Lehetett volna más a stílus

– Tavasszal egy konferencián azt mondta: nem látja szükségét a regisztrációnak. Azóta meggyőzte önt Orbán Viktor?

– Az idézet úgy hangzott, hogy tudnék ugyan mellette érvelni, de több ellenérvet látok: ezek nem elvi vagy jogi, inkább politikai kockázatok.

– Úgymint?

– Nincs ma már jelentősége.

– Érdekel.

– A közvélekedéssel ellentétben nem biztos, hogy a regisztráció a Fidesznek kedvez. Inkább az LMP-nek jó, a Jobbiknak kevésbé, a Fidesz és az MSZP vonatkozásában nehéz jósolni.

– Annyira tart az LMP-től a Fidesz, hogy ez a fő ellenérve?

– Nem, csak annyit mondtam, hogy a dolog hatása nehezen kiszámítható.

– Szakértők szerint a változás azoknak a pártoknak előnyös, amelyek elkötelezett szavazótáborral rendelkeznek, mint a Fidesz és a Jobbik.

– Az, hogy kinek mennyire elkötelezett a tábora, és mekkora lesz a részvétel, a két választás közötti félidőben megjósolhatatlan. Elképzelhető, hogy valamivel csökken a részvétel, bár ebben sem vagyok biztos. De az így esetleg elmaradó szavazatok jelentős része a pártok számára csak olyan eszközökkel szerezhető meg, amelyeket szerintem senki nem tart kívánatosnak.

– Olyan szavazók voksai ezek, akiket a Népszabadság szerint egy párttársa „lebutított kampányszövegekre vevő vadbarmok”-nak nevezett?

– A Népszabadságot, ha név nélkül idéz, nem tekintem olyan hiteles forrásnak, hogy kommentáljam a felvetést. Egyébként sem személyekről, hanem módszerekről beszéltem.

– Ha nem a bizonytalanok és biztos antifideszesek távol tartása a cél, akkor mi? A kormánypártok érvelése, hogy enélkül nem biztosítható a külföldön élő magyarok részvétele, hibás.

– Én nem is ezzel érvelek. Azt kell megvitatni, elvárható-e egy állampolgártól, hogy a választások előtt meghatározott időpontig eldöntse, részt kíván-e venni a voksoláson. Nem azt kell tudnia, hogy kire akar szavazni, csupán azt, részt akar-e venni. Ha pedig később mégsem talál magának pártot, szavazhat érvénytelenül, vagy ha nincs szankció, akkor elmennie se muszáj.

– Lesz?

– Nincs még döntés.

– Mit támogat?

– Ebben a kérdésben eddig a véleményemmel ellentétes döntés született, úgyhogy inkább nem találgatok.

– Mégis.

– Nem látom feltétlenül szükségesnek, hogy a regisztráció szankcióval járjon.

– Sólyom László szerint az alaptörvénybe és az Emberi jogok európai egyezményébe ütközik a regisztráció.

– Egykori nagyra becsült tanárom nyilatkozatát nem szívesen minősítem, főleg ha nem értek egyet vele. A javaslat az említett egyezményt nem sérti, hiszen van olyan aláíró tagállam, ahol működik a regisztráció. Persze a részleteken – például a feliratkozás módján – múlik, hogy a törvény megfelel-e majd az európai gyakorlatnak. Fontos az is, hogy a választások előtt az alkotmánybírósági felülvizsgálat megtörténjen.

– Sokak szerint a javaslat egy alkotmányos jog szükségtelen korlátozása.

– Ismerem e véleményeket. E jogi szempontokat vizsgálja majd az Alkotmánybíróság. A tételes szabályozás ismerete nélkül akadémikus a vita.

– Lássuk: meddig és hogyan lehet majd feliratkozni?

– Valószínűleg a jelölési eljárás kezdetéig, s alkotmányossági kritérium, hogy mindenki könnyen megtehesse.

– Ingyenes válaszlevél, vagy za­­­rán­­­­doklat a járási központba?

– Nincs döntés a részletekről, de az előbbit jó megoldásnak tartanám.

– Azt mondta, a javaslat eljut az Alkotmánybíróságra. Minek is? A tes­­­­­­­tület döntött: alkotmányellenes a bí­­­rák nyugdíjazásának szabályozása, mire a kormányfő kijelentette, marad a rendszer.

– A határozat végrehajtható anélkül, hogy a rendszerben alapvető változás bekövetkezne. A döntés nem jelenti a nyugdíjba ment bírák visszahelyezését, de lehetőséget ad, hogy a felmentés jogellenességének megállapítását bírósági úton kérjék.

– A testület kifogásolta, hogy a bírákat rövid időn belül elmozdítják, holott az új korhatárt csak fokozatosan, az elmozdíthatatlanság elvének sérelme nélkül lehet bevezetni. Ezt hogyan orvosolják alapvető változtatás nélkül?

– Munkaügyi perekben kérhetik visszahelyezésüket vagy kártérítést. A visszahelyezésnél a munka törvénykönyve szerint azonos munkakörbe kell kerülniük, de ez nem jelent azonos beosztást. Meg kell várni, mennyien fordulnak bírósághoz. Lehet, hogy a probléma magától megoldódik: kevesen lesznek, akik visszahelyezésüket kérik, és többen igényelnek kártérítést.

– Az állam inkább fizet, csak a bírák maradjanak otthon.

– A munkajogi szabályok szerint az államnak nincs választása, ha valaki kártérítést kér. A törvényhozónak döntési jogosultsága csak a visszahelyezésüket kérők esetében van.

– Vagyis a bírák, akiket alkotmányellenesen távolítottak el, esélytelenek arra, hogy visszakerüljenek eredeti pozíciójukba.

– A határozat indokolása világosan rögzíti, hogy az alkotmányellenesség megállapítása nem eredményezi a már megszűnt bírói szolgálati jogviszony helyreálltát.

– Ezért mondom, hogy nincs esélyük. Ön szerint a bírák csak a pénzért mennek bíróságra?

– Az Alkotmánybíróság határozata nem írja elő az érintett bírák visszahelyezését. A határozat keretei között a parlament szabadon dönthet. S a törvényhozó szándéka világos volt.

– Eltávolítani őket.

– Nem. Érdemes visszamenni az okokhoz, mert komoly kommunikációs hibák voltak.

– Kommunikációs?

– Is. A bírósági eljárások elhúzódásának egyik legfőbb oka az alsóbb fokú bíróságok túlterheltsége. Az érintett bírói kör felsőbb bíróságokon dolgozott vezetőként vagy beosztott bíraként. Amikor a „62 éves” szabály született, amely 270 bírót érintett, akkor 430 titkár várta a bírói kinevezését. A leterhelt alsóbb bíróságok így státusokat kaptak. Ezt el kellett volna magyarázni. Ugyanakkor valóban méltánytalan, ha valaki úgy tervezte, hogy 70 éves koráig bíró lehet, és megtudja, hogy egy év múlva távoznia kell. De ezt is meg lehet oldani például összeférhetetlenségi pótlékkal, amit a bírák régóta kérnek.

– Van, ami orvosolható pénzzel, más nem. Sólyom szerint „az utóbbi két évben az alkotmányos kultúra a törvényhozásban és a kormányzásban odaveszett. A kétharmados többség nem ismer korlátot maga fölött, nincs, amit meg ne tenne”.

– A Gyurcsány-időszakhoz képest ma erősebb az alkotmányos kultúra.

– Miért is?

– Az alkotmányos alapjogok szabadon gyakorolhatók, lehet tüntetni, senkinek a szemét nem lövi ki a rendőrség, ha a kormány ellen demonstrál.

– Attól, hogy 2006 őszén a rendőrség és a kormány hibázott, még nincs rendben, amit a Fidesz tesz. Az egyik hiba nem menti a másikat.

– Nem emlékszem, hogy az elmúlt két évben ne lehetett volna tüntetni.

– Nemcsak ez jelenti az alkotmányos kultúra meglétét. Hanem például az, hogy ki fordulhat az Alkotmánybírósághoz, annak a döntéseit mennyire tartja tiszteletben a kormány, milyen minőségű a jogalkotás.

– Maga az Alkotmánybíróság kérte, hogy szüntessük meg az actio popularist, vagyis azt, hogy bárki a testülethez fordulhasson. Németország diktatúra lenne, mert ott sincs?

– Azt nem javasolták, hogy miután a kormányra nézve kellemetlen döntést hoztak, a gazdasági törvényeket jórészt ne vizsgálhassák.

– Kétségkívül, de az előző felvetés nem ez volt.

– Csak jelzi, mennyire tartják tiszteletben a testület döntéseit.

– Az, hogy bárki fordulhat-e az Alkotmánybírósághoz, legitim közjogi, illetve politikai vita, de nem a jogállami alapokat érintő kérdés. Az viszont ilyen, hogy ki lehet-e menni tüntetni.

– Mindkettő ugyanolyan fontos. Van-e, ami megfontolandó a Sólyom-kritikából?

– Sok minden bántóan nem stimmel, de a stílusra vonatkozó megjegyzés megfontolandó. Bizonyos intézkedések stílusa lehetett volna más.

– Például?

– Elég sokan bírálják a kormányt ahhoz, hogy én ezt nyilvánosan ne tegyem.