben 39 milliárdot kellett a tárcához átcsoportosítani, hogy a HM bért és villanyszámlát tudjon fizetni. Ugyanez történt a következő két évben is.
- Azt viszont ön sem vitathatja, hogy 2017 óta megváltozott a helyzet. A kormány jelentős haderőfejlesztésbe kezdett. Más kérdés, hogy a közpénzek gyors ütemű költésének megfelelő-e a kontrollja.
- Erről eszembe jut, hogy amikor Demeter Márta képviselő asszony csak kérdezett, Németh Szilárd azonnal nemzetbiztonsági kockázatnak minősítette őt. A 2017-re betervezett költségvetés-növelés, plusz az év közbeni 50 százalékos emelés azt a szándékot mutatja, hogy mi, magyarok végre megfeleljünk a 2016-os varsói NATO-csúcs és Trump amerikai elnök követelményeinek: 2024-re a védelmi ráfordítás érje el a GDP két százalékát. 2017-ben tehát minőségileg új helyzet állt elő, véget ért a harminc szűk esztendő, mondhatni, dőlt a lé, adott volt a történelmi jelentőségű feladat is: el kell vinni a lenullázódott haderőt egy új világ küszöbéig. Aki ilyenkor nem költi el a nehezen összekapart pénzt, szerintem a hűtlen kezelés bűnébe esik. És ez meg is történt! A 2017-es költségvetés 365 milliárddal indult, év közben megnövelték 550 milliárdra, ebből azonban csak 459 milliárdot tudtak elkölteni. A 2018-as zárszámadásból kiderült, hogy a védelmi kiadásokra év közben átcsoportosítottak plusz 142 milliárdot, amivel viszont nem tudtak mit kezdeni, az év közben 569 milliárdra növelt összeg helyett csak 432 milliárdot költöttek el.
- A GDP-arányos növekedés tehát leragadt egy százaléknál.
- A miniszterelnök egyértelműen megfogadta, hogy a HM költségvetése 2024-re éri el a GDP két százalékát, de e két év adataiból semmiképpen sem lehet arra következtetni, hogy megvalósul. Érdemes felidézni, amit Kósa Lajos, a törvényhozás Honvédelmi és rendészeti bizottságának elnöke még 2015-ben mondott: „Pénzt beletölteni egy rendszerbe nem jelenti, hogy annak megnövekszik a képessége. Lehet, hogy a pazarlása növekszik.” Azért is fájó ez a megduplázott maradvány, mert biztosan lett volna más tárca, ahol a pénzt hasznosan el lehetett volna költeni. Keserűen hozzátehetjük: ebből akár még Perbálon is épülhetett volna stadion.
- Tavaly átalakították a honvédség vezetési struktúráját. Összevonták az Összhaderőnemi Parancsnokságot és a Honvéd Vezérkart, létrehozták a Magyar Honvédség Parancsnokságát, hogy felgyorsuljon a döntések előkészítése. Felgyorsult?
- Egy ilyen léptékű átalakítás átmenetileg éppen lassíthatja, megbéníthatja a vezetés rendszerét. Erre utal, hogy a rendelkezésre álló költségvetési pénzek felhasználásában zavarok vannak. Emlékszem, mekkora ünnep volt, amikor az első Orbán-kormány idején, 2011-ben hatástalanították Kárpáti honvédelmi miniszter időzített bombáját, amelyet még 1988-ban helyezett el. Szétválasztotta ugyanis a Honvédelmi Minisztériumot és az addig integrált vezérkart, és létrehozta a vezérkart is magába foglaló, a HM-től független Magyar Honvédség Parancsnokságot, elhintve ezzel a viszály magvait a két szervezet közt. Most derült égből villámcsapás, hogy a Fidesz-kormány megalapozott elméleti indoklás nélkül Kárpáti elvtárs nyomdokaiba lép. Az új parancsnokság egy öszvér. Úgynevezett szemlélőségeivel a VSZ fegyvernemi és szolgálati ág főnökségeinek állít emléket, a csoportfőnökségei a NATO-törzsek elfogadott szekcióira hajaznak. Viszont van egy, a működőképességet is megkérdőjelező hiánya: nincs benne felderítő csoportfőnökség, az valahol a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat alárendeltségében dekkol.
- A közelmúltban a magyar hadkötelesek behívhatósági korhatárát 40-ről 50 évre emelték, így a behívhatók száma 850 000 fővel emelkedett. Gondolom, egy katonaember örül az ilyesminek.
- Az Orbán-kormány egyik büszkesége a 2012 óta erőltetett tartalékosrendszer. A szocialisták 17 tartalékossal adták át a minisztériumot 2010-ben, ma meg van kilencezer tartalékosunk. Sarkítva: az a kérdés, a szocik 17 tartalékosa volt jobb, vagy a Fidesz mostani majd kilencezre? A válaszom egyértelmű: az előbbi kisebb kárt okozott, arra ugyanis egy fillért sem költöttünk. A 17 tartalékosnak volt még egy előnye: lelkiismeret-furdalásunk volt, hogy nincs tartalékosrendszerünk, ami persze nem sarkallta a döntéshozókat megoldásra. Most van 9000 tartalékosnak nevezett valamink, rengeteget költünk rájuk. A rendszer esztelen erőltetése rengeteg energiát, forrást von el az aktív állomány rendbetételétől. A hozzá nem értőket el lehet andalítani a számokkal, ám az úgynevezett védelmi tartalékosokra csak őrző-védő feladatokat lehet rásózni, a műveleti tartalékosok koruknál fogva egy szálig elfogynak 2026-ra. A területvédelmiekre az a mondás vonatkozik, hogy tartalékos lehetsz húsz nap alatt, katona soha. Azért nincs tartalékosrendszerünk, mert nincs normálisan működő aktív komponensünk sem.
- A parlament tavaly novemberben arról határozott, hogy az Irakban állomásozó kontingens létszámát az eddigi kétszáz főről 2021. december 31-ig növeljék négyszázra. Azóta támadás érte az erbíli támaszpontot, ahol a magyarok is szolgálnak. Ön ilyen körülmények között mit gondol a misszió megerősítéséről?
- Kászim Szulejmáni iráni vezető likvidálása gyökeresen megváltoztatta a térség biztonsági helyzetét. Én egyébként már akkor, amikor az első erbíli kontingens kiutazott, azt mondtam: ennek a missziónak a legfontosabb okmánya az evakuálási terve kell hogy legyen. Februárban lesz az esedékes váltás, nincs hír a kiutazók felkészítéséről. Remélem, hogy nem növelik a veszélyeztettetek létszámát, sőt a mai viszonyok között azt tartanám jó megoldásnak, ha nem leváltanák, hanem visszarendelnék a kontingenst, mielőtt katonáink bármelyikét fekete zsákban kellene hazahoznunk.
- Összegezve: hogyan értékeli a haderő állapotát?
- Sajnos azt kell mondanom, hogy ilyen mélyen még sohasem volt. Teljesen torz a humánstruktúrája, a vezetők-vezetettek aránya, 14 ezres vízfej von el minden forrást 7-8 ezres létszámú végrehajtó állomány elöl. A katonai szervezetek felépítése sem felel meg a NATO előírásainak. A Varsói Szerződés rozsdásodó vasai dominálnak a fegyverzetben, nullaközeli hadra foghatósági mutatókkal. Ünnepeljük a húszéves NATO-tagságunkat, közben meg szinte semmit sem vettünk át a NATO alkalmazási elvekből. A 7-8 ezres létszámhiány felszámolására nem látszik megoldás. A kormányzati Horthy-nosztalgia mélységesen áthatja a haderőt. A két területszerző háború mészárszékére hajtott áldozatokat kívánják hősként, példaként bemutatni. Most zajlanak a doni emléktúrák. Súlyos szereptévesztés a 21. század katonáit a 20. század eszméinek népszerűsítésével toborozni. A Zrínyi 2026 projekt első három éve eltelt, szinte semmi változást nem eredményezett.
- Mit hiányol? Mi történhetett volna három év alatt?
- Akkor lenne hiteles egy ilyen fejlesztés, ha lennének számon kérhető mérföldkövei már az első évtől kezdve. Például hogy az első évben átfegyvereznek, kiképeznek egy-két zászlóaljat, a második évben létrehozzák a dandárközvetlen alegységeket, a következő években a dandárokat és így tovább. Most csodavárás, hitegetés van, higgyük el, 2026-ban hirtelen, magától összeáll minden. Számomra, 75 évesen, 38 év szolgálattal a hátam mögött borzalom látni, hogy jutottunk el idáig. Fegyverrendszerek pusztulnak el nyomtalanul, akadémiák veszítik el katonai kiképző jellegüket, mint ahogy elveszítette a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és az Altiszti Akadémia is. Egy rendszert totálisan kivesznek a civil kontroll alól – pedig a maga módján még a pártirányítás is civil kontroll volt. Ha egy ember azt mondja, hogy legyenek tartalékosok, akkor lesznek, ha maga a rendszer bármire alkalmatlan is. Ha egy ember azt mondja, legyen magyar hadiipar, akkor lesz, ha ebbe esetleg a Zbrojovka cég is belegebed. Ha egy ember azt mondja, hogy fegyverkezni kell, akkor az egy emberhez közeli Maróth Gáspár fegyverkezik a honvédelmi miniszter helyett orvosi diplomával. A Honvédkórházat meg egy repülőmérnök vezeti. Eszünknél vagyunk?